„Többnyire ez a típus követeli leghangosabban a változást, viszont tenni érte? Az nem igazán fekszik neki."
Kincses Kriszta
Így a választások után néhány nappal rengeteg dolog lecsapódott bennem, nemcsak a politikai, de a társadalmi közegünket illetően is. Elsősorban, ami rendkívül zavar, az az átlagember mérhetetlen lustasága. Többnyire ez a típus követeli leghangosabban a változást, viszont tenni érte? Az nem igazán fekszik neki. Helyette a kanapén ülve, az olcsó román sört hörpintve megosztja gondolatait a világgal a közösségi média egyik platformján. Mert ugyebár a szósöl médián nincs filter sem a tartalmakon, sem az embereken. És ezzel az önfejű nacionalizmusa ki is van elégítve. Egyik személyes kedvencem a következő hozzászólás, amelyet egy bizonyos András nevű kommenthuszár fogalmazott meg:
„Oszt mi ertelme van, ugysem erri meg elmenni, me megint a mocskos peszede fog nyerni, mi szekelyek le vagyunk sz*rva. (mérges emotikon).”
Sok András van a társadalmunkban, akinek többé-kevésbé megegyező az álláspontja (kevesebb helyesírási hibával és emotikonnal kiegészítve persze). Lehet, amiatt nem tudom megérteni a nézeteiket, mert jellemzően itt is fellép a generációs szakadék, de (és itt jön, hogy respekt a kivételnek) az én generációm talán hajlamosabb tenni a jövőnkért, politikai ideológiákat félretéve. De sajnos a Z generáció körében is távol áll a helyzet a tökéletestől, ha egyáltalán létezik ilyen. Itt nem az az elsődleges probléma, hogy nem lennének motiváltak a fiatalok a szavazást illetően, mert mindig is voltak és vannak, akik magasról tesznek az egészre, vagy az otthon továbbadott példa alapján adják le voksukat. Amikor pedig megkérdezel egy ennyire politikailag korrekt embert arról, hogy mi alapján hozta meg a döntését, ő sem tudja. Öntudat és vélemény nélkül húzza be az ikszet, de azért az instasztoriba gondolkodás nélkül kiteszi a képet, hogy a világ tudatában legyen annak, ő mennyire felelősségteljes fiatal, akinek kutya kötelessége fontos társadalmi kérdésekben állást foglalni, ezért meg is teszi. Negatív tapasztalat emellett, hogy a kiváló csőlátással bírók hajlamosak vitába keveredni azokkal, akik nem feltétlenül értenek velük egyet, és a megszokottól eltérően nem arra a pártra szavaztak, amellyel annyi a közös vonásuk, hogy mindkettő asztalán van töltelékes káposzta vasárnaponként. Mert kisebbségben élő magyarok vagytok, ergo egyértelműsítik a tényt, hogy csakis ez az egy opciód van, más ne is forduljon meg a fejedben. Nem számít az, ha nem értesz velük egyet, mert ráér a kisebbik rosszra szavazni második körben. Nemde?
Hozzászólások