Gabriel García Márquez szerint minden könyv a szerelemről vagy a halálról szól. Lauren Oliver alighanem addig ízlelgette ezt a gondolatot első regénye, a(z akaratlanul is a halál köré épült) Mielőtt elmegyek (Before I Fall) megírása után, hogy már csak azért is a szerelmet állította középpontba Delírium (Delirium) című következő kötetében – amely trilógiává terebélyesedett és számos kiegészítő regényt vont maga után. A Delíriumnak akkora sikere lett, hogy az írónő összesen 23 könyvéből a háromrészes alapregényen (Delírium, Káosz/Pandemonium, Rekviem/Requiem) kívül további 7 (!) kiegészítő kötet kapcsolódik a cselekményszálhoz.

A negyvenéves queensi írónő – valódi nevén Lauren Suzanne Schechter – több ifjúsági regénye a New York Times bestsellere lett. Lauren Oliver a Glasstown Entertainment média- és tartalomfejlesztő cég társalapítója, foglalkoztatja a balett, rajzolás, festés, kollázskészítés, éneklés és színészkedés. Nagy sikerű regényeit több mint harminc nyelvre fordították.

Delírium című alkotása disztópikus ifjúsági regény: olyan társadalmat tár az olvasó elé, amelyben betiltották a szerelmet, amit minden életveszélyes tett forrásának tartanak. Az állampolgárok 18 éves korukban neurológiai eljárásnak vetik alá magukat, amely „kigyógyítja” őket az amor deliria nervosából, vagyis a szerelemből. A költészet és az ellenkező neműek közötti kapcsolat tilos, mint rengeteg minden más is; a kormány erőszakkal és bürokratikusan szervezett házasságokkal uralkodik. A szerelem témakörben íródott számos regényből kitűnik a Delírium, mert olyan perspektívából közelíti meg az érzést, ahogyan kevesen: a tiltott szerelem világa különlegesen épül fel a kötet során, hogy bekebelezze, majd feleméssze az olvasót.

A cselekmény középpontjában egy fiatal árva lány áll, az ő szemén keresztül látja a történetet az olvasó. Minden fejezet a kormány által jóváhagyott törvénykönyvből vett idézettel indul. A Biztonság, egészség és boldogság kézikönyv, más néven a Shhh könyve olyan alapos háttérpropagandát nyújt, hogy még a Bibliát is átértelmezték, hogy megfeleljen a Shhh üzeneteinek. A történet 2091-ben játszódik. A civilizáció azokra a városokra koncentrálódik, amelyek évtizedekkel korábban megmenekültek a súlyos bombázásoktól. A városok közötti utazás erősen korlátozott: magas feszültségű árammal ellátott drótkerítések választják el a várost a Vadontól, a bombák által feltehetően elpusztított, szabályozatlan területtől, ahol olyan embercsoportok élnek, amelyek nem vetették alá magukat a kezelésnek – ők a „veszettek”. A trilógia első részének hirtelen befejezése elég sok megválaszolatlan kérdést hagy ahhoz, hogy az olvasók lélegzet-visszafojtva várják a második kötetet.