Tudomány

A pletykától az összeesküvés-elméletekig

by Kassay Levente | 2021. 10. 26. | A pletykától az összeesküvés-elméletekig bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

A 21. század több technológiai vívmányt nyújtott a modern társadalom számára, vitathatóan az internetet nevezhetjük a tudomány legnagyobb találmányának. De mint minden éremnek, az internetnek is (legalább) két oldala van.

Az internet történelme az 1970-es évekbe nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország közreműködésével olyan hálózatot terveztek meg, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépek valós időben kommunikáljanak egymással. Több változatáról is beszélhettünk, két fontosabb lépés az internet evolúciójában az ARPANET, emellett az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett MILNET. Később, a 90-es években lett elérhető a civil társadalom számára is, és mára már szinte mindennek az alapja, elengedhetetlen eszköz, amely annyira beépült a mindennapjainkba, hogy anélkül a 21. századi életmód elképzelhetetlen lenne. Gondoljunk csak bele: egy kattintásra elérhető szinte bármi, amire a felhasználó kíváncsi, több millió, ha nem milliárd weboldalt tud magáénak. Bárki létrehozhat blogot, YouTube-csatornát, Facebook-felhasználót, amin keresztül bármit posztolhat, bármit megnézhet, bármit elolvashat.

Az internetet sem tudta elkerülni az a jelenség, amelynek az alapja talán a híres nevezetes pletyka. A pletyka a hamis információ híresztelése, ennek a modern megfelelőjét nevezhetjük összeesküvés-elméleteknek. Létezik azonban egy hatalmas különbség a pletyka és a konteós elméletek között, az pedig az ok, amiért létrejönnek. A pletyka több emberen áthaladó információ, amely minden részt vevő személy után felhígul és tartalmát megváltoztatja. Az összeesküvés-elméletek is dagadnak, akár a domboldalon legördülő hógolyó, de az „ártatlan” pletykánál veszélyesebbek, mert sokszor anyagi vonzatuk van vagy akár emberéleteket kockáztatnak.

Míg 20 évvel ezelőtt a konteók térnyerése minimális volt, addig mára már sokkal népszerűbbek és nagyobb teret foglalnak el, mint a hiteles információk, amelynek véglete az, hogy a polgári társadalom fals, hiteltelen információk birtokában van. És az internet szabadsága közrejátszott a konteós elméletek futótűzszerű terjedésében. Ennek eredményét a koronavírus-járvány alatt láthattuk a legjobban. A maszkviselés bevezetésekor az a fals információ terjedt el, hogy a maszk viselője nem jut elég oxigénhez, ami akár halálos is lehet. Ha a mostani helyzetet vizsgáljuk, akkor az oltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek ezreit találhatjuk meg kezdve attól, hogy összetétele nem ismeretes egészen addig, hogy a vakcinákkal tervezi kiirtani a populáció 95 százalékát a háttérhatalom, avagy Deep State. Fontos megjegyezni, hogy ezen elméletek létezése önmagában nem probléma, a problémát az jelenti, hogy a társadalom jelentős része teljes mértékben hihetőnek titulálja és tényként kezeli a kapott hamis információkat, miközben a hiteles információkat és forrásokat teljes mértékben elutasítja. Ennek az egyik látható eredménye a koronavírus romániai áldozatainak száma.

Bár a nagy techcégek, mint a Google vagy a Facebook most már teljes erőbedobással küzdenek a hamis információk terjedése ellen, a bevezetett ellenintézkedésekkel azonban elkéstek. A szociálpszichológia tudományában ismert fogalom a kognitív disszonancia, amely jelenleg a legnagyobb problémát jelenti, és az összeesküvéselmélet-hívőkre jellemző tulajdonság. A kognitív disszonancia az a jelenség, amikor egy új információ ellentmond korábbi elképzelésünknek, és ennek hatására disszonanciát, avagy belső feszültséget élünk át, amit valahogyan fel kell oldani – ilyenkor gyakran az történik, hogy a megtévesztett személy az újonnan kapott információt kéznél levő, ellenőrizetlen érvekkel elutasítja. Ezt figyelhetjük meg jelenleg a koronavírus-járvány alatt Romániában. Orvosok, virológusok, járványügyi szakemberek beszélnek az oltásról, annak előnyeiről, de a konteóhívők által tanúsított társadalmi ellenállás teljes mértékben ellehetetleníti a hiteles információk terjedését. Az internet előnyei a jelenlegi helyzetben immár eltörpülnek a hátrányai mellett, de a fals információk korlátozása jogi kérdéseket vet fel. A leghatékonyabb módszer, amit használhatunk az úgynevezett fact check, avagy tényellenőrzés, és ennek tanítása az iskolákban. Ezt a tűzvészt ugyan már nem fogja eloltani, de talán megmentheti a mai gyerekeket, fiatalokat attól, hogy a koronakorszak felnőtt társadalmához hasonlóan áldozatokká váljanak.

