Slider

Létezett-e Shakespeare?

by Kölcze Renáta | 2024. 03. 14. | Létezett-e Shakespeare? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

Lehet, hogy a drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja soha nem létezett? A Shakespeare-szerzőség kérdése – az az elmélet, hogy talán nem is William Shakespeare írta a neve alatt kiadott műveket – az angol irodalomtörténet legszörnyűbb, legbosszantóbb, legelképesztőbb témája. Sokan megkérdőjelezik, hogy Shakespeare írta-e a műveit, és sokan úgy tartják, a Shakespeare álnév volt, ami egy csapat írót takart. Hiába írt Shakespeare körülbelül 38 színművet és több mint száz szonettet, a kézírása sehol sem lelhető fel. Összesen hat darab aláírása maradt fent, és mind a hat teljesen másképp néz ki. A hat aláírás lehetséges olvasatai a következők: „Willm Shakp”; „William Shaksper”; „Wm Shakspe”; „William Shakspeare”; „Willm Shakspear”; „By me, William Shakspear”. Egyikük sem használta a teljes „Shake-speare” vagy „Shakespeare” vezetéknevet, ahogyan az a kánonban található.

Szakértők szerint Williamnak körbe kellett volna utaznia a világot, több nyelven is beszélnie kellett volna, olyan információk vannak a műveiben, amelyeket ő mint egyszerű parasztember nem szerezhetett volna meg, és amelyeket sehol máshol nem olvashatott. Egyes műveiben azt is bebizonyítja, hogy az orvostudomány sem állt tőle olyan távol. Nincs arra bizonyíték, hogy valaha is elhagyta volna Angliát, de még Londonból sem nagyon mozdult ki. Nem beszélt sem franciául, sem görögül vagy latinul. Senki sem tudja, mit csinált Shakespeare 1585 és 1592 között. Életrajzíróinak megdöbbenésére Shakespeare eltűnt a történelmi feljegyzésekből 1585-ben, amikor ikrei megkeresztelését feljegyezték, és 1592 között, amikor a drámaíró Robert Greene egy röpiratban „felkapaszkodott varjúként” ítélte el. A sértés arra utal, hogy addigra már nevet szerzett magának a londoni színpadon. Mit csinált az újdonsült családapa és leendő irodalmi ikon ez alatt a hét „elveszett” év alatt? A történészek feltételezik, hogy tanítóként dolgozott, jogot tanult, beutazta a kontinentális Európát, vagy csatlakozott a Stratfordon átutazó színésztársulathoz. Egy 17. századi beszámoló szerint elmenekült szülővárosából, miután szarvasokat orvvadászott egy helyi politikus birtokáról.

Hogyan lett a provinciális közemberből, aki soha nem járt egyetemre és soha nem merészkedett ki Stratfordon kívülre, a történelem egyik legtermékenyebb, legvilágiasabb és legbeszédesebb írója? Shakespeare már pályafutása elején olyan történeteket mesélt, amelyek a nemzetközi ügyek, az európai fővárosok és a történelem alapos ismeretéről, valamint a királyi udvar és az előkelő társaság ismeretéről tanúskodtak. Ezért egyes teoretikusok azt feltételezik, hogy egy vagy több szerző, aki el akarta rejteni valódi személyazonosságát, William Shakespeare személyét használta fedőnévnek. A javasolt jelöltek között szerepel Edward De Vere, Francis Bacon, Christopher Marlowe és Mary Sidney Herbert. A legtöbb tudós és irodalomtörténész továbbra is szkeptikus ezzel a hipotézissel kapcsolatban, bár sokan gyanítják, hogy Shakespeare néha más drámaírókkal is együttműködött. A Szentháromság-templom és a stratfordi kormányzat hivatalos feljegyzései Shakespeare létezését rögzítik, de ezek egyike sem tanúsítja, hogy színész vagy drámaíró lett volna.

