Másfél évszázados kulturális szükséglet
A kolozsvári magyar egyetemi oktatás 150. évfordulóját ünnepli a BBTE
Azt, hogy a magyar egyetemisták anyanyelvükön tanulhatnak a kincses városban, több 19. századi politikusnak, oktatónak és neves személyiségnek köszönhetjük. A kolozsvári egyetem megalapításának első lépéseiért hálásak lehetünk Eötvös József miniszternek, Mátrai Ernő újságírónak vagy I. Ferenc József királynak, de nem tagadhatjuk, hogy a diplomás felsőoktatás létrejöttét az egyre növekvő és az 1800-as évek második felében sokat hangoztatott társadalmi és kulturális szükséglet idézte elő.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépületében, az évforduló emlékére állított össze az 1872–1919 közötti periódust felölelő tárlatot Lukács József muzeográfus, az egyetem óraadó tanára. Mint mondta, a történelmi körülmények ebben az időintervallumban engedték zavartalanul zajlani a magyar nyelvű egyetemi oktatást Kolozsváron. Azt megelőzően ugyan az arra vágyóknak lehetőségük volt felsőoktatási intézményekben (főiskolákban, akadémiákon) tanulni, viszont a rendelkezésre álló tanintézetek nem voltak képesek lefedni minden szükséges szakterületet, amire a haladásra vágyó, modern állam igényt tartott – nagy hiány mutatkozott a magasan képzett munkaerőből.
Hivatalos keretek közt először a magyar országgyűlésben vetődött fel a napjainkban sokadik jubileumát ünneplő intézmény létrehozásának gondolata, amikor Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter azt akarta megtudni a kolozsvári jogakadémia és orvos-sebészeti intézet vezetőitől, hogyan tudnának az említett képzések az újonnan létrehozott egyetem karjaivá válni. Két évvel később ugyancsak Eötvös volt, aki vitára bocsátotta a kolozsvári egyetem létrehozásáról szóló 429. számú törvényjavaslatot, kiemelve, hogy Magyarország második egyetemének székhelye Kolozsvár kell hogy legyen.
Hogy miért éppen ez a város? A rövid válasz az lenne: itt volt a legnagyobb szükség minőségi és sokrétű felsőoktatásra. Ezt alátámasztotta Mátrai Ernő budapesti újságíró A kolozsvári egyetem mint kulturai szükséglet címen 1871-ben kiadott könyve is. Az 1800-as évek végén viszonylag kevés diák fejezte be sikeresen középiskolai tanulmányait, nem mellesleg az analfabetizmus aránya magasabb volt az ideálisnak mondhatónál. Statisztikai adatokat figyelembe véve 1860 és 1870 között a történelmi Erdélyben megközelítőleg 65 ezer diák küzdötte fel magát a középiskolai tanulmányok szintjére, közülük nagyjából négyezer tanuló szerzett érettségi diplomát.
A Mátrai könyvének kiadását követő évben alapították meg a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet négy fakultással. A hallgatók továbbtanulásuk helyszínéül választhatták az oktatási létesítmény jogi és államtudományi, orvostudományi, bölcsészeti, nyelv- és történettudományi vagy matematika és természettudomány karát. Emellett az egyetemen kétéves gyógyszerészképzés is indult, amelynek első tanévét a természettudományi karon, a másodikat az orvostudományi fakultásán kellett az erre vállalkozóknak kijárniuk.
Ezekhez hasonló érdekes részleteket tudhatnak meg a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatásról mindazok, akik az időszakos kiállítás tárlatvezetését igénybe veszik a Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépületében. Ráadásul a látogatók szemrevételezhetik a régi homlokzaton egykor díszelgő szoborcsoport néhány darabját, okleveleket, tankönyveket tekinthetnek meg, az egyetem pecsétjeit és pédumait, ugyanakkor ismerősen csengő neveket kereshetnek a fakultások professzorainak listáján.
Hozzászólások