Gyalogúton mindig van hely
„Ha elvész a híd, elvész Erdély!”
(Bem József)
A sorsdöntő piski csatát Bem József honvédtábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei 1849. február 9-én vívták. A hétezer fős erdélyi hadsereg feladata az volt, hogy megállítsa Puchner seregeit mielőtt azok kijutnak az Alföldre. Meg kellett akadályozniuk, hogy az ellenség elfoglalja a Sztrigy felett épült negyven méter hosszúságú fahidat. Amikor a csata már-már elveszni látszott, a lengyel hadvezér észrevette, hogy a császáriak szinte teljesen felélték lőszerüket, ezért vállalva a kockázatot, harcba küldte a tartalék egységeket, melyek végül kiharcolták a győzelmet.
Erre emlékezve indultunk zarándokútra a dévai ferences kolostor kapujából, február 9-én. Indulás előtt dr. Görög István székesfehérvári hadtörténész felidézte a 170 évvel ezelőtti csata előzményeit, történéseit. Böjte Csaba testvértől is kaptunk útravalót tarisznyánkba. Elsőként, ami minden lépéshez szükséges, a bátorságról beszélt, hisz „félénk, ijedős lélekkel Isten se tud semmit kezdeni”. A bajtársiasság és összetartás legalább ennyire fontos, továbbá erőslelkűségre szólított fel gyermeket, felnőttet egyaránt. Amit úton-útfélen hallottunk tőle: „Legyetek életrevalók!”.
Csíksomlyói, petrozsényi, gyulafehérvári, szászvárosi és dévai gyerekek, illetve nevelők, a Székesfehérvári Honvédség és Társadalombaráti Kör, Krajcáros Alapítvány és Falvak Kultúrájáért Egyesület képviselői keltek útra együtt. Közel kétszázan (7-től 70 évesig) énekelve, imádkozva tettünk meg 20 kilométert a Sztrigy folyó partjáig, ahol egykor a Piski híd állt. Olykor sárban gázoltunk, de a tavaszt sejtető napfény végigkísért minket.
A következő zarándoklat úticélja Világos lesz, és ne feledjük: gyalogúton mindig, mindenki számára van hely.
fotó: magnificat.ro
Hozzászólások