Hollywood kedvenc gazdag, fehér, 60. életévüket 20 éve betöltött úriemberei, akik időnként meg is nézik az általuk értékelt műveket, kiosztották a 2014 legjobbjai címeket egy önfényezéssel és unalommal teli gála keretein belül. De legalább már fél fokkal kevésbé kiszámíthatóan tették ezt, mint tavaly.

2014-ben kb. minden zsáner képviselve volt minőségi filmek által. De hogy ne legyen túl könnyű és egyszerű kiszűrni a kiemelkedő műveket, félkézzel zsonglőrködtek már a jelölések idején. Úgyhogy nem kell a világnak Gone Girl, Nightcrawler, vagy Inherent Vice (Beépített hiba), mert kellenek középszerűen kivitelezett szentimentális sikertörténetek, mint az Amerikai mesterlövész, A mindenség elmélete és A kódjátszma. Majd a legjobb színész kategória is úgy érezte, hogy jó poén elhanyagolni Jake Gyllenhaalt, Ralph Fiennest és Miles Tellert Bradley Cooper, Benedict Cumberbatch, illetve Eddie Redmayne kedvéért.

Ehhez hozzá kell tegyük a 3.5 órás futamidőt, mert a díjosztások igazából a reklámszünetek, zenei alakítások és Showder Klub szinvonalú csattanók közötti felszusszanási időként szolgálnak. És ahogyan az eddigi években, idén is a gála mellett a kilencedik osztályos gólyabálom egy minőségi Shakespeare darabnak tűnt. A tegnapi sem volt kivétel, mivel a moderátor, Neil Patrick Harris egyetlen vicces pillanata az volt, amikor Steve Carell nézése szó nélkül hagyta. De volt pár kínos és/ vagy gagyi pillanat, ami majdnem megérte a szenvedést.

?????????????????

Jöjjenek tehát a nyertesek. Senkit nem értek meglepetésként J.K. Simmons (Whiplash) érdemelten és Patricia Arquette (Sráckor/ Boyhood) valamivel kevésbé megérdemelten elnyert legjobb mellékszereplői díjai. A Mindenség elmélete Eddie Redmayneje került Michael Keaton, vagy (a még csak nem is jelölt) Jake Gyllenhaal kártérítési listájára, mint legjobb férfi színész, aki szépen hajtotta a fejét és hunyorított, mert nem bírta a napfényt. Mivel Julianne Moore főszereplésével jelent meg egy film – a Still Alice – az Oscar hajsza utolsó 20 centijén, a Gone Girlben remekelő Rosemund Pike búcsút is mondott trófeájának még mielőtt megkaphatta volna.

Az igazi meglepetés az, hogy az aboszlút nyertesnek jósolt Sráckornak több díj nem jutott és a Birdman, illetve a Grand Budapest Hotel örvendtek a legtöbb sikernek. Az utóbbinak volt ítélve a legjobb filmzene, jelmez felhozatal, sminkmunka titulus, amíg Alejandro González Iñárritu sötét komédiája a Whiplasht, Grand Budapest Hotelt, Sráckort verve megkapta a legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb film és legjobb rendezőért szóló díjakat. A Kódjátszma örvendhetett a legjobban adaptált forgatókönyv díjnak, bár abban a kategóriában volt (tévesen) jelölve a Whiplash is. Továbbá, az agyon-hype-olt Amerikai mesterlövész csupán hangvágásért lett színpadhoz szólítva.

oscar 2

Christopher Nolan Csillagok közöttje elvitte a legjobb különleges effektusokért járó díjat, amiért azért kemény konkurenciát (Galaxis őrzői, Az eljövendő múlt napjai, A tél katonája, A majmok bolygója: Forradalom) ütött ki, és teljesen megérdemelt a nagyjából praktikus hatásokkal elért látványvilágával. Hans Zimmer zseniális zenéje azért már kevésbé lett elismerve.

Bár nem mindig a kategóriája legjobbja hagyta el a termet a trófeával, viszonylag kevés kivétellel, legalább az ahhoz minőségben legközelebb álló kapta az elismerést. Így kár a Whiplashért, de örvendünk a Birdmannek, imádtuk Rosamund Pikeot, de Julianne Mooret is szeretjük. Szóval a 3 lábbal induló lóval majdnem lehet maratont futni, de jobb lenne inkább a jelölések szintjén korrigálni ezen gondokat.

A teljes, jelölésekkel ellátott, nyerteseket tartalmazó listát megtekintheted itt.

Hozzászólások