A 21. század több technológiai vívmányt nyújtott a modern társadalom számára, vitathatóan az internetet nevezhetjük a tudomány legnagyobb találmányának. De mint minden éremnek, az internetnek is (legalább) két oldala van.

Az internet történelme az 1970-es évekbe nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország közreműködésével olyan hálózatot terveztek meg, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépek valós időben kommunikáljanak egymással. Több változatáról is beszélhettünk, két fontosabb lépés az internet evolúciójában az ARPANET, emellett az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett MILNET. Később, a 90-es években lett elérhető a civil társadalom számára is, és mára már szinte mindennek az alapja, elengedhetetlen eszköz, amely annyira beépült a mindennapjainkba, hogy anélkül a 21. századi életmód elképzelhetetlen lenne. Gondoljunk csak bele: egy kattintásra elérhető szinte bármi, amire a felhasználó kíváncsi, több millió, ha nem milliárd weboldalt tud magáénak. Bárki létrehozhat blogot, YouTube-csatornát, Facebook-felhasználót, amin keresztül bármit posztolhat, bármit megnézhet, bármit elolvashat.

Az internetet sem tudta elkerülni az a jelenség, amelynek az alapja talán a híres nevezetes pletyka. A pletyka a hamis információ híresztelése, ennek a modern megfelelőjét nevezhetjük összeesküvés-elméleteknek. Létezik azonban egy hatalmas különbség a pletyka és a konteós elméletek között, az pedig az ok, amiért létrejönnek. A pletyka több emberen áthaladó információ, amely minden részt vevő személy után felhígul és tartalmát megváltoztatja. Az összeesküvés-elméletek is dagadnak, akár a domboldalon legördülő hógolyó, de az „ártatlan” pletykánál veszélyesebbek, mert sokszor anyagi vonzatuk van vagy akár emberéleteket kockáztatnak.

Míg 20 évvel ezelőtt a konteók térnyerése minimális volt, addig mára már sokkal népszerűbbek és nagyobb teret foglalnak el, mint a hiteles információk, amelynek véglete az, hogy a polgári társadalom fals, hiteltelen információk birtokában van. És az internet szabadsága közrejátszott a konteós elméletek futótűzszerű terjedésében. Ennek eredményét a koronavírus-járvány alatt láthattuk a legjobban. A maszkviselés bevezetésekor az a fals információ terjedt el, hogy a maszk viselője nem jut elég oxigénhez, ami akár halálos is lehet. Ha a mostani helyzetet vizsgáljuk, akkor az oltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek ezreit találhatjuk meg kezdve attól, hogy összetétele nem ismeretes egészen addig, hogy a vakcinákkal tervezi kiirtani a populáció 95 százalékát a háttérhatalom, avagy Deep State. Fontos megjegyezni, hogy ezen elméletek létezése önmagában nem probléma, a problémát az jelenti, hogy a társadalom jelentős része teljes mértékben hihetőnek titulálja és tényként kezeli a kapott hamis információkat, miközben a hiteles információkat és forrásokat teljes mértékben elutasítja. Ennek az egyik látható eredménye a koronavírus romániai áldozatainak száma.

Bár a nagy techcégek, mint a Google vagy a Facebook most már teljes erőbedobással küzdenek a hamis információk terjedése ellen, a bevezetett ellenintézkedésekkel azonban elkéstek. A szociálpszichológia tudományában ismert fogalom a kognitív disszonancia, amely jelenleg a legnagyobb problémát jelenti, és az összeesküvéselmélet-hívőkre jellemző tulajdonság. A kognitív disszonancia az a jelenség, amikor egy új információ ellentmond korábbi elképzelésünknek, és ennek hatására disszonanciát, avagy belső feszültséget élünk át, amit valahogyan fel kell oldani – ilyenkor gyakran az történik, hogy a megtévesztett személy az újonnan kapott információt kéznél levő, ellenőrizetlen érvekkel elutasítja. Ezt figyelhetjük meg jelenleg a koronavírus-járvány alatt Romániában. Orvosok, virológusok, járványügyi szakemberek beszélnek az oltásról, annak előnyeiről, de a konteóhívők által tanúsított társadalmi ellenállás teljes mértékben ellehetetleníti a hiteles információk terjedését. Az internet előnyei a jelenlegi helyzetben immár eltörpülnek a hátrányai mellett, de a fals információk korlátozása jogi kérdéseket vet fel. A leghatékonyabb módszer, amit használhatunk az úgynevezett fact check, avagy tényellenőrzés, és ennek tanítása az iskolákban. Ezt a tűzvészt ugyan már nem fogja eloltani, de talán megmentheti a mai gyerekeket, fiatalokat attól, hogy a koronakorszak felnőtt társadalmához hasonlóan áldozatokká váljanak.