Ahogy mindenki, én is szeretem azt hinni magamról, hogy én más vagyok. Én máshonnan nézem a világot: az abszolút nullpontból, hisz pont körülöttem forog, nem? A rajtam átszűrt információ az igaz, az egyetlen valóság, úgyhogy most mindenki olvassa el, amit kihirdetek, tessék jól elfogadni, bármiféle megkérdőjelezés nélkül, kritikai attitűd és úgy általában a gondolkodás teljes kizárásával – mintha meditálnátok. Köszönöm.

Fogadjuk hát el, hogy a karácsonyi vásárok, a feldíszített lakás, fenyő, utca, miegyéb az ízlés teljes hiányát tükrözi. Nevetségesen túlárazott apró, kínai, tömeggyártott, glittertől csillogó hógömbök. Fröccsöntött műanyagmikulások elcsúszott arcfestéssel borzasztó minőségben harsogják a három hangból álló közhelyes karácsonyi dalokat. A kötelező, frappánsnak vélt vagy szívmelengető karácsonyi üzenetek sms-ben, szeretettel és odafigyeléssel kimásolva egyenesen az internetből.

Ne értsetek félre, nem az elüzletiesedésről beszélek, nem az ünnep igazi lényegét hiányolom, nem azt mondom, hogy hol a régi szeretetcsaládbéke?, nem a karácsonyi jótékonyság képmutatásával van bajom – ha egy karácsony kell, hogy a kevésbé szerencsésekre is gondoljunk, akkor felőlem legyen egész évben karácsony. Kérlek. De mi ez az egész cirkusz körülötte?

Titeket pedig, akik csillogó szemekkel várják az ünnepet, Ünnepet, augusztusban elkezdik visszaszámolni a napokat, együtt dúdolják a karácsonyi slágereket a buszok rádiójával októberben, nem bántani akarlak, csak irigy vagyok a lelkesedésetekre. Rám ne számítsatok, és most egy perc néma csenddel adózok értetek, akik el kell hogy viseljétek pusztító hiányom.

Mindenkinek kellemesebb karácsonyt kívánok!

Fotó: https://the-southern-cross.com/christmas-kitsch/?fbclid=IwAR3kUVuHsFvs4enC3F-iuuIxlqD8IUQm7c2wpwevrAGfsffE9wXuLTOgfhs