Tudomány

A TikTok a zenét IS tönkretette

by Kölcze Renáta | 2024. 02. 22. | A TikTok a zenét IS tönkretette bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

Mindent tönkretett a TikTok, a fókuszálási képességünket, az olvasást, az önképünket, de még a zenét is. A TikTok nyilvánvalóan minden rossznak a forrása, soha semmi jó nem származott és nem is származhat belőle. Egy félperces videó soha nem edukatív és nem közölhet információt, sőt elmennék egészen odáig, hogy TikTokon csak konvencionálisan vonzó lányok tátognak és táncikálnak. Mondanom sem kell, hogy soha nem fedeztem fel a TikToknak köszönhetően új zenéket vagy zenekarokat. Viccet félretéve, a TikTok nem olyan borzasztó, mint amilyennek első látásra tűnhet, de nem tagadom a negatív hatásait, a következőkben főleg azt fogom boncolgatni, hogy ez az alkalmazás milyen hatással volt a popzenére. 

Egyre több olyan zene jelenik meg, ahol fél percre van téve a hangsúly, amire tánckoreográfiákat kitalálni lehet majd és tátogni. Ilyen volt Drake Toosie Slide című száma, egyetlenegy megjegyezhető sora van. Ez annyira elterjedt, hogy már egyre több kiadó támogatja, hogy a videóklipekben is szerepeljenek rövid és könnyen megjegyezhető, TikTokra targetált táncmozdulatok. Ez azt eredményezte a popzenében, hogy one-hit wonderek jelentek meg, majd tűntek el a süllyesztőben egymás után, nagyon gyorsan. De ez a tendencia átalakulófélben van. A múlt héten a TikTok nem tudott megegyezni a Universal Music Group (UMG) licencjogainak megújításáról, ami ahhoz vezetett, hogy az UMG könyvtárából több ezer, esetleg több millió dal hirtelen lekerült a platformról. Ez nem könnyű döntés, tekintve, hogy a TikTok mennyire elválaszthatatlan és befolyásos lett a globális zenei kultúrában. Azzal, hogy az UMG elsétál a zenei felfedezés egyik legnagyobb globális platformjától, nyilván a TikTokot próbálja sarokba szorítani és arra kényszeríteni, hogy jobb ajánlatot tegyen.

Sophie Ellis-Bextor 2001-es Murder on the Dancefloor című slágere trenddé vált, miután a Saltburn című filmben szerepelt – ennek eredményeképpen a TikTok-felhasználók, köztük maga Ellis-Bextor is, a filmet utánozva drámai táncot lejtettek otthonukban. A film és a trend hatására a dal 2024. január 12–18. között a brit kislemezlistán a második helyen végzett, és Ellis-Bextor első dala lett, amely valaha is felkerült az amerikai Billboard Hot 100-as listájára. Mivel azonban a dal az UMG alatt működő Polydor Records kiadó tulajdonában van, a számból már nem lehet új feldolgozásokat készíteni. Bár sok meglévő videót még meg lehet tekinteni, már nem lehet (legalábbis hivatalosan) csatlakozni a trendhez.

Mit jelenthet ez a popzenére nézve? Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy végre majd muszáj lesz jó vagy jobb zenéket gyártani, amikből nem csak fél perc értékelhető, de szerencsére én vagyok a két lábon járó jóindulat. A popzene mindig is a tömeget akarta megszólítani, régen rádiókompatibilis zenéket próbáltak készíteni, most pedig más médiumnak próbál megfelelni a popzene.

A virtuális valóság a leghíresebb életszimulációs játékban

by Erős Abigél | 2024. 01. 18. | A virtuális valóság a leghíresebb életszimulációs játékban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

Valószínűleg sokunk életében jelen volt a 2000-ben debütáló The Sims életszimulációs videójáték-sorozat, amely lehetőséget nyújtott új, virtuális élet kialakítására. A játékot a Maxis fejlesztette és az Electronic Arts adta ki. A Will Wright játéktervező által megalkotott sorozat első kiadásának lényege, hogy a játékosok virtuális karaktereket – simeket – irányítanak, és vezetik át életük különböző szakaszain őket. A játékosok építhetnek és testre szabhatnak otthonokat, kielégíthetik a karakterek szükségleteit és vágyait, ugyanakkor segíthetnek nekik a karrierjük építésében, vagy a hobbijuk mesteri elsajátításában.

