interjú

„Most tudom igazán értékelni azt, amit eddig hanyagoltam”

by Krisztina Lukács | 2020. 05. 29. | 0 | Mifolyikitt,Slider |

A szükségállapot kihirdetése óta a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) Instagram-oldalán követtem a koronavírus áldozatainak számbeli változásait. Hihetetlennek tűntek az adatok, mert egyetlen ismerősöm sem volt beteg és egyikük sem ismert senkit, aki az lenne. Nem éreztem magam a probléma részesének, amíg nem beszéltem Kovács Örssel. Interjúalanyom kézdivásárhelyi származású, 49 éves férfi. Hollandiában fertőződött meg a koronavírussal, de ellátás híján hazaindult. 1148 kilométert tett meg egyedül a járvány több tünetével küzdve, míg Magyarországon kórházba került. Kérdéseimre kórházi ágyából válaszolt. Személyében a nehéz helyzet ellenére derűlátó, kitartó embert ismerhettem meg.

Mesélnél, kérlek a kezdetekről? Mikor vetted észre, hogy baj van?

– Húsvéthétfőn rosszul éreztem magam. Nagyon fájt mindenem, folyt rólam a verejték, lázas is voltam. Ekkor még nem gyanítottam semmit. Kedden már kezdtem egyre hosszabban köhögni, Coldrexet vettem be. Másnap felhívtam a főnököm, hogy nagyon rosszul vagyok, de ő csak azt mondta, nincs háziorvos és vegyek be gyógyszert. Hozzátette, hogy ha csütörtökön is beteg leszek, elvisznek egy másik szállóra, de akkor sem orvoshoz vagy kórházba. Még aznap felhívtam az unokahúgomat, aki orvos, és az ő tanácsára elmentem a legközelebbi klinikára. Az ügyeleten próbáltam elmagyarázni, mi bajom, még Google-fordítót is használtam. Azzal fogadtak, hogy csak felfázás. Adtak egy telefonszámot, hogy újra elmondjam valakinek a panaszom. Elküldtek azzal, hogy majd egyeztetnek a háziorvosommal és eldöntik, hogy kell-e menjek kórházba vagy nem. Visszamentem a szállóra, bevettem két újabb Coldrexet és lázasan elaludtam. Csütörtök reggel autóba ültem és elindultam haza. Éjjel németországi autóparkban aludtam, majd 1148 kilométert tettem meg Hegyeshalomig. Reggel 8.20 volt mikor a határhoz értem.

Mi történt, amikor a határhoz értél?

– Mondtam a vámosoknak, hogy már nem bírom, nem kapok levegőt. Azonnal jöttek megmérni a lázam, 39 fokos volt. Nem hitték, hogy egyedül vezettem az autót. Mentőt hívtak és elszállítottak a győri korházba, amely a vírusosoknak volt elkülönítve. Már a mentőben kifaggattak, hogy hol jártam, kivel találkoztam. Az autóm a vámnál maradt, a bátyám vitte el később Dunakeszire.

Azonnal kezeltek?

– Igen. Azonnal vért vettek, orrváladékot, nyálmintát stb. Körülbelül 20 perc múlva felvittek a tüdőgyógyászatra, akkor már levegőhöz is alig jutottam. EKG-vizsgálat következett, oxigént és vénás injekciókat kaptam. Első nap háromszor kellett csengetnem az ápolóknak, annyira fulladoztam. Levittek, röntgent készítettek és akkor kaptam a pofoncsapást a sorstól: nagyon nagy veszélyben volt a tüdőm. Azt mondták az orvosok, ha egy nappal később indultam volna, nem tudtak volna biztosítani afelől, hogy túlélem. A vírus tüdőgyulladást okozott. Még CT-vizsgálatra is vittek. Ott vissza kellett tartanom a levegőt, ami nekem, akkor nem igazán ment, hiszen folyamatosan köhögtem. 4 napon keresztül gyógyszerekkel tömtek, az időérzékem is elvesztettem. Kanül volt a vénámban, hogy ne szurkáljanak állandóan. Mindennap imádkoztam, hogy meggyógyuljak. Ezeket a napokat senkinek nem kívánom!

Milyen volt a kórházi ellátás?

– Kitűnő, mondhat bárki bármit. Nagyon modern és jól felszerelt kórtermek vannak és minden tiszta. A kórházi koszt is rendben volt, biztosítottak reggelit, ebédet, vacsorát. A nővérek mindig kedvesen megkérdezték, hogy mire van szükségem, van-e valami óhajom, panaszom. Viccelődve mondtam nekik, hogy hozzanak egy zsák egészséget. Kérdezték, hogy miért nem pénzt kérek. Azt válaszoltam, hogy mindezek után, amit átéltem, most tudom igazán értékelni az életet, az egészséget és a hitet, azt, amit eddig hanyagoltam.