Probléma a Netflix függőséggel: a szén-dioxid kibocsátás

by Adorján Zsófia | 2020. 02. 20. | Probléma a Netflix függőséggel: a szén-dioxid kibocsátás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Egészség,Kivetítő,Tudomány |

A maraton sorozat nézési mániánk nem csak az agyunkat süti ki, úgy néz ki a bolygónkat is.

A streaming szolgáltatás globális energiafogyasztása 84%-kal nőtt 2019-ben. Maga a Netflix tette közzé a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati jelentésében miszerint 2019-ben először, 100%-ban egyezik a nem újrahasznosítható energia felhasználásuk az újrahasznosítható energia tanúsítványokkal és szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó szabályzatokkal. Ez a márkának meglehetősen jó hír lehet, ugyanakkor nem foglalkoznak azzal a kellemetlen ténnyel, hogy ennek a szerelmünknek még csak most kezdjük kapisgálni a nem annyira kecsegtető mellékhatásait.

A digitális technológia egy olyan korszakhoz érkezett ahol lekövetethetetlen az energia fogyasztása. Azt már mind tudjuk milyen hatásokkal van a környezetre a mértéktelen vásárlás, vagy, hogy az Atlanti-óceán átrepülése mit tesz a levegővel. Nehezebb belelátnunk abba, hogy mennyi energiát jelent az adatoknak átrepülni a világhálón. Úgy érezhetjük, hogy kevesebbet fogyasztunk az internetnek köszönhetően, de a digitális technológiák több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint a repülőgépipar. Ennek nagy részét a videó nézés és azok küldése teszi ki, a globális kibocsátás csaknem 1%-át. Ehhez hasonlóan egy a Glasgow-i egyetem által kiadott kutatásban bemutatták, hogy a zene letöltés/streaming szignifikánsan magasabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezett mint a zene történelmének bármelyik korábbi pontjánál.

Lelkiismeretes fogyasztónak lenni nem azt jelenti, hogy kikapcsoljuk a wifit és azonnal lemondjuk a Netflix előfizetésünk, de figyelmesebbek kell lennünk az adatfogyasztásunkat illetően. Az Apple már használ képernyőidő jelentéseket, így tökéletesen követheted mikor és mennyit használod a telefonod, talán a műszaki szolgáltatások hasonló karbon számláló jelentésekkel kéne fellépjenek: „Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a most következő műsorszám megtekintése 16 éven aluliaknak szigorúan csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott, valamint rengeteg szén-dioxid kibocsátással jár.”

A változás ideje

by Joldes Xénia | 2020. 01. 24. | A változás ideje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Tudomány |

„A klímaváltozás nem egy valós probléma. Mindössze egy újabb hisztériarohama a társadalomnak, ami megvakarja az emberek feltűnési viszketegségét” – hangzanak el manapság ilyen és hasonló kaliberű kijelentések. „Aggodalomra semmi ok, minden a legnagyobb rendben” – és tovább áltatjuk magunkat.

Az űrből is tisztán látható a leégett Amazonas, az Ausztrália egészét fojtogató füst, az elejtett fagyi módjára olvadó sarki jég, az átmeneti évszakok felszívódása. A bolygónk helyzete féktelenül romlik, az ökológiai lábnyomunk pedig mindegyre kinövi a cipőjét. Kérdem én, mik ezek a jelenségek, ha nem óriási felkiálltójelek a természet, a környezetünk részéről?

Nyugodtan megpróbálhatjuk a szőnyeg alá seperni a klímaváltozás aggasztó kérdését, viszont a hatásai ettől még nem mennek sehova. Együtt élünk velük nap mint nap, ha hajlandóak vagyunk észrevenni, ha nem. A 21. század pestise, a műanyag hulladék, nem kegyelmez. Ellep mindent, a tengereket, az óceánokat, és a szárazföldet is. A nagyvárosok elfertőződnek a túltermelt szeméttől és szén-monoxidtól. Az évszakok már nem háromhavonta váltakoznak, hanem heti rendszerességgel cserélődnek. Ahhoz, hogy mindezt észrevegyük, nem kell „ökó- szemüveggel” vizsgálnunk a világot. Egyszerűen ki kellene nyitnunk a szemünk, hogy végre felfigyeljünk az egészségügyi, infrastrukturális és sok egyéb társadalmi probléma okára.

