Tavaly november óta ingyenesen hozzáférhetünk a ChatGPT chatbothoz, amelynek töretlenül növekszik a népszerűsége. Létrehozásáért, karbantartásáért és további betanításáért az amerikai OpenAI kutatólabor a felelős, csakúgy, mint a mostanában kialakult botrányért. Kiderült ugyanis, hogy csevegőpartnerünk jelenthet szórakozást, tudásgyarapítást és adathalászatot is.

A program párbeszédszerűen kommunikál a látogatóival, illedelmesen köszön, politikailag korrekten igyekszik válaszolni, véleménye pedig nincs semmiről, lévén, hogy nem erre tervezték. Ismereteit, adatbázisát online fórumokról, könyvekből, hírekből állították össze, viszont tudománya 2021 szeptemberéig tart. Ez azt jelenti, hogy hiába kérdezünk tőle például tavalyi történésekről, töredelmesen beismeri, hogy nem tudja a választ.

Ne tőle féljünk, inkább miatta

Általában rettegünk az ismeretlentől, pláne, ha az okosabb nálunk. Az MI (mesterséges intelligencia) bizony ismeretlen és jóval okosabb, mint amilyenekké mi valaha is válhatunk. De van-e okunk aggodalomra most, hogy bárki használhatja a ChatGPT-t, akinek internet-hozzáférése van?

A sci-fi filmek nagyban rásegítettek az emberek azon félelmére, hogy egyszer a mesterséges intelligencia átveszi az uralmat fölöttünk. Vagy ezek az autodidakta módon tanulni és fejlődni képes masinák, kihasználva a magasabb IQ-jukat, megvezetnek. Esetleg gyilkológépekként hagynak maguk után hullahegyeket (lásd példaként: Ex Machina, Terminátor, A nő – és még sorolhatnánk). A valóságban riadalmat Sophia, a robot keltett 2016-ban, amikor azt állította, el fogja pusztítani az emberiséget. Megnyugtatásul közöljük: mind ez idáig nem olvastunk, hallottunk arról, hogy Sophia belevágott volna előbb említett tervébe.

A ChatGPT viszont más: tulajdonképpen keresőmotor. Gondolhatunk rá úgy is mint barátságos Google-re, aminek a válaszait képtelenek vagyunk érdemben lehivatkozni.

Ha ez mind túl szép lenne, hogy igaz legyen, van példa arra is, mi a kockázat a ChatGPT használatát illetően. Ahhoz ugyanis, hogy többször cseveghessünk ezzel az MI-vel, meg kell adnunk az e-mail-címünket. A tapasztalat pedig azt mutatja, sokszor hiába közlik velünk a közösségimédia-platformok, különböző applikációk, hogy adatainkat bizalmasan kezelik, becsúszhat olykor egy-egy gikszer. A 24.hu számolt be arról, hogy március végén egy felhasználó rendszerhibát vett észre a chatbotban, és így megkaparintotta más személyek csevegési előzményeit. Rosszabbul jártak azok, akik a ChatGPT fizetős változatát használják: a becslések szerint 1,2 százalékuk bankkártyaszámait, elérhetőségeit is képes volt megszerezni a rendszerhibát kihasználó illető.

Néhány európai ország szerint jobb félni, mint megijedni

Elsőként az olasz adatbiztonsági hatóság döntött úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti a chatbot használatát az országban. A szervezet arra hivatkozott, hogy az OpenAI túl sok adatot gyűjt össze a felhasználóktól, amiket az MI tanítására használnak, ehhez pedig nincsen meg a jogi alapjuk – derül ki a Telex cikkéből. Emellett a chatbot nem nyújt megfelelő tájékoztatást arról, hogy az adatokat pontosan mire használja fel.

Azóta a német, ír és francia adatvédelmi hatóságok is Olaszországhoz fordultak, hogy felmérjék az esetleges veszélyeket és lehetőségeket – közölte a 24.hu.

De akkor miért érdemes egyáltalán a ChatGPT-hez fordulni?

Mint minden más alkalmazás, esetleg közösségimédia-platform esetében, fontos először is önmagunkat szabályoznunk. Bizalmas adatainkat (legyen az a személyinken keresztül a bankkártyánk számán át lelki problémánkig bármi) lehetőleg ne osszuk meg. Semleges kérdéseinkkel és szórakozás céljából azonban nyugodt lelkiismerettel cseveghetünk ezzel az elhíresült chatbottal. A ChatGPT nagyon hasznosnak bizonyulhat a következő esetekben:

• Ha szükségünk van bizonyos tematikájú könyvekre, filmekre.

Amikor megkérdeztük ezt az előzékeny chatbotot, milyen könyveket ajánl a 20. századi amerikai építészetről, tíz könyvvel is előrukkolt. De ugyanilyen lelkesen válaszolt, amikor naturalista, magyar nyelvű regényekről vagy 2000 után gyártott japán akciófilmekről érdeklődtünk.

• Ha rövid összegzést szeretnénk kapni híres személyekről, épületekről, történelmi eseményekről stb.

A ChatGPT (magyar helyesírási szabályokat gyatrán alkalmazva) mesél nekünk a Fekete Dáliáról, elárulja, ki volt 2008-ban Etiópia miniszterelnöke, adatokat közöl például a bukaresti Tévétoronyról, és összefoglalja a Watergate-botrányt is, ha arra kérjük.

• Ha receptre van szükségünk

Felsorolhatjuk a ChatGPT-nek, éppen mi található a hűtőnkben, ő pedig gyorsan összeállít nekünk egy receptet. Például, ha csak főzőtejszín, brokkoli és sajt várja nálunk a végítéletet, a szekrényben pedig egy csomag spagetti közelíti meg szavatosságának határidejét, a chatbot javasolja nekünk spagetti brokkolival és sajtos-tejszínes szósszal című konyhai remekművet, listázva a hozzávalókat, lépésekre lebontva az elkészítést.

Ha gyenge viccet akarunk hallani

Kérhetünk a ChatGPT-től nemes egyszerűséggel viccet. Viszont azt is közölhetjük vele, hogy olyan poénon akarunk vidulni, amiben szerepel mondjuk az egyetem szó. Vérrel, verítékkel, körülbelül az ötödik nekifutásra elő is rukkol egy félmosolyt generáló valamivel. Állításunk alátámasztandó, itt a vicc:

– Mi a különbség az egyetem és a szórakozóhely között?

– ???

– Az egyetemen az emberek előbb tanulnak, aztán buliznak. A szórakozóhelyen viszont előbb buliznak, aztán… hát, van, aki még tanul is!