A The Sims nyílt végű játékmenetéről ismert, amely lehetővé teszi, hogy egyedi történeteket és forgatókönyveket hozzunk létre simjeink számára. Emellett számos bővítménycsomagot kínál, amelyek új funkciókkal, tárgyakkal, foglalkozásokkal és beállításokkal bővítik a játékmenetet. Legyen szó akár állatokról, albérletekről, évszakokról vagy természetfeletti figurákról.

Nagy rajongótábort gyűjtött, már-már kulturális jelenséggé vált a videójáték-kedvelők közegében, mivel az élet különböző aspektusait szimulálhatják virtuális környezetben. A grafikai minőség is jelentősen javult, a textúrák részletesebbek, a karakterek animációi és a környezeti elemek pedig valósághűbbek. A simek létrehozásának és testre szabásának lehetősége minden egyes verzióval bonyolultabbá vált. Finomíthatóvá váltak az arcvoná­sok és a testformák, továbbá formálható a személyiség, a járási stílus, a hang vagy a divatpreferenciák.

Továbbá bővült az otthonok és környezetek építésének és testre szabásának eszköztára is. A játékosok nagyobb kontrollt kaptak az építészeti tervezés, tereprendezés, belső dekoráció és a tárgyak elhelyezése felett. Az évek során újabb életszakaszok és tulajdonságok kerültek a videójátékba, ezek befolyásolták a simek viselkedését, képességeit és interakcióit, így minden karakter egyedibbé vált.

A videójáték-sorozatban a harmadik játék, a The Sims 3 nagy változást hozott, hiszen eltért a szegmentált világtól és a nyitott világ koncepciója felé tért, így lehetővé téve a simek számára, hogy szabadon mozoghassanak a különböző helyszínek között. Ez jelentősen megváltoztatta a játékélményt, mivel rengeteg új felfedezni valót kínált mindenki számára. Bár a feldolgozási teljesítmény nehézsége miatt nagyobb teljesítményű hardvert is igényelt a zökkenőmentes működéshez.

Az eredeti játék grafikája a maga korában igen fejlett volt, de mai mércével mérve viszonylag egyszerűnek számít. A játék izometrikus nézetet használt, és bár a karakterek felismerhetőek voltak, hiányoztak a későbbi verziókban látott részletes arckifejezések és árnyalatok

A széria eddigi utolsó játéka, a The Sims 4 eltért az eddigi grafikai elemektől, így a virtuális világa sokkal élénkebb, színesebb és kissé stilizáltabb lett. A játék rajzfilmszerűbb művészeti stílust alkalmaz elődjéhez, a The Sims 3-hoz képest. A karakterek és a környezetek lágyabb, lekerekített élekkel és világosabb színpalettával rendelkeznek. A simek itt már kifejező arcvonásokkal és az érzelmek széles skálájával rendelkeznek, ami dinamikusabb és magával ragadóbb interakciókat tesz lehetővé.

Ahogyan a The Sims továbbra is körülöleli a játékosokat egyedi történeteivel és a virtuális élet sokszínűségével, ez a sorozat továbbra is egy olyan kulturális jelenség, amely generációkat köt össze a virtuális élet örömében és kreativitásában. A bemutatott videójáték nem csupán egy játék: olyan élmény, amely örökké emlékezetes marad mindazok számára, akik valaha is belevetették magukat a simek virtuális világába.

Vegyünk szaloncukrot! De miért?

by Farkas Kriszta | 2023. 12. 24. | Vegyünk szaloncukrot! De miért? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

Legutóbbi szupermarket-látogatásom alkalmával akkora szaloncukor hegyet – nem is hegyet, hanem egész bolygónyi édességet – láttam, hogy egyszerre lettem boldog és ijedtem meg a fényes csomagolású kincsektől. Ösztönösen közelebbről akartam megcsodálni és felmérni a kínálatot, majd hirtelen elgondolkodtam. Az amerikai filmekben nincs csoki a fán, nekem mégis a zselés édességbombáról egyből a karácsony és a nagyszüleim karácsonyfája jut eszembe. Nekünk miért „kell” édességgel feldíszíteni a fát?

