A zene hatása a gyermekek fejlődésére

A nevelés tudományának rengeteg ágazata van és még annál is több olyan lehetősége, amivel úgy tudjuk tanítani, alakítani a gyermeki elmét, hogy az később fogékonyabb legyen, könnyebben tudjon elindulni a kreativitás, alternatív módszerek útján egy-egy döntés meghozatalakor, feladat elvégzésekor. Olyan módszer, amit beiktathatunk szülőként, pedagógusként, akár testvérként, dadusként vagy segítőkész rokonként a mindennapi nevelésbe – az a zene. Számos gyermekdalt tanítanak nekünk óvodában, iskolában, sőt a legizgalmasabb játékokat énekelve játsszák a kicsik. Láthatunk olyan videókat, amelyekben a zaklatott csecsemő az ismerős dallamra képes megnyugodni, abbahagyni a sírást, akár példaként ide lehet sorolni az édesanyák altatódalait is. De végül is milyen hatása van a zenének a gyermek fejlődésében/fejlődésére?

A zene fokozza a kognitív képességeket. A zenehallgatás, zeneoktatás felgyorsítja a gyermekek agyának fejlődését, különösen az agy azon területein, amelyek a hangok feldolgozásáért, a nyelvi fejlődésért, a beszédészlelésért és az olvasási készségekért felelősek. Tehát azzal, hogy éneklünk a gyermeknek/gyermekkel, fejlesztjük a nyelvi és a kommunikációs készségeit, hasznos a fonológiai tudatosság fejlődésében is, illetve segítünk neki abban, hogy elsajátítsa a különböző hangok azonosításának képességét. A dalok hallgatása, éneklése emellett segít megalapozni a ritmusérzéket, a rímek, dallamok iránti affinitást. A zene az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia alapjaiank a kialakításában is hasznos. A fiatal kortól történő zenehallgatás, a háttérben szóló dallamokhoz való hozzászokás segíti a kicsiket abban, hogy hatékonyabban tudják kifejezni érzelmeiket. Emellett meghosszabbítja azt az időtartamot, amíg koncentrálni képesek, és az érzelmeik kontrollálásában is kiemelkedő szereppel bírnak. Ez mivel bizonyított? – kérdezhetjük.

Számos kutatás megjelent ezzel a témával kapcsolatban. A Queenslandi Egyetem kutatása szerint például a kisgyermekekkel való közös éneklés, a rendszeres zenehallgatás még a közös olvasásnál is jobban elősegítheti a gyermek fejlődését. A tanulmány egyik vezetője, Margaret Barrett professzor, az egyetem zenei karának a vezetője elmondta, hogy a szülőket megkérték, számoljanak be a közös zenei tevékenységekről, amikor gyermekük két-három éves volt, és két évvel később, amikor a gyermek négy-öt éves volt. Így egy sor szociális, érzelmi és kognitív eredményt mértek. ,,Azok a gyermekek, akik két-három éves korukban gyakrabban éltek át bármiféle zenei tevékenységet, akár szülővel való zenehallgatást, akár zeneoktatás szintjén, négy-öt éves korukban erősebb szókincset és számolási készséget, több proszociális készséget, valamint erősebb képességet mutattak saját figyelmük és érzelmeik szabályozására” – mutatott rá Barrett professzor.

A zene tehát több szempontból is fejleszt. Finommotoros készségek, kéz-szem koordináció, szociális interakció, értelmi és érzelmi intelligencia tekintetében, ugyanakkor enyhíti a stresszt és a szorongást is.