A japán popkultúra megkerülhetetlen alakja

by Pócs Péter András | | A japán popkultúra megkerülhetetlen alakja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | KultúrHaus,Slider

Március elsején, 68 éves korában elhunyt Torijama Akira, a Dragon Ball megalkotója.

Torijama Akira japán mangaka és karaktertervező, aki leginkább olyan ikonikus művek megalkotásáról ismert, mint a Dragon Ball és a Dr. Slump. Torijama 1955. április 5-én született Nagojában, Japánban, és a manga és anime iránti gyermekkori rajongása megalapozta az iparágban elért fényes karrierjét.

A manga világába vezető útja Torijamának még fiatalkorában kezdődött, amikor felfedezte Osamu Tezuka, az Astro Boy és a Black Jack híres alkotójának munkáit. Tezuka történetmesélő és művészi stílusa inspirálta Torijamát, aki saját készségeit fejlesztette, és végül 1978-ban debütált mangarajzolóként a Wonder Island című egykötetes munkájával. 

Torijama azonban csak a Dr. Slump sorozat 1980-as megjelenésével vált széles körben ismertté. A Dr. Slump a humor, a szeszély és az élénk karakterek jellegzetes keverékét mutatta be, és mind hazai, mind nemzetközi szinten hatalmas elismerést aratott. Az öt évig futó sorozat megerősítette Torijama státuszát mint a mangaipar feltörekvő sztárja.

Torijama magnum opusa a Dragon Ball 1984-es megalkotása volt. Torijama a kínai folklórból és az Utazás nyugatra című klasszikus regényből merített ihletet, és lebilincselő, epikus csatákkal, bonyolult világépítéssel és emlékezetes karakterekkel teli történetet alkotott. A történet Son Goku kalandjait követi, aki a hét misztikus Sárkánygömb összegyűjtésére indul.

A Dragon Ball kulturális jelenséggé vált, és számos mangafolytatást, anime-adaptációt, filmet és videójátékot eredményezett. Torijama dinamikus rajzai és fantáziadús történetmesélése minden korosztály közönségét magával ragadta, átlépve a kulturális határokat, és kitörölhetetlen nyomot hagyva a popkultúrában világszerte.

A Dragon Ballon kívül Torijama számos videójátékhoz, köztük a Dragon Quest-sorozathoz is hozzájárult a karakterek megtervezésével, ami még inkább bizonyítja művészi sokoldalúságát. Jellegzetes karaktertervei és fantáziadús világai továbbra is művészek és alkotók tömegeit inspirálják világszerte.

Hatalmas sikere ellenére Torijama alázatos és elkötelezett maradt a mestersége iránt. Interjúkban és nyilvános szerepléseken keresztül továbbra is kapcsolatba lépett a rajongókkal, és betekintést nyújtott alkotói folyamatába és ikonikus alkotásainak örökségébe.

A manga- és animeiparhoz való hozzájárulása elismeréseként Torijama számos díjat kapott pályafutása során, köztük a rangos Shogakukan Manga Awardot és az Eisner Hall of Fame-be való beiktatását.

Akira Torijama élete és munkássága a képzelet és a kreativitás erejének bizonyítéka. Úttörő manga- és animealkotásai révén olyan maradandó örökséget hagyott hátra, amely továbbra is inspirálja és szórakoztatja a közönséget szerte a világon. 

A Dr. Slump szeszélyes világától kezdve a Dragon Ball epikus és sokszínű univerzumáig Torijama hatása a populáris kultúrára megkerülhetetlen.