Hollandiában voltak valamilyen óvintézkedések a járványt illetően?

– Nem volt karantén, húsvétig nem is foglalkoztak a vírussal. Az ott maradt barátaimtól csak azt hallottam, hogy tovább sem szabad csoportosan járni, maszk használatát boltokban kötelező, de ezenkívül semmiféle szigorítás nincs. Nem kell bizonylat arról, hogy hova mész és kijárási tilalom sincs. A holland kormány csak a médiában villogtatta a járványhoz való hozzáállását. Átéltem azt, amire soha nem számítottam. Figyelembe se vették az állapotomat, mert nem voltam holland állampolgár. Hívtam a magyar konzulátust, elmondtam, mi történt velem. Annyit reagáltak, hogy tudnak az ilyen helyzetekről, csempészcégekről, akik nem biztosítanak orvosi ellátást, de ezek ellen ők tehetetlenek.

A munkahelyeden volt valami változás?

– Az ajtóknál és elektromos kapunál fertőtlenítők voltak kitéve. Addig nem engedett be a kapus, amíg nem fertőtlenítettük a kezünket. A munkához amúgy is húztunk kesztyűt, hajhálót, köpenyt. A maszk nem volt kötelező!

A polcokról hiányzott a vécépapír vagy a liszt?

– Megesett, hogy a polcokról kifogyott a vécépapír, de rögtön pótolták. Másképp sem só, sem hús, semmi nem hiányzott.

Most jön a 10 pontos kérdés. Tudod ki fertőzött meg?

– Mivelhogy eljöttem, nem tudok erre válaszolni, és hazudni nem akarok. Akkor nem látszott senkin, hogy beteg lenne. Ha valaki eltűnt hosszabb időre, azt mondták, hazament.

Félsz így hazamenni?

– Mivel tudom, hogy meggyógyultam, nem félek. De kesztyűt és maszkot biztos viselek. Most egy ideig hanyagolni fogom Hollandiát.

Interjúalanyomat május 6-án engedték ki. Bátyjánál töltött néhány napot Dunakeszin, majd épségben hazajutott.

Közös tejivással neten mutatja be első lemezét a 3AD

by Kerekes Edit Krasznai Csongor | 2020. 04. 19. | 0 | Egyéb |

Jenei Debi: A Milk Overdose-tól mindig nyárérzetem van

Első lemezét a tervezett koncert helyett videóchaten mutatja be a középiskolásokból álló kolozsvári 3AD zenekar. A bármely együttes életében jelentős mozzanatnak számító első lemez méltó megünneplése nem marad el, de a majdani koncert előtt hétfőn lesz tejtúladagolás az interneten. A lemezről és a lemezbemutató közös tejivásról a zenekar frontemberét, Jenei Deboraht kérdeztük.

– Hogyan élitek meg a karanténidőszakot? Van rá mód, hogy találkozzatok? Esetleg online gyakoroltok?

– A karantént mindenki a maga módján próbálja átvészelni. Nagyjából napi szinten beszélünk, mert az élet nem áll meg, még ha karantén is van. Találkozni sajnos nem tudunk, viszont videóchaten szoktunk beszélni. Gyakorolni és próbálni sem tudunk, de tartjuk a kapcsolatot és dolgozunk az album megjelenésén.

– A Milk Overdose az első lemezetek, jelentős pillanat ez egy zenekar életében. Megvisel titeket az, hogy elmarad a tervezett lemezbemutató koncert?

– Amikor beállt ez a válság, már számítottunk rá, de azért bíztunk benne, hogy április végéig lejár, és megtarthatjuk a 30-ra tervezett koncertünket. Nos, ez nem így történt, de nem szomorkodunk, hiszen egy későbbi időpontban úgyis megtartjuk, nem marad el végérvényesen, viszont addig sem kell csüggedni, az album április 20-tól több platformon is elérhető lesz, akár Spotify-on vagy YouTube-on. Természetesen, amint lejár a karantén és engedélyt kapunk, megtartjuk a koncertet. Itt elsősorban a lemezen szereplő dalokat fogjuk eljátszani, de felcsendülnek majd más dalok is. A home officenak meg az online schoolingnak köszönhetően megtanultuk uralni a videóchateket. A kijárási és gyülekezési korlátozások ellenére szükségét éreztük kapcsolatba lépni a „közönséggel”, és azt találtuk ki, hogy április 20-án, hétfőn este a lemez dalait közösen végighallgatjuk, ezzel kicsit pótolva a koncert hiányát. Próbáltuk valahogy kreatívan megoldani a helyzetet. A videókonferenciára minden érdeklődőt várunk sok szeretettel, úgy néz ki, hogy Zoomon zajlik majd, de Facebookon minden részletről időben szólunk.

– Mesélj kicsit az új albumról. Mi ihlette a dalokat, miről szólnak?

