Paisa vasool, avagy a színész, aki pénzt ér
Bollywood színes világába csöppentem
Mi jut eszedbe a „Bollywood” szó hallatán? Távoli helyszín, idegen nyelv és tragikus romantikus történet? Bár ez mind igaz, ez csak a jéghegy csúcsa. Bollywood az indiai filmipar elnevezése. Az elnevezés a Hollywood, az amerikai filmgyártás központja és a Bombay, India legnagyobb metropoliszának (mai nevén Mumbai) korábbi nevéből származik.
Ha Hollywood filmjeiről elmélkedik az ember, az esetek többségében a blockbuster filmekre, vörös szőnyegekre és a nagyon ikonikus, fehér betűs, Los Angeles dombjain álló nevezetességre gondol. Hasonlóképpen Bollywood is ismert néhány alapelemről, mint például az extravagáns dalos-táncos jelenetek, a romantikus melodráma és a szemet gyönyörködtető díszletek. Mégis, ennél sokkal többről van szó ebben a szerteágazó filmes szakmában.
A hindi mozi a világ egyik legnagyobb filmgyártó központja. 2019-ben a hindi filmekre becslések szerint 341 millió jegyet adtak el Indiában. A korábbi filmek általában a hindi vagy az urdu nyelvet beszélők által kölcsönösen érthető hindi népnyelvet használták, míg a modern produkciók egyre inkább a hinglish nyelv elemeit tartalmazzák.
A hindi film legnépszerűbb kereskedelmi műfaja a 70-es évek óta a maszala film, amely szabadon keveri a különböző műfajokat, beleértve az akciót, a vígjátékot, a romantikát, a drámát és a melodrámát, valamint a zenés számokat.
A bollywoodi filmek általában olyanok, mint a musicalek. A közönség elvárja, hogy zenét halljon, a forgatókönyv részét képezik az énekes-táncos számok. Gyakran a film sikere ezeknek a zeneszámoknak a minőségétől függ, időnként a filmzene már a film előtt megjelenik.
Bollywoodban a jó, szórakoztató színészt paisa vasool-nak nevezik. Ez azt jelenti, hogy pénzt ér. A szerelmi háromszögek, komédia és izgalmak minden film központi eleme, ezek keveréke adja meg a sajátos hangulatot, de a tánclépések és mozdulatok azok, amik az igazán különlegesek. A zenén kívül a táncnak is hatalmas szerepe van a bollywoodi filmek esetében. Minden a látvány, ezért többet várnak el a színésztől a film forgatásakor táncjelenetnél, mintsem, hogy csak néhány testrészedet mozgassa. Rengeteg nyak- és fejmozgás, kézmozdulat, lábak elhelyezése, arckifejezés és határozottan sok „lélek” van benne. A bollywoodi tánc arra késztet, hogy az egész testeddel táncolj. A hagyományos bollywoodi táncok egyfajta istentiszteletként szolgálnak. Minden a történetmesélésről szól valójában. A bollywoodi zenék sorrendje, de leginkább a tánc célja, hogy közvetítse a történetet, megerősítse, kiegészítse, díszlepelbe pójálja a cselekményszálat. A gazdag kulturális értékek megmutatkoznak a dalok és a sajátos ruházat mellett a táncban a kezek, a lábak, a nyak és a fej használatán keresztül, létrehozva mindazokat a gesztusokat és szimbólumokat, amik egyedivé teszik ezt a filmiparágat. Az 1960-as években a bollywoodi táncra főleg a néptánc, de a 70-es években a diszkó is jelentős hatással volt.
Nincs Bollywood jelmez nélkül sem: a ruházat teljes színkavalkád, az élénk, nem mindennapi árnyalatok feltüzelik a látványt, már-már elengedhetetlenek. A hagyományos bollywoodi táncosok például csengőket aggatnak a bokájuk köré, de időnkét a testük legtöbb részére is különféle bonyolult ékszereket.
Az utóbbi években Bollywood hatalmas méreteket öltött, és több mint egy évszázaddal ezelőtt elültetett magokból táplálkozik, amikor is 1913-ban megjelent az első néma bollywoodi film, 1931-ben pedig az első hangosfilm. Ma óriási népszerűségnek és nagy tiszteletnek örvendenek az indiai mozilátogató közönség körében, a világ többi táján azonban elszórtan ismerik ezt a színes jelenséget.
Hozzászólások