Az első pillantásra egyszerűnek tűnő szaloncukor valójában nagyon komoly kulturális és történelmi háttérrel rendelkezik, amely Közép-Európában gyökerezik. A 19. század első harmadában a magyar cukrászok kezdtek foglalkozni a szaloncukor készítésével, ennek okán az édes csemege azóta is szorosan kapcsolódik a magyar ünnepi időszakhoz, s ezért nem található meg a texasi háztartások karácsonyfáján. De ki gondolná, hogy ha bármerre járva a világban, szaloncukrot látunk, az Magyarországról származik vagy legalábbis magyar származásúak készítették elsősorban a staniolpapírba (papírvékony, ezüstfehéren fénylő ónlemez, ill. újabban alumíniumlemez; ezüstpapír) csomagolt ízletes édességet.

A szaloncukor valódi hungarikum lehetne –, de nincs rajta a Magyar Értéktár Hungarikumok Gyűjteménye listáján –, hiszen az eredeti receptek és a csomagolás művészete ma is kizárólag a magyarok kezéből származik. A fondant, amely minden szaloncukor ősének és alapjának tekinthető, eredetileg Franciaországból származik, de Magyarországon találta meg otthonát. A 19. században német cukrászok hozták magukkal a fondantkészítés tudományát, és így a magyar szaloncukor különleges ízvilága és megjelenése is kialakult. Ennek köszönhetően ma már a gyerekek és az édesapák vérkomolyan űzhetik azt a versenyt, hogy ki tud több szaloncukrot leenni a karácsonyfáról úgy, hogy anyának ne tűnjön fel. Köztudott: apa mindig nyer.

Na de a szaloncukor íze és formája folyamatosan változott az évek során. A klasszikusok közé olyanok tartoznak, mint a dió, mazsola, narancs és kókusz –, de ide sorolnám a zselést is, hiszen a kisgyerekeknek általában az a kedvencük. Az édes csemege a karácsonyi asztalok és fák dísze lett, egy olyan idénytermék, amelynek elterjedésében az anyaországi cukrászipar óriási szerepet játszott. A 19. század második felében még kisüzemi körülmények között, kézi munkával készítették a fondantot, amelyet gondosan formáltak és csomagoltak a karácsonyi ünnepekre.

Elkészítését – mint minden másnak – fokozatosan gépesítették, de a kézi munka és a hagyományok megőrzése annyira fontos maradt, hogy ma is találunk elvétve olyan cukrászokat, akik mindenféle gépek nélkül készítik a karácsonyi édességet. A fondantból készült szaloncukrok ma már különböző ízekkel, bevonatokkal és kreatív csomagolásokkal érkeznek – apa és a gyerekek legnagyobb örömére.

A szaloncukor tehát nem csupán egy édesség a karácsonyfán, hanem hagyomány is. Az igazat megvallva – most, hogy felvilágosodtam – lehet, hogy jobban örülök az ezüstpapírba csomagolt falatoknak, mint eddig. A mi kutyánk kölyke elvégre… Másrészt komolyabban fogom venni a szaloncukorlopó versenyt, szóval innen is üzennék az otthoniaknak: kössék fel a gatyájukat!

A black metal története

by Kölcze Renáta | 2023. 11. 23. | A black metal története bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

A metál egyik legsokoldalúbb alfaja a black metal, amely a thrash és a death metal elemeit ötvözi. A zenei stílus erőteljes hangszereléséről és a legjelentősebb előadóit övező vitákról nevezetes. A black metal stílusa nemcsak a zenei elemekben különbözik a többi műfajtól, hanem a látványban, a szövegekben és a hozzá kapcsolódó életmódban is. Gyakran hallhatjuk a sötét és sivár hangzást, kegyetlen és torz gitártémákat, valamint extrém hangulatot teremtő dobtechnikákat. De a black metal lényege messze túlmutat a hangokon, az ideológiája és az esztétikája kifinomult és provokatív.

