…ez nem más, mint a Ryan közlegény megmentése. A második világháború idején, pontosabban a normandiai partraszállás napjától kezdődően a Niland család tragikus történetéről szól, miszerint a négy szolgáló fivér közül hárman elestek egy héten belül, a negyedik fivért, Ryan-t pedig ki akarják menteni, hogy bár ő túlélje a háborút. A történetet Steven Spielberg rendezte, valós eseményeken alapul.

 A nyitójelenetben egy amerikai katonai temetőben vagyunk, ahol egy idős férfi sétál a családjával, majd egy sírkövet meglátva térdre borul, és sírni kezd. Ezután mintegy visszaemlékezésképpen a D-napon (1944. június 6.) találjuk magunkat, ahol egy hajó legénységét láthatjuk közeledni a partvonal felé. A film nagyon pontosan visszaadja az ottani helyzetet, ahogy kinyílik a hajó ajtaja, a német géppuskák csak úgy aratják az amerikai katonákat: repülő végta­gok, égő emberek, a víz felszínén lebegő holttestek. Kis csapatuk Miller százados (Tom Hanks) vezetésével sikeresen beveszi a partvonalat, és utána kapják meg újabb feladatukat, hogy hozzák haza a frontvonalon túl harcoló Ryan közlegényt. Sok megpróbáltatás és vérfürdő után sikerül megtalálniuk, és kimenteniük a katonát, viszont ez sok bajtársuk életébe kerül. De vajon megérte-e vállalni a kockázatot, veszélyeztetni a katonák életét egyetlen ember megmentéséért? Akarja-e Ryan, hogy érte menjenek, hogy megmentsék? Válaszokat a film végén találunk.

Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy mind látványi, mind történelmi szempontból akad hiba Spielberg filmjében. Például az említett partraszállásos nyitásban, ahol az egyik katonát eltalálják, és eléggé látszik a színész nyakánál a műmellkas eldolgozatlan vége. Vagy a végső csatánál, ahol Jackson (Barry Pepper) mesterlövészként egy templom harangtornyából szedi le a németeket, az alapból öt golyót tartalmazó puskájával kilenc-tíz alkalommal is, újratöltés nélkül.

Ezzel együtt a filmművészet egyik alapműveként tartják számon. Erőteljes a film első félórája, ahol a néző igazán Omaha partjainál érezheti magát. Az effektek egyszerűen szemkápráztatóak, a hangok a sok történésznek és fegyverszakértőnek köszönhetően olyanok, mintha akkor és ott lennénk a partvonalon a németek golyózáporában, holttestek között kúszva, némi fedezéket keresve, és várva, hogy mikor robban a lábunknál egy tüzérségi rakéta. Itt gondolkodunk el, hiszen látjuk, hogy mennyi és mekkora szörnyűségre képes egy ember a másik ellen, ha az életéről van szó. A színészekkel sincs probléma, az akkoriban díjhalmozó Tom Hanks könnyedén játssza el a meggyötört parancsnokot, Ryan-t Matt Damon alakítja, aki a film kiadása előtt került a köztudatba. Az ő játéka egyszerű, nem is az a kiemelkedő, de nem sorolható a rossz alkotásai közé sem.

Ha az ember nem történész vagy rendező, a Ryan közlegény megmentése nagyon jó választás, persze ha van időnk kattogni az emberi kegyetlenségen s a háború szörnyűségein.