Francis Baconról és a gyomorforgató ábrázolásról

Rögtön a második világháború után és egyértelműen annak hatása alatt készített 1946-os, olaj- és pasztellfestmény, az ír születésű brit festő egyik legismertebb és legelismertebb műve.

A műalkotás előtt azonban érdemes megismerni a festőművész gyerekkori hátterét és pályafutásának fontosabb mozzanatait. Francis Bacon 1909. október 28-án született Dublinban (1992. április 28-án hunyt el Madridban). Később Londonba költöztek, ahol apja versenylótenyésztéssel foglalkozott, ráadásul fizikailag és szellemileg gyakran bántalmazta már fiatalon homoszexuális hajlamokkal rendelkező fiát. Ennek csillapítására 1927-ben Berlinbe küldte a fiát egyik ismerőséhez. Ott azonban továbbra sem változott semmi, viszont láthatta Sergei Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjét, más, a művészetére nagy hatást gyakorló filmek mellett. Ugyanebben az évben Bacon Párizsba költözött, ahol megtekintette Picasso egyik kiállítását. Ennek hatására kezdett el festeni. A hírnévre azonban még majdnem húsz évet várnia kellett.

1944-ben mutatta be a Three Studies for Figures at the Base of a Crucifixion című három festményből álló művét. Ez, és az 1946-os festménye, a háború borzalmairól, illetve a háború keltette nyomasztó érzésről szól, mindezt anélkül, hogy konkrét háborús elemeket tartalmazna, mint például Picasso Guernicája. A negyvenes éveket követően egyre több és több elismerést kapott alkotásainak köszönhetően, ám szerencsejáték- és alkoholproblémákkal küzdött, emellett partnerei között találhatóak „alvilági alakok”, mint George Dyer, aki Bacon 1971-es nagy párizsi kiállítása előtt öngyilkos lett. Az ilyen és hasonló események még inkább rombolták Bacon személyét, azonban akárcsak a háború alatt, ilyenkor alkotta mesterműveit.

Az ír festő David Sylvester által készített interjúban elmondta, hogy gyakran véletlenszerűek a festményei, gyakran elrontja az eredeti koncepciót, és végül teljesen mást hoz ki a festményből. Ilyen festmény a Painting 1946 is. Szintén ebben az interjúban kifejti, eredetileg majmot akart ábrázolni, ezután már inkább madarat, végül fekete öltönyös alak került a kép középpontjába, illetve annak fekete ernyője.

De ki is ő és mi található még a festményen? Az alsó állkapcson kívül Bacon semmit sem hagyott meg a fejből, emiatt nehezen bebizonyítható, ugyanakkor sejthető, hogy Neville Chamberlain egykori Brit miniszterelnököt ábrázolja, akinek egyik fő ismertetőjele volt a fekete esernyő, illetve a sötét fekete öltöny a korszak brit politikus egyenruhájaként is felfogható. Az alak mögött húsüzembeli, állati testek lógnak, fölöttük belsőségnek tűnő szervek, amelyekhez hasonlókat találunk az alak körül is. Az, hogy ezek állati vagy emberi részek, nem tudhatjuk biztosan, ez tovább növeli a festmény gyomorforgató faktorát és abszurditását. A középpontban álló alak, ehhez képest, egészen másképp kelt szorongást vagy iszonyt, nem állapítható meg biztosan, hogy halott vagy sem, egyetlen halálra utaló ok a feje felső felének teljes hiánya, ugyanakkor még aktívan szenvedő állapotot sugall, és nem holtan fekszik, hanem álló helyzetben látható.

Az olyan elemek, mint az állati testrészek, csonkolt, szenvedő alakok, híres személyek és kaotikus koncepció, gyakran visszatérnek Bacon más festményein is, például az Innocent című, pápát ábrázoló festményén. Gyakran visszatérő elem még a térhatás érzékeltetése vonalakkal, ahogy itt is teszi a félkör alakú, kerítésszerűséggel, amire szintén csonkolt testrészek vannak festve. Létezik egyébként egy 1971-es változata is az alkotásnak, amely inkább Bacon stílusváltozásához alkalmazkodik, leginkább színekben tér el az eredetitől. 

A festmény jelenleg a Museum of Modern Art tulajdonában van és az egyik legfontosabb Bacon-festmény. Olyan művészekre volt hatással, mint például Damien Hirst. Új dimenziókat nyitott – más Bacon-festmények mellett – a brutalitás és az erőszak ábrázolásában.