Hogyan és miért indult ez a mozgalom, ami több zenész éltébe is került? A black metal története a 70-es években kezdődik, egyre több zenekar, többek között a Black Sabbath is, egyre több keresztényellenes motívumot használt fel az zenéjében. Az angol Motörhead agresszív ritmusa és hangereje szintén elsődleges hatással volt a black metalra. A black metalnak gyakran két különböző fázisa vagy „hulláma” van. Az első hullám az 1980-as évek elején jelent meg az angliai Venom, a svéd Bathory és a svájci Hellhammer révén. Mindhármuk közös vonása a dühöngő tempójú, nyers képi világú, sötét és sátáni témákat idéző dalok.

A black metal történetének igazán érdekes része a második hullámmal kezdődött el: templomégetések, gyilkosságok és vandalizmus. Új zenei mozgalom, amely rosszabbra fordult. A black metal második hullámát egy sor észak-európai zenekarnak köszönhetjük, amelyek az 1990-es évek elején még szélsőségesebb területre vitték a műfajt. A norvég black metal azokból a zenekarokból és zenészekből alakult ki, akik a Helvete, norvégul „Pokol”, független oslói lemezboltot látogatták, amelynek tulajdonosa Euronymous, a Mayhem frontembere, a korai norvég metal egyik úttörője volt. A black metal második hullámának legfontosabb karaktere Euronymous mellett Varg Vikernes, a Burzum megalkotója és egyetlen tagja. Míg Varg és Euronymous zeneileg együttműködtek, részt vettek olyan eseményeken, amelyek a black metal zenét nemcsak híresebbé, de hírhedtebbé is tették. 1992 májusa és júniusa között ő, Euronymous és mások több keresztény templomot gyújtottak fel. Varg és Euronymous legalább egy templom felgyújtásában együtt vettek részt. Összesen ötven templomot gyújtottak fel 1992 és 1996 között. A templomégetésekért elítéltek nem mutattak megbánást, és tettüket a norvégiai kereszténység elleni szimbolikus megtorlásnak minősítették. És ha az ember azt hinné elsőre, hogy semmi nem tart össze két embert annyira, mint a közös templomégetés, akkor rosszul gondolja, ugyanis 1993 elején Varg és Euronymous között kezdett kialakulni a gyűlölet, bár nem tudni, hogy mi okozta az eltávolodást. 1993. augusztus 10-én Varg halálra késelte Euronymoust a lakásában. Varg azt állította, hogy önvédelemből cselekedett, mondván, hogy Euronymous azt tervezte, megkötözi és kamerák előtt halálra kínozza. Varg önvédelemre vonatkozó állítása nyilvánvalóan megkérdőjelezhető, mivel Euronymoust huszonháromszor szúrta meg, tizenhat seb volt a hátán.

Euronymous mellett a Mayhem zenekarnak volt még egy megosztó karaktere, Per Yngve „Pelle” Ohlin, ismertebb művésznevén Dead. Rengeteg mítosz lengi körül az életét és még több a halálát. Lehetséges, hogy Pelle Cotard-szindrómában szenvedett, amelynek egyik tünete az a tévhit, hogy a betegek már halottak, nem léteznek, rothadnak, elvesztették a vérüket vagy belső szerveiket. Az énekesnél az sem volt ritka, hogy saját magát vagdosta fellépés közben. Pelle halálával kapcsolatban sem alakult még ki konszenzus. A legvalószínűbb lehetőség az, hogy öngyilkos lett. Euronymous Dead öngyilkosságát a Mayhem gonosz és ördögi imázsának erősítésére használta fel, és azt állította, hogy Dead azért ölte meg magát, mert a black metal divatossá és kereskedelmivé vált.

A black metalnak hosszú időn keresztül sokféle inkarnációja volt. Nincs központi filozófia, de sok visszatérő téma van. Ez olyan műfaj, amely tele van nonkonformistákkal, ellentmondásokkal és hatalmas egójú karakterekkel. Politikai hovatartozás szempontjából is széles a skála, szélsőjobbtól a szélsőbalig szinte az összes ideológia fellelhető. A zenészek, és személyes tapasztalatom szerint a rajongók, körülbelül fele sátánistának bélyegzi magát, a többi szekularista vagy pogány. A sátánizmushoz hasonlóan a pogányságot is sokan csak színpadiasságból vagy kontraszelekcióból állítják, de valójában átfogó és igen változatos vallási gyakorlatra utal. Lényegében a black metal túlburjánzó filozófiája a keresztényellenesség, amely sokféle formában jelenik meg a mai napig híres és hírhedt zenei műfajban.

