Parazitákká váltak a harmadéves szinisek

Kitettek magukért idén is a BBTE végzős színészei. Aki a tavalyi könnyed hangvételű Kakuk Marci után idén is hasonlóra számított, annak csalódnia kell: nevetés helyett elcseszett emberi sorsokat kapunk, egymásba maró, de egymás nélkül létezni nem tudó kapcsolatokat, és tömény társadalomkritikát. Az előadás szigorúan 18 éven felülieknek és erős idegzetűeknek ajánlott.

Kicsit olyan a darab, mint a Rekviem egy álomért c. film, amiben soha nem voltak álmok, vagy nagyon régen, és senki sem emlékszik rájuk. Megtört emberek nyomasztó élethelyzetével találkozunk, hiányzik a karakterek embersége, saját keresztjük súlyát a másik személy nyomorának a tükrében látják. Az előadás maga sokkoló, húsbavágó és undort keltő, azt hiszem, ezek a szavak jellemzik igazán. Öt kiábrándult ember, és kisiklott sors: a Friderike (Molnár Enikő), aki állapotos és mániákus depressziós, az előadás alatt többször is öngyilkossággal fenyegetőzik, amit a férje (Okos Attila Ákos) közönnyel summáz. Gyűlölettel beszél születendő gyerekéről, parazitának nevezi azt, és férjét bünteti állapota miatt. Párbeszédük folyamatos héja-nász, egyetlen alkalmat sem hagynak ki, hogy sértegessék egymást. Aztán ott van még egy másik család tragédiája: a férj (Pál Attila), aki egy baleset következtében lebénult és tolószékbe került, sajnálja és sajnáltatja ketté tört életét, nem hajlandó elhagyni a lakást a baleset óta. Távcsövön át figyeli a világot, besavanyodott életébe feleségén kívül senkit sem hajlandó beengedni. Az áldozatra kész feleség (Puzsa Patrícia), aki hajlandó lemondani saját életéről is férje és nővére miatt. És végül Multscher (Csokán C. Raul), az idős ember, aki a balesetet okozta. Egyedülálló, felesége és barátai rég meghaltak, ezért szívesen látogatja a tolószékes férfit magánya enyhítésére, még akkor is, ha nem látják szívesen tapintatlansága miatt.

© Bodó A. Ottó

Nem könnyű megérteni a karaktereket, de talán nem is ez a fontos – a versek, a zene, a monológok viszont segítenek ebben. Az előadást leginkább a mindent körüllebegő gyászos hangulata teszi igazán felejthetetlenné. Még ha drasztikus látványvilággal is, de eléri azt, amit a modern színháznak el kell érnie: elgondolkodtat, indulatokat kelt és a képünkbe törli a világ szennyét.

„Kapaszkodókat keresünk a világ sima falán. Egymásba marva küzdünk. Rátelepedünk a másik emberre. Kegyetlenkedésbe menekülünk. Mit kezdjek a másik emberrel? Mit kezdjek saját magammal?”

Marius von Mayenburg: Paraziták

Rendező: Bodó A. Ottó

Színészek: Ringo – Pál Attila,Betsy – Puzsa Patrícia, Friderika – Molnár Enikő, Patrik – Okos Attila Ákos, Multscher – Csokán C. Raul

Koreográfus: Sinkó Ferenc

Látvány: Bocskai Gyopár, Bodó A. Ottó

Asszisztens: Csuszner Ferencz

Legközelebb máj. 30.-án, 20 órától lesz megtekinthető a Galactoria fesztivál keretébe, a Harag György Stúdióteremben (Farkas utca 4. szám). Helyek száma korlátozott, ezért az előadás helyfoglalást igényel a parazitak2014@gmail.com címen.

A Paraziták hivatalos oldala: http://parazitak.wordpress.com/idopontok/

Az előadás facebook oldala: https://www.facebook.com/parazitak