Már a cím is sokat sejtet, s nem az 1986-os katasztrófára gondolok, hanem az ima jelentésére. Csernobil nem csupán egy baleset, ami tönkretette az akkori emberek életét, hanem egy vég, ami megpecsételte Kelet-Európa múltját és jövőjét. Ez a robbanás kiváltó oka a kommunizmus bukásának, s a vasfüggöny lehullásának.

Szvetlana Alekszijevics, a Nobel-díjas fehérorosz–ukrán származású írónő interjúk sorozatában vázolja az akkori Ukrajna területén tartózkodó emberek életét. Tanárok, katonák, orvosok, kémikusok és gyerekek szólalnak meg, nyilatkoznak az események sorozatáról és Csernobil örökségéről, a lezárt zónáról, a földig rombolt településekről és a betonkoporsókról, de a láthatatlan ellenségről is szót emel a szerző és hősei.

„Az állatok mintha megérezték volna a vészt, a madarak elrepültek, a giliszták pedig egyre mélyebbre vájták magukat a föld alatt a reaktor katasztrófája után.” Megdöbbentő és eltitkolt adatok is nyilvánosságra kerülnek, amelyeket a média nem hallatott, a túlélők pedig nem mertek elmondani. Az adatok szerint a robbanás miatt és következtében eddig félmillió ember vesztette életét, s bár a jelenlegi védőszarkofág nem engedi ki a radioaktív atomokat, a kikerült elemek ugyanúgy pusztítanak és fognak is még kétezer évig (tőlünk mindössze 800 km-re).

A kötet 1997-ben jelent meg, 2013-ban kiegészített új kiadásban ismét. Magyar nyelven 2016 óta olvashatjuk.