Több mint bohókás ruha és hosszú haj

by Lukács Orsolya Izabella | 2023. 11. 09. | Több mint bohókás ruha és hosszú haj bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

A II. világháború utáni időszak erősen konzervatív, jobboldali világképet erőltetett az emberekre a világ minden tájékán. Ebből ki-ki a maga módján próbált kitörni, akár rendszerkritikus megnyilvánulással, de teljesen új ideológián, alapelveken működő stílus és kultúra kialakításával. Ez az Amerikai Egyesült Államokban éleződött ki leginkább, ott kaphatott könnyebben lehetőséget az újfajta életstílus és közösség kibontakozása. Az alapok az antikommunizmus, mccarthyzmus és a hidegháború hatásából kialakult politikai erőfitogtatás hatásai végett fogalmazódtak meg a társadalom különböző rétegeiben, és szépen lassan elkezdtek felszínre szivárogni, kezdetét vette a hippimozgalom. 

1964-ben az amerikai televízióban hangzott el először a hippi kifejezés, amikor a New York-i Világkiállítás megnyitásán egy csoport fiatal ülősztrájkot tartott, tiltakozva ezzel a vietnámi háború ellen, de jóval korábbra visszanyúlik a szubkultúra értékrendje és az alapján a közösségbe rendeződés. Egyes vélemények szerint a hippimozgalom gyökerei egészen az ókori görög filozófusokig, Szinópéi Diogenészig és a cinikusokig vezethetők vissza. A Time egyik cikke szerint legalábbis ők voltak a történelem első, korai hippijei. Bár a fogalom pontos eredete vita tárgyát képezi, egyesek szerint a hop szóból alakult, ami az ópium szlengesített elnevezése, mások szerint a Nyugat-Afrikából eredő hipi szóból, ami azt jelenti, felnyitni valakinek a szemét. Kiindulópontként, mintegy elődként létezett a beatnemzedék nevű ellenkultúra, amelynek az értékeit örökölték a mai hippi szubkultúrába tartozók, vagyis azon nonkonformista fiatalok csoportjai, akik a fogyasztói társadalmat illetve a háborúkat tagadták, vagy csak nem értettek egyet a rendszerrel és ennek hangot adtak közösségi szinten. Ez a hangadás olykor olyan formában történt, ami nem volt feltétlenül korlátozva minden esetben törvényileg, csak társadalmi vélemény szintjén, mint például a ruházat, a viselkedésmód, de a társadalomban elfoglalt szerep is. Erős összeköttetés, meghatározó jellemvonás volt a közös zenei műfaj iránti érdeklődés is, a szexuális forradalom követőivé válás, de a drogfogyasztás is. Az utóbbi főleg azért volt lényeges, hogy felfedezzék a tudat alternatív oldalát és ezt hasznosítsák a saját rendszerük fejlesztésében, mert alapvetően elsődleges célja a hippimozgalomnak a társadalomból való kivonulás, a korábbi kötöttségek alól felszabadított életmód kialakítása volt. 

A mozgalom John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása után teljesedett ki igazán és akkorára nőtte ki magát, hogy néhány év alatt több millió tagú közösségek alakultak ki. Meghatározó tényezője volt a mozgalomnak a Beatles és John Lennon, de a Woodstock Music and Art Festival létezése is, ami teret kínált a kibontakozására. A 60-as évekre ilyen szinten hatalmas hatással volt a hippikultúra, főként politikai viszonylatban, de az élet minden aspektusát tekintve egyaránt. Ami kezdetekben a béke jelképe volt, az hamar elfajulni látszott, és ami ma a színes, bohókás, olykor legfeljebb renitens trapézfarmeres közösséget jelenti nekünk, az valójában a 70-es évek elején Amerikában a katasztrófába torkolló szubkultúrát takarja, ami több emberéletet is megkövetelt.