História

Nagyon sokszor esünk abba a hibába, hogy úgy véljük, minden tudás, kultúra az európai kontinensről származik. Mint tudjuk, a középkorban rengeteg ismeretanyag keletről származik, más népek közvetítésével jutott el Európába. A korban nagyon sok háború, csata zajlott a különböző népek között. Az arabok térhódításával nemcsak területeket vesztett a kontinens, hanem egy új kultúrával, tudásanyaggal bővült az európai népek eszköztára. Az arabok közvetítésével jutottak el hozzánk a kínaiak által feltalált harci eszközök.

Míg a kora középkorban az íj és a nyíl volt használatos, a kor emberében egyre inkább megfogalmazódott a vágy, hogy távolról is sikerüljön elpusztítani az ellenséget. Ez a gondolat vezetett el a tűzfegyverek felfedezéséhez és azok alkalmazásához a háborúkban. Annak ellenére, hogy úgy véljük, Európa a tudás bölcsője, nos, ez a tudás a távol keletről származik. Európa érdeme e fegyverek tökéletesítése.

histori

A puskapor Ázsiából, pontosabban Kínából származik. Faszén és kén keverékéből állították elő, azonban eleinte nem katonai eszközként használták, hanem vallási ceremóniákon játszott fontos szerepet mágikus füst, tűzijáték formájában. A harcban csupán a X. századtól kezdték alkalmazni, amikor bambuszcsövekből tüzeltek vele, vagy puskaporos hordókat robbantottak fel. Később ezt más népek is megismerték, a XIII. századtól mongolok, törökök, és arabok is elkezdték használni eljuttatva Európába is. Arab írók fennmaradt műveiből értesülhetünk a puskapor receptekről, azonban a kontinensen való elterjedését nem tudjuk pontosan rekonstruálni. Egy másik nép melynek révén az európaiak megismerhették a távol kelet tudását, az a tatárok voltak, akik hódításaik során a várak, erődítmények városfalak ostrománál szintén tűzfegyvereket használtak. A falak megsemmisítéséhez kővető gépeket használtak, amelyekből köveket vagy lőporral és naftával átitatott lövedékeket hajítottak az ellenfélre. Használtak továbbá rohamlétrákat, hajító horgokat a falak ledöntésére. Nemcsak a csatáknak köszönhetően ismerték meg az itt élő népek a lőport, hanem a Dzsingisz kán teremtette birodalom lehetővé tette az Európa és az Ázsia közötti követjárást, a közvetítő kereskedelem felvirágzását, ennek köszönhetően a puskapor használata, receptje is könnyen terjedt Európa szerte. A tűzfegyvereknek köszönhetően újabb harci találmányok jelentek meg a hadszíntéren, azonban ez nem jelentette az íj használatának teljes eltűnését, sőt ezt is tovább fejlesztették, így a korban megjelent a számszeríj. Hatékonyságát mutatja, miszerint a XII. században pápai átok sújtotta azt, aki keresztény emberre támadt efféle eszközzel. Ugyanilyen halálos fegyver volt a hosszú íj, melynek köszönhetően az angolok a száz éves háborúban ezzel a fegyverrel mészároltak le több ezer francia lovagot. Azonban a tűzfegyverek terjedésével egyre inkább elérkezett a középkori lovagok alkonya. A tűzfegyverek bevetése nemcsak az ellenfélre volt ártalmas kezdetekben, hanem magára a tüzérre is, hisz gyakran fordultak elő balesetek, a hibás használatnak, vagy az ágyúcsövek túlhevülésének köszönhetően. Ez azt jelentette, hogy használat után meg kellett várni ezeknek a lehűlését, így a további bevetésre képtelenné váltak. Mint tudjuk, az ágyú feltalálása jelentős eredményeket hozott a csatákban, hisz a törököknek így sikerült 1453-ban elfoglalni Bizáncot, illetve a franciák is rést ütöttek az ágyúknak köszönhetően az angol erődökön. Ennek következménye a várak jelentőségének csökkenése, és egy új várépítészet, erődrendszer megteremtése, amely védelmet nyújthatott egy esetleges támadással szemben.

A puskapor és a tűzfegyverek megjelenése jelentős változást hozott a hadászatban. Egy átalakulásnak lehetünk tanúi, amely a lovagoktól, és a középkori erődöktől, váraktól elvezetett a modern kor új technológiájához, és beindította a fejlődést a hadászat terén is. Hadmérnökök tervezik az új várrendszereket, amelyek védelmet nyújthattak a lakósság számára ezekkel a fegyverekkel szemben. De ez már egy új kor kezdete, egy modernebb világ hajnalának felbukkanása.