Ha mindenki visszatért az ünnepi kikapcsolódásról, ha mindenki aggódni kezdett a szesszió miatt, s ha mindenki tombolni akart egyet január 9-én, akkor azt megtehette a KMDSZ Téli Majálison, s az azt követő after bulin, amit a Hányinger tetején, a Ring klubban tartottak. Idén harmadik alkalommal szervezték meg ugyanis a Diáknapok forralt boros bemelegítőjét a Törökvágáson. Volt sok játék, pálinka, csúszkálás, még több pálinka s persze nagyon jó hangulat.

Az idei kiadáson 22 csapat, azaz nagyjából 400 kolozsvári magyar egyetemista mérte össze tudását, sportolói tehetségét vagy éppenséggel, hogy ki tud többet inni. Az időjárás nem volt túl kedves a résztvevőkkel, ugyanis végig esett az ónos eső, de ez nem tántorította el a lelkes versenyzőket. Az idén ÍGY SEM ÁZTUNK EL ANNYIRA, MINT A TAVALY.

Ahogy megérkeztünk, máris nekifoghattunk tüzet csiholni a hóban és esőben, hiszen sietni kellett a finibini forralt borral, több okból is: hogy legyen, ami felmelegítsen, és hogy tudjunk kóstolót vinni a szervezőknek. Ami újdonság volt, hogy emellett mézespogácsa-szörnyet (a kabalát) kellett készíteni, a borocskával együtt tálalva. Ebben a versenyszámban a PurD csapata bizonyult a legjobbnak. A szánkóhúzó verseny sem maradhatott el, szerencsére most nem kerekekkel kellett megoldani a csúszkálást. Volt, aki óriászacskóval, mások egy sima snowboarddal vagy éppenséggel egy káddal oldották meg a keleti kérdést. A legjobb szánhúzó csapat a Szűretlen lett. A beer-pong téli kiadása, a koktél-pong is megnehezítette a józanul maradni kívánkozók dolgát, itt vödrökbe kellett dobálni a labdát, s ennek megfelelően minden kotyvalékot meginni – ezt a játékot a Drinkgeneers csapata nyerte. Ugyancsak ők lettek a legjobbak a blind-cocktail versenyben is, ahol vakon lehetett alkotni a különböző itókákat. Az akadálypálya merész, ötletes kihívásait: többek között boros-rizs evést, zsákba-futást, talicskázást, kézen állva sörivást és tűfűzést (!!) legjobban a DípPörpöl csapata teljesítette. A mámoros állapotú versenyzők igen vicces jeleneteket produkáltak ennél a versenyszámnál.

Az idei egyik kedvenc játékunk az Ugorj a piádért volt, ahol egymáson átugorva kellett minél messzebb eljutni. Nagyon látványosakat bucskáztak az emberek, ebben a WarYou csapata bizonyult a legjobbnak. A Told meg játéknál jól megtoltuk, mert le kellett tolni egy shot pálinkát, egy egész doboz sört, s két fiú le és fel tolt a domboldalon egy harmadikat egy talicskában, s ezek után még piramist is építeni kellett. A legjobban a DípPörpöl tolta. Aztán ott volt még a szokásos kincskeresés is, amit a legkomolyabban a Szűretlen csapata teljesített. Na és ha már a felsorolás kezdett volna unalmassá válni, két új versenyszámmal be is fejezném. A Dobd pofán játékban 2 játékosnak saját csapattársaikat kellett tejszínhabos rizzsel (még jóó, hogy nem a jeges hóval) dobálniuk, közben forogtak, s a változatosság kedvéért sört ittak. A legjobb s leggonoszabb célzók a Palik voltak. A másik pedig a Mérlegelj és szívj játék volt, neeem, nem kell rosszra gondolni, itt is inni kellett, méghozzá úgy, hogy a mérlegre felaggatott tejfölös dobozokból kellett inni, így derült ki, hogy melyik csapat torkosabb, ha sörről van szó. Ű-beerék bebizonyították, hogy méltó hozzájuk ez a név. A részeg hajóskapitány verseny már annyira mindegy volt a végén, de azért futottak a játékosok a karddal és kalózsapival, egymásnak stafétaként átadva azt úgy, hogy közben le kellett nyomni egy pohár sört, és 10 pörgés után visszatalálni. A „hol a csapatom, nem látom, mert alig állok a lábamon effektus” jó szórakozásnak bizonyult így a végére.

SZERVEZŐI SZEMMEL

A szervezők munkája már december közepétől elkezdődött, de az igazi megmérettetés a majális napja volt. Már 9 órakor kint voltunk, cuccokat rendeztünk, és sátrakat állítottunk fel, majd később kezdtük elrendezni a játékainkhoz szükséges alapanyagokat, italokat és kellékeket. 11 óra után lassan kezdtek beszállingózni a résztvevők. Minden csapat a zászlaját lobogtatta, és húzta maga után a nagy gonddal és saját kezűleg elkészített szánkóját. A lehető legjobb helyen álltam a szervezőtársaimmal és elkészített játékunkkal, amikor észrevettem, hogy minden csapat megérkezett. Hogy milyen volt látni minden egyes csapatot vidáman, boldogan és harcra készen, felsorakozva Törökvágás dombján? Elképesztő és csodálatos is egyben. Ilyenkor érzi a szervező, hogy minden fáradt perc megérte.

Az utolsó játék lezajlása után az eredményhirdetés következett. Mindegyik csapat ügyesen végigcsinálta a próbákat, de voltak olyan csapatok is, akik még tehetségesebbeknek bizonyultak, és egy díjjal, az idei téli majális kabalájával távozhattak. A Drinkgeneers és a Szűretlen csapat kifejezetten jól szerepelt, mivel két-két játékban győzedelmeskedtek. Aztán egy jó nagyot partiztunk a még lábon álló versenyzőkkel.

Miután minden befejeződött, mi még ott maradtunk elpakolni és összeszedni a szemetet. Közben nem tudtuk letörölni a mosolyt az arcunkról, és örvendtünk, hogy sikeresen végigcsináltuk az egészet.

Végül, szeretném megköszönni Székely Kinga főszervezőnek és a KMDSZ-nek a remek irányítást, és azt, hogy segíthettünk a szervezésben.

U.I.: SENKI SEM KAP TÉLI MAJÁLISOS SZERVEZŐ SAPKÁT. MUHAHAHA.

Fotó: Kiss Arnold