A Föld annak rendje és módja szerint ismét megtette szokásos sétáját a Nap körül. Ezt megünneplendő, az emberek idén is étellel, itallal, zenével és beszélgetéssel várták, hogy december 31-én éjfélt üssön az óra. Az imént említett beszélgetéseknek szerves része az emlékeztek-e, amikor… kezdetű nosztalgiázás, a szilveszterre összeverődött társaság felidézi az elmúlni készülő év történéseit. Tegyünk hát mi is így, nézzük meg, mi minden történt 2022-ben.

Az új év előszobájából nézve a koronavírus-járvány már a régmúlt része, sokszor azt is érezhetjük, hogy olyan, mintha meg se történt volna. 2022 elején azonban ez nem volt ennyire egyértelmű. Megjelent egy újabb variáns, ismét korlátozások és szigorítások kerültek kilátásba. Nyugodtan jelenthetjük múltbéli önmagunknak: le lehet venni a maszkot, a kézmosás mellett a zuhanyzás is engedélyezett.

A világ egyként fellélegzett, hogy ismét lehet külföldön kirándulni, maszk nélkül létezni, nagyokat ölelkezni és kint lenni az utcán éjszaka. Vlagyimir Putyin orosz államfő azonban fityiszt mutatott a modern társadalmak boldogságának, és február 24-én fegyveres erőkkel megtámadta Ukrajnát. Aki csak a történelemórákon és idősebb családtagok történeteiből ismeri a háború fogalmát, az első hetekben kicsit felhagyott a mindennapi élet ritmusával, leült a székre, és maga elé meredve feltette az égető kérdést: mi a fészkes fene történik? Háborúra észszerű, logikus indok nincs, és bár a harmadik világban évek óta zajlanak szörnyű fegyveres konfliktusok, amíg el nem kezdtek a szomszédban lövöldözni, az európai ember közel sem tudta felfogni ennek a súlyát. Mi, környező országbeliek is csak sejtjük, mi zajlik odaát. Sajnálattal kell üzennem a múlt évi Ukrajnának, hogy 2023 elején Putyin bokszleckék és meditáció helyett még mindig rajtuk vezeti le a frusztrációit.

Széles e planéta lakossága egyszerre hökkent meg és kapott a szájához, amikor II. Erzsébet brit királynő, a globális nagymama 96 évesen a másvilágra távozott teázni. Holott minket itt, Kelet-Közép-Európában nem érint közvetlenül a brit királyi család, nem a mi adónkból élnek meg, a királynő halálával megszűnt valami, amit egész életünkben ismertünk és ott volt, amióta megszülettünk. Nemhogy én, de még a szüleim is úgy élték eddigi életüket, hogy II. Erzsébet van és a fekete retikülje kíséretében valahol épp kezet fog valakivel. A világnak ez a rendje az ő távozásával megváltozott.

Még hosszasan lehetne sorolni a nemzetközi eseményeket, azonban izgalomért tavaly sem kellett a szomszédba mennünk, forduljunk kicsit hazafelé: Orbán Viktor vs Tusványos. Történt ugyanis, hogy a nemzetegyesítés narancssárga ura ismét tiszteletét tette Tusnádfürdőn, és elhangzott a tusványosi Orbán-beszéd. Akár párhuzam is vonható a szilveszter és a tusványosi Orbán-beszéd között: minden évben egyszer van, és ilyenkor az emberek általában kikelnek magukból. A magyar kormányfő ezúttal – a háború és bizonytalanság taglalása mellett – azt is közölte, hogy mi, európaiak keveredünk egymással, de „nem akarunk kevert fajúvá válni”. Ez a kijelentés ijesztően ismerősen cseng, kedves miniszterelnök úr, a történelem ezen szegmense inkább ne ismételje meg önmagát.

2022 őszén robbant a hír, hogy összeomlik vagy legalábbis zsugorodik a Médiatér csoport, ennek egyik hozománya, hogy számos újság megszűnt nyomtatott formában létezni. A leépítések már folyamatban vannak, az utolsó nyomtatott számok december 30-án jelentek meg. Ez pedig minden erdélyi magyar újságírónak olyan, mintha gyomorszájon rúgták volna. Van, aki a Krónikánál kezdte a ma már évtizedekre rúgó karrierjét. Van, aki onnan ment nyugdíjba. És van az újságíró növendék, aki pályája kezdőkockáján állva megrökönyödve nézi, hogy mi történik. Hiszen bár elsőrendűen nem a Krónikából vagy a Médiatér más orgánumaiból tájékozódott, az életének és a jövőjének egy darabja megszűnt létezni, hasonlóan II. Erzsébet halálához. Valami, amivel együtt élt az ember, egyszer csak nincs többé.

A sok szerencsétlenség ellenére naiv optimizmussal békét és boldogságot kérek 2023-ra. Ha szilveszterkor felvettük a piros fehérneműt, tettünk pénzt a zsebünkbe és férfi lépett be elsőként a házba, reménykedhetünk abban, hogy a kívánságaink teljesülnek.