Több 21. századi kutatás is kimutatta, hogy az emberek átlagos testhőmérséklete folyamatosan csökken az évtizedek múlásával, a tudósok pedig nem találnak magyarázatot a folyamatra. Bár az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára szerint a mai ember áltagos testhője 36,1–37,2 °C körül mozog, a nyugati orvostudományban 150 éve elfogadott a 37 °C-os viszonyítási alap használata mind a közbeszédben, mind hivatalos kommunikációban.

Bostoni és harvardi szakemberek 35 ezer klinikai alanyt számláló kutatásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a mágikus 37-es index ma már nem reális – számolt be az eredményekről 2017-es cikkében a The British Medical Journal. Az egyesült államokbeli mérések alapján az emberek átlagos testhőmérséklete 36,1 °C. De vajon miért a magasabb érték terjedt el világszinten?

A válasz Carl Rinhold August Wunderlich 19. századi német orvosra vezethető vissza, aki állítása szerint milliós mintavételből átlagolt, úgy kapta a 37 °C-t eredményként. Ennek az adatnak a hitelességére alapozva végzett kutatást nemrég Julie Parsonnet, a Stanford Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa, aki egyik projektjében szeretett volna kapcsolatot kimutatni az ember belső hője és a személyes anyagcsere gyorsasága között. Vizsgálódásai során akadt rá arra az adatgyűjteményre, amely civil háborús veteránok kórlapjait tartalmazta. Ezekben a magasság, testsúly, betegségek mellett a testhőmérsékletük is szerepelt. Parsonnet és csapata összevetette a fent említett dokumentumsorozat adatait egy hetvenes évekbeli kutatással és az egyetem új felméréseivel. Megállapították, hogy az emberek átlagos és általános testhőmérséklete az ipari forradalom óta fokozatosan csökkent. A kutatócsoport nem tudta meghatározni a folyamat okát, feltételezéseik szerint a testhőmérséklet fokozatos és állandó csökkenése összefüggésben állhat az általános életszínvonal emelkedésével. Parsonnet elmélete szerint az emberek egyre magasabbak, kövérebbek, hosszabb ideig élnek, hidegebbek, és ezek mind összefüggésben állnak egymással.

A Stanford egyetem kutatási eredményére természetesen érkezett kontravélemény is: Philip Mackowiak, a Maryland Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa szerint eleve téves volt az elgondolás, miszerint a normál testhő 37 °C körül mozog. Már 1992-ben publikált kollégái közreműködésével a Journal of the American Medical Association szakfolyóiratban egy cikket, amelyben helyteleníti az évszázadosan elfogadott érték használatát. Állítását arra alapozta, hogy szerinte Wunderlich túl nagy merítéssel dolgozott, amelynek csak kisebb szegmensét volt képes tanulmányozni. Mackowiak, hogy tényekkel alátámaszthassa hipotézisét, megvizsgálta a német orvos Mütter Múzeumban tárolt hőmérőjét. Arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezet pontatlanul funkcionál, 0,5 fokos eltérést mutat.

A Parsonnet és csapata féle kutatás végkifejletével kapcsolatban a Kaliforniai Egyetem antropológusa, Michael Gurven is szkeptikus volt mindaddig, amíg saját vizsgálatai hasonló eredményt mutattak. Gurven és munkatársai saját kutatásaik során a bolíviai tsimane népcsoportot vizsgálták, és úgy határoztak, mintavételként is ezen emberek adatait használják a testhőmérséklet csökkenésének cáfolására. Abban reménykedtek, hogy ilyen elszigetelt közegben, ahol az iparosított világ és a konzumerizmus nem befolyásolja az életminőséget, nem találnak változást az évekkel korábbi mérésekhez képest. Meglepetten tapasztalták, hogy a tsimane népnél is megfigyelhető a testhőmérséklet folyamatos csökkenése: Gurven kutatásának kezdetétől (2002) 37 °C-ról 36,6 °C-ra esett a mutató.

A jelek szerint a tudósoknak nem sikerül ebben a témában konszenzusra jutniuk. Egyesek saját kutatásaikkal igazolják, hogy az évek múlásával csökken az átlag-testhőmérséklet, mások ennek ellenére kételkednek abban, hogy valóban hűlnének az emberek. Mi pedig, a nagybetűs életbe lassan kikerülő végzős egyetemistákként csak azért fohászkodunk, „kihűlésünk” véletlenül se azt jelentse, hogy az eddigieknél is többet kell fűtenünk.

Kép forrása: Freepik