Emlékszik még valaki a régi szép időkre, amikor egy film alapján készült játékvonal csak annak megjelenése után volt elkészítve? Ha igen, sebaj, mert ez már az „awesome” generáció.

Mielőtt tovább becsmérelném azért a fogyasztói társadalom által bátorított konvenciókat, ne feledjük, hogy még a Facebookról is készült egy remek cinematikus alkotás, ami egymagában viccesebb volt, mint Adam Sandler vakációs videóinak „filmjeinek” az összessége. Amúgy is, A Lego-kaland karakterei más formában nem tudtak volna egy képernyőn szerepelni a különböző stúdiók közti potenciális jogviták miatt.  Azt sem felejtem ki, hogy a (fő) célközönség engem már simán bácsiz az utcán, szóval nem Harcosok Klubja mércéhez fogom tartani.

Szóval, ahogy az előzetesből tudhatjuk, a Chris Pratt és az animátorok által létrehozott Emmet Brickowoski a Lego 1984 egy átlagos, törvénytisztelő állampolgára. Sehogy sem a legfényesebb villanykörte a csilláron, potenciált sem mutat valami fennköltebb küldetésre, de szinte szó szerint sorsába botlik és aztán kezdődik a kaland. A kerettörténet meglepően nem csak pénzszomjat sugall, hanem egy viszonylag kreatívabb írócsapatot, de ami még jobban húz a film szinte dicséréséhez, az az eszetlen fogyasztói társadalom, majd a szociális sznobizmus elleni szimbolikus intések sorozata. Már csak, a fenti képen látható, Lego Tyler Durden hiányzik a képből.

Ugyancsak, ez az alkotás jutalmazza a kevésbé ismert, de majdnem mindennél minőségibb TV komédiákban dolgozó egyéneket. Itt van például Chris Pratt a Parks and Recreationből – aki a Galaxis Őrzői főszereplője is, vagy a Community Alison Brieje és, nem utolsó sorban, Charlie Day, az It’s Always Sunny in Philadelphia kreatív zsenije. Ez meg nem is ritkaság már, hiszen a Tél katonája rendezői, a Russo testvérek is Community részek rendezőiként kezdték.

Igen, a legjobbat a végére hagytam: Will Arnett maga Batman. Ő csak egy Arrested Development című apróságból (is) ismerhető.

Tehát, azok a tízévesek, aki nem éppen szociológiai kíváncsiságukat élik ki, egy mozgalmas kaland részesei lesznek, érdekes és időnként erőltetetten vicces kalauzok segítségével. Még én sem éreztem az unalom kemény tornádóját, csak a hidegrázás lágy szellője érintett a kacsintós filmutalásos pillanatokban. De kompenzált, a felsoroltakon kívül, az az ember, aki miatt senkit sem érdekel Jason Statham: a mindig vagány Liam Neeson és a rossz zsaru karaktere. Rajtuk kívül is vannak meglepetés szereplések, de nem rontom el a mókát.

Még Morgan Freeman is kiélhette Gandalf megtestesítő álmait… csak senki sem szólt neki, hogy Gandalf is tényleg a filmben lesz.

Végleg, húsz percet simán ki lehetett volna vágni az alkotásból és a végkifejlet, míg aranyos, ártatlan, optimizmust sugalló és szórakoztató marad, gyengébb, mint az előző részek, de az is lehet, hogy én még mindig a Lego Harcosok klubjára számítottam. Csak az úgy sem fog megtörténni, mert túl sokszor szegtem meg az első szabályt. Ettől függetlenül, felnőtteknek egyszeri kikapcsolódás, de a Facebook generáció előtti generációnak felhőtlen szórakozást fog nyújtani ez az egy óra negyvenöt perces játékreklám.

Köszönöm az olvasóm figyelmét!