– A Milk Overdose a 3AD eddigi munkáját foglalja magába, hat szám szerepel rajta. Nem mondanám, hogy ez a hat dal hasonlít egymásra, mindegyiknek külön története van mind a zenét, mind a szöveget tekintve. Vannak dalok, amiket saját tapasztalat ihletett, mint például az Instinct, amikor egy kocsmában voltunk és megvertek egy lányt, de vannak olyanok, amelyek egy társadalmi problémát/gondolatot mutatnak be. Ilyen például a Honey, ahol egy lány azért ismerkedik férfiakkal, hogy abból haszna származzon. Zeneileg van pár téma, amit teljesen véletlenül írtunk meg próbálás közben. A dalokat Álmos írja (Ballai Álmos szólógitáros), nagyon jó érzéke van hozzá. Ő írja a szövegeket és a zenét is, majd elhozza próbára, ott közösen megnézzük, s mindenki elkezd dolgozni a saját részén, így kiegészíti valamivel. Néha alakítunk még rajta szövegileg, vagy esetleg struktúra szempontjából – itt gondolok arra, hogy hány szakasz, hány refrén stb. Máskor csak kipattan valakinek egy ötlet a fejéből és születik egy új zenei rész, van, amikor próba közben valami olyasmi sül ki, amiről úgy döntünk, hogy megtartjuk. Az album fotóját és designját Kusztos Attila grafikusnak köszönhetjük, a hanganyagot a kolozsvári Corvin Stúdiónak és Szedlacsek Nimród hangmérnöknek.

– Milyennek találtátok a stúdiómunkát? Nagyon más, mint a koncertezés?

– Nagyon intenzív munkával járt a lemezfelvétel. Január elején kezdtünk el stúdióban dolgozni, még iskola előtt. Két nap volt a stúdiózás, ebből kb. 16 óra maga a stúdió és ezen kívül még volt masterelés meg editálás. Teljesen új helyzettel találkoztunk a stúdióban, össze sem lehet vetni a koncertezéssel. Megtanultunk együttműködni a metronómmal, ami eddig nem volt annyira jelen az életünkben. Az elején kicsit szokatlan volt a helyzet, majd amikor ráéreztünk, egész jól tudtunk haladni. Például az éneket már sikerült 3-4 óra alatt felvenni. Szerintem fontos tanulság volt, hogy a metronómmal meg kéne barátkozni, és hogy a türelem rózsát terem.

– Sok együttes megpróbált a jelenlegi helyzetről énekelni, nektek volt már ilyen ötletetek?

– Én úgy tudom, nem szeretnénk. Viszont a munka attól még nem állt meg. Egy-két dalunk már elérhető jelenleg is, és Álmos több dalt is írt ez idő alatt.

– Van-e személyes kedvenc dalod az új lemezen? Miért szereted?

– Huuuh, ez nehéz kérdés… :)) Személyes kedvencem már amióta megíródott maga a Milk Overdose, valamint így a lemez felvétele után az In Real Life is kedvencemmé vált. A Milknek nagyon tetszik a hangzása, a kompozíciója, úgy az egész dal, mindig nyárérzetem lesz, amikor hallgatom. Az IRL-t pedig azért szeretem, mert olyan kaotikus a témája, mint néha a mindennapjaim, és valahogy mindig feltölt energiával.

https://www.facebook.com/events/512120846330711/

ki az akit még megölelnél

by Campus | 2020. 02. 04. | 0 | Egyéb,KultúrHaus |

Riport a 30Y 2019. november 29-i koncertjéről a nagyváradi Moszkva kávézóban. Készítette Kincses Kriszta és Nagy Áron.

teljes cikk

Az irodalomnak az a része, ami nem érdekel

by Nagy Andrea | 2019. 10. 25. | 0 | Példakép(p) |

Interjú Dékány Dáviddal irodalmi életekről

Nem a hagyományos költő benyomását kelti, ahogy megérkezik a Planetáriumba a Dolgok C-hez című második kötetének bemutatójára. Bár pályája kezdetén ő is publikált nevesebb irodalmi lapokban, az utóbbi időben inkább csak Tumblr-ön követhettük a munkásságát. Nem köt kompromisszumokat és nem vállal kellemetlen helyzeteket annak érdekében, hogy az irodalmi elit keblére ölelje, mert úgy szereti ezt az egész irodalmat csinálni, hogy közben élvezze.

teljes cikk

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

by Soós Koppány | 2019. 02. 24. | 0 | Ajánló,Slider |

Már a cím is sokat sejtet, s nem az 1986-os katasztrófára gondolok, hanem az ima jelentésére. Csernobil nem csupán egy baleset, ami tönkretette az akkori emberek életét, hanem egy vég, ami megpecsételte Kelet-Európa múltját és jövőjét. Ez a robbanás kiváltó oka a kommunizmus bukásának, s a vasfüggöny lehullásának. Teljes cikk