Ritmusban a görbe tükör
Borsodi Eminem a filmvásznon
A Bernáth Szilárd rendezte Larry című karakterdráma olyan élethelyzetbe vonja be a nézőt, amely egyrészt az alsó középosztályból való kitörést, másrészt a családon belüli erőszak és az ítélkezés kegyetlen hatásait ábrázolja. Társadalmunk hierarchikus struktúrája és a jellemzően Kelet-Európában megjelenő bizonyos elhatárolt visszamaradottság áll a cselekményszál hátterében.
Vilmányi Benett alakításában robban be a főszereplő, Larry, akinek a karakterfejlődését figyelhetjük meg. A borsodi fiatal erős beszédhibával küzd, kilóg az őt körülvevő összes közösségből. Az ebből és anyagi helyzetéből fakadó erősen korlátozott lehetőségeit csak tovább fokozza édesapja abuzív viselkedése és édesanyja halála. Az elénk vetülő kérdések sora, mint az alsóbb osztályba tartozás megpróbáltatásai, a családi erőszakkal való küzdelem, a kifigurázás, visszaélés, folyamatos megalázottságérzés nem klisés vonalat követve romantizálja Larry sorsát, hanem mintegy látleletként tükrözi Magyarország, de egész Európa szintjén a szegényebb régiókban élő emberek mindennapjait.
Főszereplőnk a művészetben lel rá a kifejezés örömére. A rappelés mellett számos más olyan dolog is megjelenik a filmben, ami Larry számára a mindennapi kommunikáció alternatívája. Ilyen a rajz és az írás is. A rapszövegek kitalálása, majd folytonos ismételgetése lendületként szolgál karakterünknek ahhoz, hogy a későbbiekben hangot tudjon adni démonjainak. A film bemutatja, hogy mennyire nehéz kitörni olyan élethelyzetből, ahol sehonnan nem lehet támogatást kapni. Sem a családjára, sem barátaira vagy munkáltatójára nem számíthat, amikor viszont keresi az emberséget, valamennyire megtalálja egyrészt édesapja barátnője személyében, másrészt egy ideig a helyi fiatal roma társaságban is. A Szandtner Anna által alakított új női alak Larry életében ugyan nem szolgál arra, hogy az anyai szerepkör ismét megjelenjen a csonka családban, mégis kiemelkedő fontosságú. Larry vele kapcsolatban érez látszólag először bármiféle kapcsolódást. Eleinte sajnálja, hogy a nő bekerült édesapja életébe, mert tudja, mi mindenre képes, amikor elveszti az eszét, később viszont támogató karrá, majd vonzó női alakká válik főszereplőnk számára.
A Thuróczy Szabolcs által játszott apai szerep viszont valósághűen szemlélteti az alkoholista, erőszakos apa képét, ez pedig maga alá ássa a nézőt. Alapvetően nem sugall negatív érzést a karaktere, hiszen rendőr, de éppen ezt az első kézből való megítélést szaggatja széjjel a továbbiakban a dráma, amikor felvillantja az igazságot és rávilágít arra, hogy szakmától függetlenül bárki válhat kegyetlenné.
A cselekményszál háttere, ami a társadalmi alsóbb rétegből való kitörés, illetve a különböző helyekről érkező abúzus, mind kiegészítőként szolgál a szereplő jellemének bemutatására, lévén, hogy a fő szál, amin mozog a cselekmény, Larry beszédhibája és annak a kihatása az életére. Szereplőnk erős dadogással küzd, nehezen védi meg magát, nem tudja kifejezni gondolatait, csak ha fokozottan türelmes társra talál. Ezekben a helyzetekben a körülötte lévők beszélnek helyette, mint az édesapja, aki alapvetően Larry számára nem túl pozitív alak, de a legtöbb esetben nem azt mondják el, amit főszereplőnk szeretne – és ez fokozza a feszültséget. A töréspont Larrynek az, amikor megismeri a borsodi roma fiatalok egyikét, aki hasonlóan érdekelt a rap műfajában. A sikertelen tehetségkutató szereplőnk életében arról szól, hogy végre kiálljon tömeg elé és hangot adjon összegyűlt sérelmeiről. Kitekinthetett kicsit a valóságba, ízelítőt kapott a felső középosztály mindennapjaiból, azáltal, hogy kis időre feljutott a fővárosba.
A dráma végkifejlete nem kifejezetten pozitív és kiszámítható, inkább visszaringatja a nézőt a társadalom alsóbb rétegének szürkeségébe. A mellbevágás sem marad el, főként azért, mert Larry mindenféle sérelmével és beszédhibájával vasmarokba szorítja a néző figyelmét, odaszegezi a vászon elé a legutolsó pillanatig.
Kép forrása: port.hu
Hozzászólások