Hol sírjaink domborulnak

by Váry-Sylvester Péter | | Hol sírjaink domborulnak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Elmélkedős,Slider

Mert egy nap valaki a mi hantunk mellett is leborul majd, hogy imádság mellett megemlékezzen mindarról, amit cselekedtünk, alkottunk, amit hátrahagytunk az utókor számára – mindarról, ami voltunk. Hiszen az élet értelme valahol az is volna, hogy szebb világot hagyjunk magunk után, mint amibe születtünk. Hogy ne csupán annyi maradjon rólunk – éltünk… hanem az is, hogy maradandó értéket teremtettünk, olyan tudással ruháztuk fel az utódainkat, amelyből ihletet meríthetnek, amelyre építhetnek, amely alapul szolgálhat az oly gyakran emlegetett „nagyobb cél” elérésében.

Talán idealista vagyok. Minden kétséget kizáróan túlságosan nagy reményt fektetek a szellem erejébe és az igazság előretörésébe, főként olyan világban, amely aktívan ennek az ellentétét kívánja kicsikarni az emberből. Olyan világban, amelyben ismételten éleződnek ki a geopolitikai törésvonalak, testet öltenek az elfojtott konfliktusok, és minden társadalmon belül áthidalhatatlannak tűnő szakadékok alakulnak ki napról napra. Talán már a holnapban is értelmetlen gondolkodni, nemhogy a jövő nemzedékei számára előkészítendő lelki táplálékban, de mégis abban bízom, hogy van értelme annak, amit a mindenkori értelmiség teremtett, és amit kortársaimmal alkotni fogunk.

Hiszen, végső soron, sosem volt ez másképp. Mi lett volna akkor, ha a márciusi ifjak nem bíztak volna abban, hogy követeléseikkel el tudják érni a békét, a szabadságot és az egyetértést, ezáltal szebb világot teremtve maguk és utódaik számára? Céljukat végső soron elérték, csupán nem eredeti elképzelésük alapján. Bár Világost közel két évtized terror követte, a kiegyezést követő boldog békeidők fél évszázada a korábbiakban sosem tapasztalt prosperitást és fejlődést hozott. Petőfi, Jókai, Vasvári, Bulyovszky és Irinyi; Batthyány, Kossuth, Deák, Szemere és Széchenyi; Dessewffy, Aulich, Damjanich, Török és Lázár – egyikük sem a hírnév reményében, hanem az eszme érdekében cselekedett.

Nemzeti ünnepünkre hangolódva tanulságos lehet összevetni, hogy százhetvenhat évvel ezelőtt milyen célokért küzdöttek elődeink, és napjainkban miért harcolunk mi. Az elnyomást, az igazságtalanságot, az esélyegyenlőtlenséget nap mint nap tapasztaljuk, áldozatai vagyunk, de mégsem lázadhatunk ellene fegyverrel, csupán leleményességgel és a törvény eszközeivel. Érzékeljük a reformok szükségességét a mindennapi életben, sóvárgunk a nyugati szintű fejlődés, tőke és államapparátus után, de ezt látszólag másra nem bízhatjuk, hát nekünk, magunknak kell azzá az elitté fejlődnünk, amely el tudja indítani a fejlődést. Több élet munkáját vázoltam itt fel, de ezen célok eléréséért a sajátomat bármikor önzetlenül felajánlom.

A kommunista diktatúra erdélyi értelmisége ismerte fel és tett eleget talán a legjobban a vállaira ereszkedő kötelesség terhének: a kultúra életben tartásának, ápolásának és gyarapításának érdekében az irodalom által. Bár a kényszer szülte a terhet, eredménye számos nemzedék szellemi gyarapodása volt – olyan rezsim égisze alatt, amely pontosan ez ellen küzdött tűzzel-vassal. Így hát bárhol is domboruljanak sírjaink Torinótól Aradig vagy Kolozsvártól Sepsiszentgyörgyig, éljünk úgy, hogy érdemes legyen ránk emlékezni.

