Egy évvel ezelőtt gyanútlanul vártuk,

Hogy a tizenkilencet végre húszra váltsuk.

„Jövőre más lesz”, sokat mondogattuk,

Ezúttal be is jött, bár nem pont így akartuk.

Bárhová pillantunk, az egész világ maszkban,

Másképp nézett ez ki a Sötét lovagban.

A karantén sem volt jobb, mint egy sötét verem.

Hiányzik már a korán kelés, na meg a tanterem.

Továbbra sem árt azonban ébernek lenni,

Mert most már Zoomon kell órákra menni.

Egyes tanárok persze ki vannak akadva,

Ha nem ülünk egész nap a gépünkhöz tapadva.

Egy évig fesztiválok és koncertek nélkül élni,

De lesz még belőlük sok, ettől nem kell félni.

A többi fura dologról inkább nem beszélek,

Pedig lenne miről, de nem visz rá a lélek.

Ahogy a babonás szilveszterkor nem kér a csirkéből,

Úgy nem kérünk mi sem többet az óévből.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan mehet.

Jövőre ennél már tényleg csak jobb lehet.

Feledjünk el tehát minden szörnyűséget.

S kívánjuk egymásnak boldog(abb) új évet!