Hétfő este, kicsivel nyolc óra után két elsőéves újságíró tanonc sietve szedte lábait a Bulgakov kávézó felé. Még a jelzőlámpák piros fényei sem tántorították el őket, hisz első Bretter körös élményükre készültek. A padlásszobában eleinte a lépcsőkön kaptak helyet, de ez csak tovább fokozta izgatottságukat.

Az est meghívottja Bálint Szilárd volt, egy húszéves zilahi költő, aki jelenleg a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református hallgatója. Mikorra újságíróink megszerezték a legjobb ülőhelyeket, Szilárd már szerényen és piruló orcákkal olvasta verseit. Ezután elhangzott Ilyés Zsolt vitaindítója, majd a moderátorok, André Ferenc és Gothár Tamás útnak indították a mikrofonokat, hogy a jelenlevők kinyilváníthassák véleményüket. Sokan előszeretettel hozták felszínre kritikus énjüket. A műtőasztalra került Absztrakt, Evelyn, A festő szeretője című verseket hidegvérrel kezdték boncolgatni. Hiányolták a mögöttes tartalmakat belőlük, viszont soknak tartották a költői képeket. Többször is hangoztatták, hogy a kevesebb néha több. A túlnyomórészt szerelmes versekben a kamaszkor lázadását fedezték fel, és azt javasolták Bálintnak, hogy hagyja még érni ezt a témát. Boncolóink annyira beleélték magukat, hogy könnyedén íveltek át szakmai kritikákból személyeskedésbe, amit a moderátorok próbáltak elfojtani. A mikrofon utolsó állomása a fiatal költő kezében volt, aki tömören reagált az elhangzottakra. Érezhető volt, hogy befogadta a kritikákat.

A két újságíró lány úgy érezte, hogy egy kocsmai verekedéshez hasonló eszmei összeütközésben vett részt. Ezek után kíváncsian várják, hogy három hét múlva újra kinyílnak-e a zsebekben a szikék. Az első benyomásuk szerint a Bretter-kör egy igazi kiképző tábor.

Bartok Barbara, Főcze Tímea

Kép: helikon.ro