Dallammal nevelni, szeretni, fejlődni

by Lukács Orsolya-Izabella | | Dallammal nevelni, szeretni, fejlődni bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

A nevelés tudományának rengeteg ágazata van és még annál is több olyan lehetősége, amivel úgy tudjuk tanítani, alakítani a gyermeki elmét, hogy az később fogékonyabb legyen, könnyebben tudjon elindulni a kreativitás, alternatív módszerek útján egy-egy döntés meghozatalakor, feladat elvégzésekor. Olyan módszer, amit beiktathatunk szülőként, pedagógusként, akár testvérként, dadusként vagy segítőkész rokonként a mindennapi nevelésbe – az a zene. Számos gyermekdalt tanítanak nekünk óvodában, iskolában, sőt a legizgalmasabb játékokat énekelve játsszák a kicsik. Láthatunk olyan videókat, amelyekben a zaklatott csecsemő az ismerős dallamra képes megnyugodni, abbahagyni a sírást, akár példaként ide lehet sorolni az édesanyák altatódalait is. De végül is milyen hatása van a zenének a gyermek fejlődésében/fejlődésére?

A zene fokozza a kognitív képességeket. A zenehallgatás, zeneoktatás felgyorsítja a gyermekek agyának fejlődését, különösen az agy azon területein, amelyek a hangok feldolgozásáért, a nyelvi fejlődésért, a beszédészlelésért és az olvasási készségekért felelősek. Tehát azzal, hogy éneklünk a gyermeknek/gyermekkel, fejlesztjük a nyelvi és a kommunikációs készségeit, hasznos a fonológiai tudatosság fejlődésében is, illetve segítünk neki abban, hogy elsajátítsa a különböző hangok azonosításának képességét. A dalok hallgatása, éneklése emellett segít megalapozni a ritmusérzéket, a rímek, dallamok iránti affinitást. A zene az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia alapjaiank a kialakításában is hasznos. A fiatal kortól történő zenehallgatás, a háttérben szóló dallamokhoz való hozzászokás segíti a kicsiket abban, hogy hatékonyabban tudják kifejezni érzelmeiket. Emellett meghosszabbítja azt az időtartamot, amíg koncentrálni képesek, és az érzelmeik kontrollálásában is kiemelkedő szereppel bírnak. Ez mivel bizonyított? – kérdezhetjük.

Számos kutatás megjelent ezzel a témával kapcsolatban. A Queenslandi Egyetem kutatása szerint például a kisgyermekekkel való közös éneklés, a rendszeres zenehallgatás még a közös olvasásnál is jobban elősegítheti a gyermek fejlődését. A tanulmány egyik vezetője, Margaret Barrett professzor, az egyetem zenei karának a vezetője elmondta, hogy a szülőket megkérték, számoljanak be a közös zenei tevékenységekről, amikor gyermekük két-három éves volt, és két évvel később, amikor a gyermek négy-öt éves volt. Így egy sor szociális, érzelmi és kognitív eredményt mértek. ,,Azok a gyermekek, akik két-három éves korukban gyakrabban éltek át bármiféle zenei tevékenységet, akár szülővel való zenehallgatást, akár zeneoktatás szintjén, négy-öt éves korukban erősebb szókincset és számolási készséget, több proszociális készséget, valamint erősebb képességet mutattak saját figyelmük és érzelmeik szabályozására” – mutatott rá Barrett professzor.

A zene tehát több szempontból is fejleszt. Finommotoros készségek, kéz-szem koordináció, szociális interakció, értelmi és érzelmi intelligencia tekintetében, ugyanakkor enyhíti a stresszt és a szorongást is.

Értelem és érzelem – Jane Austen hálójában

by Catană Alina | | Értelem és érzelem – Jane Austen hálójában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Slider

Sikerül-e jól házasodnom? – ez a nagy kérdés sokak számára, és különösen ez volt a múltban, amikor folyamatos stresszt és szorongást jelentett a szerényebb hozománnyal rendelkező nőknek a párkeresés témaköre. Akkor pedig még inkább relevánssá válik, amikor az emberben érzelmek alakulnak ki, átitatja a szívet a szerelem, és nem tudja mitévő legyen a rózsaszín ködben kapálózva. De mi is a titka az igazi szerelemnek? Hallgassunk a logikus gondolatokra, és kövessük az eszünk diktátumát, vagy engedjünk érzelmeink szenvedélyes sodrásának? A többszörösen díjazott Értelem és érzelem c. film, amely Jane Austen regénye nyomán készült, ezen kérdéseket járja körül, hűen képviselve a regényírónőtől megszokott alaphelyzetet: a 19. századi Angliát és az ott élő nemesi családok érintkezését.

