Kolozsvári közlekedés: a rongyosra mesélt vicc életre kel
Van egy régi jó és jó régi vicc. Tévedés: sok ilyen vicc van, viszont most csak az egyik releváns számunkra. Ez az volna, amelyben a valakinek mindig két lehetősége van azt illetően, hogy busszal vagy taxival menjen haza. Ezt a történetet teljes mértékben magaménak éreztem egy rendhagyó, hétköznapi, kolozsvári buszos utazás során. A vicc és a történet kedvéért a következőkben én leszek a meg nem nevezett illető.
A meg nem nevezett illető egy viszonylag nyugodt csütörtök este, miután csalódott önmagát kirángatta a moziból, azon morfondírozott, hogyan juthatna haza. Ha taxival megy, veszett egy csomó pénze (egyetemista valutával számolva). Ha busszal megy, van két lehetősége. Tudniillik a bevásárlóközpont elől indul olyan busz, ami egész a Monostor végéig visz, de olyan is, amely az Irisz negyedbe szállítja az utasokat. A mi karakterünknek kedvezőbb lenne az utóbbi variáció, de azért el kell gondolkodni: inkább a gyakrabban közlekedő járműre pattanjon, aminek a megállója viszont távolabb van, vagy arra, ami legjobb esetben negyedóra múlva érkezik, de leszállás után kevesebbet kell hazáig gyalogolni. A hős dönt. Fontosabb a kényelem a gyorsaságnál, tehát vár.
Miután a harmadik 24B is tovarobogott, illetőnk magában, de úgy is csak halkan beismeri, rosszul döntött. Eltelt negyedóra. A kiözönlő vásárlók tömege gyorsabban cserélődött, mint ahogy a víz lefolyik a Dunán. Sokan közülük biztos otthon vannak már. Történetünk központi alakja arra gondol, ha az első 24B-t választja, ő is otthon lenne már. Na de bicikli kellett? Tekerjed! Tényleg, bicikli… hogy nem jutott eszembe, hogy biciklizhetnék is... De ez képezze másik történet csattanóját.
Végre-valahára megérkezik a 48-as busz. Itt már nincs két lehetőség, főhősünk nem hagy magának. Erre amilyen gyorsan lehet, fel kell szállni. Na de a buszon újabb lehetőségek garmadájával szembesül: erőszakosan tolongjon lecsippantani a kártyáját, vagy udvariasan várjon? Ha az előbbi mellett voksol, csúnyán megnézik, esetleg megszólják. Ha az utóbbit választja, és minden szerencsétlenségére ellenőr emelkedik ki a tömegből jegyeket, bérleteket követelve még mielőtt sikerült volna az okosmasinához érintenie fehér-lila kártyáját, fizethet. Akkor már taxival is mehetett volna, ugye… A mérlegelt lehetőségek fényében határozottan közelít célja felé, és el is éri, zöld alapon felvillan, hogy kellemes utazást kíván az okosdoboz. Egy gonddal kevesebb. De máris itt az újabb. Üljön vagy álljon? Körbenéz, alig van idős ezen a buszon, aki van, az is mind ül már. Egy gimnazista csoport élesen vihorászik valamin, ami valószínűleg csak számukra mulatságos. Mivel viccünk életre kelt figurája semmi jónak elrontója nem szándékszik lenni, nem várja meg, amíg a boldog iskolások közül valamelyik észbe kap és két kacagás között letelepedik. Történetünk főhőse gyorsan elfoglal egy ülést. Már nem lehet semmi baj. Pontosítok: nem lehet semmi baj, aminek ő a közvetlen vagy közvetett kiváltója. De ismerjük a bajok természetét: jönnek.
És jött: a buszsofőr nem a jó kijáratot választotta a körforgalomban. Idegenek néznek össze a lila jármű belsejében. Miért? Hogyan? Repülőgépek helyett buszokat térítenek el újabban? A tekintetek helyett lassan a szavak veszik át a terepet. Ezek könnyebben jutnak el a sofőrhöz is. Egy magas férfi nevetve-aggódva tájékoztatja buszeltérítőnket, hogy légy repült a levesbe, valami nem jó, nem tartjuk az irányt.
Ekkor nem várt esemény következett be: a kijelzőn megjelent a CS (Cursă Specială, azaz Különjárat) jelzés. Személyes történelme során a mindennapi döntések súlya alatt roskadozó karakter még soha nem utazott ilyen busszal. Nem maradt két vagy több lehetőség: nevetett. Arra gondolt, bár a bakancslistáján lett volna az, hogy Cursă Specială feliratú busszal száguldozzon hajtűkanyarban Kolozsváron hétköznap este.
De ismerjük a bajok természetét: ahogy jönnek, úgy mennek. A busz kissé kellemetlen és nagyon mulatságos kitérő után visszatért megszokott útvonalára. Csendes, gyanútlan járókelők szálltak fel rá, és közös kalandot átélt idegenek szálltak le róla. Hősünk belátta: érdemes volt busszal hazamenni taxi helyett.
Hozzászólások