Hány természeti katasztrófa kell még lesújtson ránk, hogy az „amíg le nem ég a saját házam, addig nem érdekel” mentalitásból kizökkenjünk? Addig kell fajuljon a helyzet, amíg szenteste bikiniben kucorgunk majd a karácsonyfa árnyékában? 

Vagy talán addig, amíg az oxigén luxuscikknek számít majd? Tévedés ne essék, senki sem várja el, hogy önkéntes teknős meg jegesmedve mentők legyünk mind, vagy hogy Greta Thunbergként tüntessünk a parlament előtt. Csupán annyi lenne a lényeg, hogy a piacon vásárolt három paradicsomot és két uborkát ne öt különböző zacskóba pakoljuk, mert az „úgyis ingyen van”, vagy a tőlünk kétszáz méterre lévő közértbe ne autóval furikázzunk, amennyiben nem muszáj.

A természet és ember közti egyensúly talán végérvényesen megbomlott. Az viszont kétségtelen, hogy most lenne igazán itt a változás ideje. A kérdés már csak az, hogy be fog-e következni. Vagy hogy az emberiség mekkora árát hajlandó fizetni önzőségéért, illetve ignoranciájáért. Na meg hogy mikor.

Kellenek még emberek?

by Pilbáth Kincső | 2020. 01. 22. | Kellenek még emberek? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány

Robotok, okostelefonok, számítógépek… olyan mesterséges intelligencián alapuló eszközök, amelyek lassan átveszik az emberi tevékenységeket. William Whitaker, a Carnegie Mellon University Robotics Institute kutatója több évvel ezelőtt kijelentette, hogy a robotok idővel egyenrangúak lesznek az emberrel. És milyen igaza volt. Hiszen lassan ott tartunk. Kis idő múlva (egyes helyeken már most) nem lesz szükség többé hírolvasókra a híradókban, a takarítást is meg tudjuk oldani egy robottal, de talán olyan hétköznapi, megszokott cselekedetet sem kell elvégeznünk, mint mondjuk a főzés. A robotok mindent megoldanak helyettünk. Ezek pedig még csak az olyan tevékenységek, amelyekről a legtöbben hallhattunk már. Vannak azonban meglepő dolgokra képes programok is. Talán lassan félnünk kéne?

teljes cikk

Tényleg butít az alkohol?

by Simon Ábel | 2020. 01. 21. | Tényleg butít az alkohol? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Slider,Tudomány |

Mindenki hallotta már, hogy az alkoholfogyasztás öli az agysejteket. Utánanéztem néhány dolognak a témában, hogy nektek ne kelljen.

Ivás után az emlékezeted homályos, reflexeid lassabbak és rendesen erőfeszítés gondolkodni, nemhogy még valami produktívat is alkoss. Semmiképpen nem egészséges megrészegedni, de lássuk, hogy konkrétan mi is történik az aggyal, amikor ebben az állapotban vagy.

Az elején, amikor még csak kezdesz „becsiccsenni”, az agyad dopamint termel, ettől érzed jól magad. Pár pohár múlva jön a rossz koordináció, az összezavarodás és a beszédhibák. Ilyenkor nem jó döntéseket hozni, mivel az alkohol elnyomja az agykéregnek a viselkedést szabályozó központjait. Az elülső lebeny érzelmi központját meglazítja, ezért tetszenek ilyenkor jobban az emberek.

Az ivászat nem az agysejtek elhalását okozza, hanem nehezebbé teheti az új agysejtek létrejöttét és a kommunikációt a neuronjaid között. A súlyos ivászat viszont csökkentheti az agyadnak azt a részét, ami a memóriáért és az érvelésért felelős (hippocampus). Súlyos ivászatnak számít férfiaknál a több, mint öt liter sör/hét, a nőknél pedig a három liter sör/hét. Ezeket az átlagokat minden egyetemista megszegte már, de ha nem csinálod minden héten, nincs baj.

A legtöbb ember nem 18 éves korában kezdett el sörözgetni. Amíg az agy fejlődésben van, veszélyesebb inni. Ilyenkor a prefrontális lebeny – ami az ítélethozásért, tervezésért, nyelvekért és az impulzus irányításért felelős – megy át nagy változásokon. 

Találtam olyan kutatást, ami az sugallja, hogy minél többet iszol, annál intelligensebb vagy. Ennek körülbelül annyi igazságalapja lehet, mint annak, hogy az okos emberek csúnyán írnak, és ha barna a szemed, akkor kedves vagy. Hallottam már azt is, hogy az alkohol olyan, mint az oroszlán, az agysejtek pedig a gazellák: mindig a leglassabbat kapják el, ezért okosabb leszel tőle. 

Kicsit már meg is bántam, hogy utánanéztem. Úgyhogy maradjunk annyiban: nem kell minden nap inni, és nem lesz baj.