Vasárnap este a Konnekt filmklub találkozót szervezett a Planetariumban, hogy minden Jane Austen-rajongóval vagy filmkedvelővel, az Értelem és érzelem filmesített változatát vitassák meg. Az igazi cél nemcsak az volt, hogy megnézzék sokadik alkalommal a lassan harminc éve megjelent alkotást, hanem az, hogy jobban megértsék a színészek cselekedeteit, és tanuljanak a hibáikból, elemezzék a cselekményszál hátterét. Éppen ezért a film megnézése után a jelenlévőkkel különböző kérdéseket vitattak meg, mint például: hogyan kellene viselkedniük a nőknek és férfiaknak egyaránt egy kapcsolatban annak érdekében, hogy egyik fél se szenvedjen, sőt mi több, mindkettejüknek egészséges, biztonságos intimitást biztosítson a kapcsolat. 

A beszélgetésben elhangzottak többek között olyan gondolatok is, hogy semmi sem véletlen az életben, és mindennek van értelme, mert Isten tudja, hogyan tegyen próbára minket, és tudja, mennyit bírunk elviselni. A Konnekt filmklubnak ugyanis a filmnézésen, -vetítésen, filmes témák megtárgyalásán kívül az a célja, hogy közelebb hozzon minket a valósághoz és azon belül a hitélethez is sok más mellett, ezáltal megismerve a filmek olyan lényeges elemeit, amelyeket nem vennénk észre egyszeri filmélmény alkalmával.

Íme, egy kis betekintés a most vasárnap vetített Értelem és érzelem című filmbe: 

Jane Austen ikonikus regénye, az Értelem és érzelem új filmadaptációja 1995-ben került a mozikba, és azóta is a romantikus filmműfaj egyik meghatározó darabja. Ang Lee rendezése és a remek színészi alakítások révén a film hűen tükrözi Austen regényeinek szellemét és hangulatát, miközben saját egyediségét is hozzáadja a történethez.

Az Értelem és érzelem a Dashwood nővérek, Marianne és Elinor történetét meséli el, akik életük különböző kihívásaival és szerelmi bonyodalmával küzdenek. Emma Thompson és Kate Winslet kiválóan alakítja a két főszereplőt, és hiteles módon ábrázolják a karakterek érzelmekben, de értelemben is dús belső világát. A két színész interakciója annyira tökéletesen valósnak tűnik és olyan meggyőzően köszön vissza a vászonról, hogy teljesen átitatódnak a nézők a testvéri kapcsolatban rejlő érzelmekkel, bemutatja azoknak a fontosságát és összetettségét.

A film látványvilága és díszletei lenyűgözőek, és mélyen beleviszik a nézőt a 19. századi Anglia romantikus, társadalmi légkörébe. A rendező, Ang Lee finom érzékkel kezeli a történetet, és ügyesen egyensúlyoz a két konkurens, a címben is megjelenő értelmi és érzelmi elemek között, miközben hű marad Jane Austen regényének esszenciájához.

Az Értelem és érzelem olyan film, amely mélységesen megérinti az érzéseket, miközben elgondolkodtat az élet értelméről és az emberi kapcsolatokról. A remek színészi alakítások, az összetett karakterek és a gyönyörű látványvilág mind hozzájárul ahhoz, hogy ez a film időtlen romantikus klasszikus legyen, amelyet érdemes újra és újra megnézni.