Fekete péntek: mindenkinek mást jelent, az eladni vágyóknak esélyt, hogy eladjanak, a venni kívánóknak pedig esélyt, hogy megejtsék az évi nagy vásárlást olcsóbban. Inkább csak relatíve olcsóbban, hiszen a szemfülesebb vásárló már a nagy esemény előtt utánanéz, mit szeretne venni, és hogy mennyibe is kerül. Hallhatunk nem egy és nem két olyan történetet vagy megfigyelést, ami arra alapoz, hogy az x tárgy értéke y normális esetben, viszont fekete pénteken az ár z, ami az y ár felturbózott változatából 30-40-50% kedvezménnyel csábítja a vásárlókat, és még így is nagyobb, mint az eredeti y. Sokan ennek dőlnek be, tisztelet a kivételnek. Ennek az eredménye, hogy a kiszállító cégeket agyonterhelik, és egy normális háromnapos kiszállítás helyett kapunk egy dátumot, hogy körülbelül mikor hozzák, majd a dátum lejárta után két nappal kapunk egy sms-t, hogy „nyugalom, 3 napon belül megkapja a csomagot”. Természetesen meg is kapjuk a harmadik napon, ha szerencsénk van, még este hat előtt. Ha nincs szerencsénk, a három nap elteltével kapunk még egy sms-t. Valamiért nem tudom megérteni, a kiszállító cégeknek hogyhogy nem furcsa, hogy minden évben van egy hétvége, amikor az emberek indokolatlanul sokat vásárolnak, és sehogyan sem tudják teljesíteni az ígért kiszállítási dátumot. Én magam is vásároltam idén, mint egy jó vásárló, előre megnéztem minden elérhető oldalt, hogy biztosan megérje a vásárlás. Az első ígért dátum 21-e volt, csütörtök, majd még aznap éjjel jött a meglepetés e-mail, hogy maximum hétfőig meghozzák a csomagom, a vége a történetnek, hogy egy nyugi-sms után pénteken meg is kaptam a csomagot. Jobb később, mint soha. Valamiféle megoldás biztosan van erre a problémára. Ami mindkét félnek előnyös lenne, hiszen nem irigylem egyik futárt sem ezekben az időkben, pláne nem azokat az embereket, akik a mérges vásárlói telefonhívásokat fogadják. Talán jövőre már nyugi-ajándékcsomagot kapunk, és két hetet várunk az amúgy alig olcsóbban megvásárolt termékünkre.