Amikor az egyetemi életbe csöppentem tavaly, teljesen párhuzamos voltam az olyan fogalmakkal, mint a szakosztály például. Mostanra, amikor ezt a cikket írom, már tudom, hogy nem jelent mást, mint egy kis bolondos társaságot, akikkel kivétel nélkül mindig van min nevetni. Eszembe jutottak ennél sokkal klisésebb mondatok is, hiszen esetemben a szakosztály a befogadás, a szép emlékek, a segítőkész emberek és a lehetőség szinonimája is. Kegyetlen leszek és felteszem a habot is a közhelytorta tetejére: a KÚF (Kommunikáció, Közigazgatás, Újságírás, Film-Fotó Szakosztály – szerk. megj.) egy család.

Tavaly gólyaként volt lehetőségem megtapasztalni a KÚF gólyatáborát, amelyről úgy istenigazán semmit nem tudtam, mikor a jelentkezésemet elküldtem. De nem ám a szakosztályról voltak hiányosak az ismereteim – a teljes egyetemista gólyatáborok képeztek hiánycikket a tudatomban. A tábor barátokat és lehetőségeket hozott az életembe. Lehetőséget adott, hogy megtanuljak arasznyi hasadásokat sebtapasszal befoltozni a kabátomon, hogy könnyebben felismerjem és leküzdjem a bennem lévő gátlásokat, ugyanakkor arra is lehetőséget jelentett, hogy elsajátíthassam a mikróban való instant tészta mesterszintű elkészítését. A szakosztály saját gólyabálja annyira jó hangulatú, felszabadult és őszinte volt, hogy sokkal inkább a baráti társaságommal eltöltött este emlékét őrzöm róla, mintsem egy lámpaláz szagú megmérettetést.

A KMDSZ-gólyabál volt a következő mérföldkő. Szurkoltunk, emlékszem minden érzésre arról az estéről. Míg a magas költségvetésű riválisok hatalmas molinókkal és indokolatlannak látszó tematikus egyenöltözékekben skandáltak hangzatos mondókákat, mi fehér papírokra tollal satírozott KÚF feliratokkal hódítóbbnak éreztük magunkat a Római Birodalomnál. Felgyorsítva az akkori eseményeket – nyertünk. Ekkor éreztem azt, hogy részese vagyok valami többnek. Valaminek, ami túlmutat az egyetemre tanulni és karriert építeni vágyó énemen, a jövőmben hasznos kapcsolatokat kiépíteni igyekvő perszónámon. Úgy éreztem – és érzem most is –, hogy tartozom egy közösséghez, ami színes és pörgős. Ekkor döntöttem el, hogy aktív tag leszek, és jövőre – azaz idénre – kiveszem a részem a szakosztály tevékenységeiben. 

Mára már lecsengett az idei gólyatábor és a szakosztály bálja is, ráadásul mindkettő sikeresen. Csatlakoztak hozzánk új, most indult szakok diákjai is. Bátorítottuk a gólyákat, hogy jelentkezzenek, hiszen tudtuk, hogy olyan tapasztalatokat és élményeket szerezhetnek, amelyek mindennel felérnek. Ezek pedig azon fontos, nem kézzel fogható értékek életünk ezen időszakából, amit kár kihagyni az ismeretlentől való félelem okán.

A továbbiakban nézzünk meg néhány idei gólyagondolatot a szakosztály táboráról és báljáról:

Blanka: Kisebb-nagyobb fenntartásokkal jelentkeztem az idei 2023-as, a KÚF által szervezett gólyatáborba, mert szerintem mindenki emlékszik arra, hogy milyen érzés volt kilencedikesen a nagy tizenkettedikesek előtt állni és teljesíteni a különböző beavatási próbákat, legyenek azok bármennyire kellemetlenek. Nem mintha az ember nem azt remélné, hogy pár évvel később majd az egyetem első félévében valamivel komolyabb lenne ilyen téren a felhozatal, azért mégis ott van bennünk az érzés, hogy ez nem hiányzik még egyszer. Ennek ellenére, és számos felsőbb éves biztatására, mégis elmentem a gólyatáborba. Mondanom sem kell, hogy hatalmasat csalódtam, pozitív értelemben. Az ember először izgatottan és talán egy kicsit félve vág bele az ilyen dolgokba, mert felmerül benne a kérdés, hogy vajon megtalálja-e a helyét a számára ismeretlen közösségben. A KÚF szervezőinek hála kár volt ezen bárkinek is aggódnia, mert én már első nap/este úgy éreztem, hogy jó helyen vagyok, jó emberek között. A gólyatábor után nem is volt kérdés, hogy a gólyabált is az első sorból fogjuk nézni. Mindkét KÚF-os esemény keretén belül számos emlékezetes pillanatot szereztem, és olyan löketet adtak, amire szerintem minden elsőévesnek szüksége van. Szóval kedves leendő elsőévesek, ha jó közösségre vágytok, ahol tudtok fejlődni, semmiképp se hagyjátok ki ezeket az eseményeket!

Kata: A gólyabálra magamtól egyáltalán nem jelentkeztem volna. Még most sem értem, hogy hogyan vettetek rá, viszont nem bántam meg, mert legalább kimozdultam a komfortzónámból. A táborról viszont annál inkább tudok mesélni. Azzal már a szervezőcsapat plusz pontot szerzett, hogy megvettétek a vonatjegyeket helyettünk. Very good. Az első napon még mindenki, legalábbis mi, a gólyák, elég gátlásosak voltunk, jó volt látni, hogy vasárnapra ezeket levetkőztük. A kaja részét jól megoldották, Opál csilis babja nagyon finom volt, ott él az emlékezetemben mai napig. A reggeli tornák – főként a Rumadai című számra való táncikálás – jól indították a napot (el is raktároztam a koreográfiát az agyamban). A szervezők rendkívül kedvesek és barátságosak, ami igazán kellemes hangulatot teremtett. Emellett a humoruk is hozzájárult az esemény pozitív atmoszférájához. Hétfőn ugyebár parciális vizsgánk volt, a többiekkel azon viccelődtünk, hogy ez a tábor megéri a szociológiából való bukást. Szóval igen, jó volt, emlékezetes volt, és ha visszamehetnék a múltba, hogy újraélhessem az egészet, akkor szívesen megtenném.

Kyra: A gólyatábor meghirdetése előtt tudtam, hogy ha törik, ha szakad, ott fogok lenni, hiszen kapcsolatokat szeretnék építeni, új barátságokat kötni. Az állomás felé menet még átfutott az agyamon, hogy lehet inkább hazamegyek, de végül nem fordultam vissza. Izgalmas, szórakoztató, nevetésben és pozitív élményekben gazdag hétvégét tudhatunk magunk mögött. A gólyabál is jó élmény volt számomra, bár én csak nézőként vettem részt, de jó volt szurkolni a csoporttársainknak és táboros barátainknak, akik bátran vállalkoztak erre a megmérettetésre. A feladatok szórakoztatóak voltak és a gólyák elég jól állták a sarat. Az előadás és eredményhirdetés utáni buli is nagyon jó volt, ahol azok is részt vettek, akik esetleg nem tudtak jelen lenni a táborban. Összességében úgy gondolom, megéri a KÚF-hoz tartozni, mert összetartó és szórakoztató közösség, jó emberek vesznek körül, akik gond nélkül ajánlanak fel segítséget bármilyen kérdéssel kapcsolatban, legyen az egyetemi vagy magánéleti dolog akár.

 

Kép forrása: KÚF Facebook oldala

Hozzászólások