Mi is lehetne jobb annál, mint egy esős vasárnapon a legjobb barátnőddel kocsikázni és pletykálkodni? Elmesélni egymásnak a hét történéseit, szívfájdalmakat, örömöket, kipanaszkodni, hogy még mindig rossz az online egyetem vagy csak dúdolni kedvenc dalainkat az elsuhanó táj mellett. Igen, ez valóban szép délután lett volna, de nem nekünk.

Május derekán ugyanis a barátnőm kocsija úgy döntött, hogy nyugdíjba vonul. Eljött velünk egy jó kis kiruccanásra, majd hazafelé bedobta a törölközőt. Csak úgy, mindenféle előjel nélkül, az otthonunktól két településnyire megállt a motor. De hát mit csinál ilyenkor két 20 éves lány? Felhív egy felnőtt férfit, természetesen. A barátnőm apukájától, Emil bácsitól kértünk telefonos segítséget.

– Szia, apu! Hallod? Megállt a motor. Nem indul a kocsi. Nem, nem, le tudtunk húzódni. Nyissam ki a csomagtartót? S ütögessem meg? Oké, visszahívlak – és lerakta. – Tesó, gyere, meg kell ütni a benzinpompa helyét. Adok neki majd kontaktot, s te hallgassad, hogy zúg-e.

Rávágtunk egyet-kettőt, nekem meg hallgatnom kellett, hogy zúg-e. Valami hangja volt, így ráfogtuk, hogy az biztos az. Megpróbáltuk még néhányszor újraindítani, majd végre beindult. Jártunk egy kis örömtáncot, lepacsiztunk, hogy ez is megvolt, s még nincs is sötét.

Kicsit túl korai volt az öröm, mert az autó úgy két kilométer után ismét parkolóba guríttatta magát. Újabb telefonos segítséget kértünk Emil bácsitól, aki meg volt győződve arról, hogy ha elég erősen ráütünk a benzinpompa helyére, el tudunk gurulni hazáig. De most 20 perc kopogtatással és hallgatózással sem értünk el semmit. Besötétedett már, amikor megérkezett hozzánk Emil bácsi. Hozott vontatókötelet és egy kanna benzint, mert abból is fogytán voltunk. Mivel a két leányzó, azaz mi, sosem vezettünk vontatott autót, felhívtam egy barátomat is, hogy csapódjon már hozzánk, és segítsen benyomni majd a bekeményedett féket, vagyis vezessen inkább ő.

Végül is ügyesen hazagurultunk, s mivel már többet nem kellett aznap vezetni, a pletyka és dalolászás iránti igényeinket a garázsban folytattuk egy hideg sör társaságában, elkacarászva aznapi kalandunkon.