kommnapok

KOMMvergens szeméttelep

by Pilbáth Kincső | 2018. 12. 10. | 0 | kommnapok |

Keszeg Anna, a debreceni egyetem adjunktusa és a Babeș Bolyai Tudomámnyegyetem vendegtanára a trash jelenségét vizsgálta három megközelítésből is:

trash az, ha valamit újra felhasználunk,

de lehet a ciki szinonimája,

és használjuk egy csoport kifejeződési formájára is.

A kérdés az, hogy a három mennyire függ össze? Szerinte inkább a trash az ízlésünk által legitimált csúnyaság. Az, amit felvállalunk és értékessé  teszünk. A jelenség leginkább a TV-s tartalmakban figyelhető meg a talk-showk által, de jelen van Instagramon, a divatmagazinok fotóit “lemásoló”, inkább parodizáló képek, vagy a fura kinézetű, már csúnyának minősülő ételek fotói által is (ugly food). De létezik a “trash test” kifejezés is, ami a tíz évvel ezelőtti sztárkultúrát jellemzi, a plasztikai műtétek idejében. A divatban is beszélhetünk erről, az átlagos megjelenés lassan átmegy trash-be, de Keszeg Anna megemlítette a turizmus által túlhajszolt terek trash-é alakulását is. Amit azonban rögtön felidézünk, amikor a trash szót halljuk, az a Mónika-show típusú trash videók, de a manapság mindenki által kedvelt trash zenék is eszünkbe juthatnak, amelyeknek képviselői közé tartozik többek között például Hiro vagy az AK26.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

KOMMvergált arculatok

by Kincses Kriszta | | 0 | kommnapok |

„Minden, ami a netre került, ott is marad. Ez nem Las Vegas.”

A Kommunikációs Napok utolsó előadását Kádár Magor, kommunikációs szakember tartotta. Az előadásra a Magortól megszokott interaktivitás és humorosság volt jellemző. A résztvevők ugyanis minden feltett kérdésre adott helyes válaszért gyűjtötték a „hibákat”. A végén pedig a legtöbb hibát összegyűjtők ajándék pendriveokat kaptak.

Kádár Magor prezentációja alapján bemutatta, hogy a neten hogyan viselkedik a fiatalok többsége, ki mennyi időt tölt az interneten, a közönség meglepetésére az introvertált személyiségtípusba tartozók használják legtöbbet. Viszont nem a közösségi oldalakon, hanem inkább az online filmes, kulturális platformokon töltik szabadidejüket. Magor arra is kitért, hogy egy perc alatt mennyi minden történik az interneten (például többszázezer film indul el a Netflixen egy perc alatt, ő sem érti hogyan.)

„A közösségi profilod elég közlékeny”

– emelte ki. Bemutatta, hogyan tudjuk elemezni a világhálóra felkerült képeket, és mennyi információt tudhatunk meg egy személyről a fotói, és a közösségi oldalon létrehozott profilja alapján.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

 

Az ember a karakter! Az ember a karakter?

by Gebe Zoltán | | 0 | kommnapok |

A pénteki nap programját Hegyi Kincső színész hallgató és a Jászai Mari-díjas színész, Hatházi András beszélgetése zárta. Az előadásban a rendezőként és íróként is elismert Hatházi elmondása szerint nem színészként éli meg a hétköznapjait; az elmúlt években úgy érzi, hogy több bizonytalanságot érez magában a világ iránt, mint bizonyosságot. Szerinte a színészet is egy megfogalmazhatatlan dolog, nem lehet benne jónak vagy rossznak lenni, mert minden ember a saját nézőpontjából értékel egy darabot vagy egy filmet. Elmélete szerint két ember működik mindegyikünkben: az amelyik cselekszik és az, amelyik belülről szemléli, valamint véleményezi a másik cselekedeteit, utalva ezzel arra, hogy sokszor legbelül tudjuk csak, hogy valamit helytelenül teszünk, mégis véghezvisszük. A karaktermegformálás ezzel a gondolattal függ össze, a lényeg, hogy a színész azonosulni tudjon szerepével, ne csak úgy tegyen, mint a megformált karakter, hanem legbelül is tudjon úgy érezni, még ha tisztában is van vele, hogy csak játék, amit csinál.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Az EMO

by Kincses Kriszta | | 0 | kommnapok |

Az EMO szubkultúráról és stílusirányzatról szóló előadást – inkább beszélgetést – Keszeg Anna, a populáris kultúra kutatója moderálta, beszélgetőpatrnere Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa volt. Guld Ádám  Az EMO, egy stíluskultúra karrierje a médiában című könyve alapján mutatta be az emo szubkultúráról szerzett ismereteit. A jelenséget doktori disszertációjára készülve tanulmányozta először. A stílusirányzat a kétezres évek elején robbant be a nyugati köztudatba, azonban Magyarországra csak 2008-tól érkezett meg a hullám, ekkor köszönés nélkül rúgta be az ajtót. Gyorsan és nagy népszerűséget váltott ki a fiatalok körében, mint zeneileg (Anti Fitness Klubbra vagy a No Thanks), mint stílusilag. Guld Ádám szerint napjainkban nincs olyan széles körű, akkora popularitásnak örvendő szubkultúra, mint az emo volt a kétezres évek végén.

„Kiverte a biztosítékot, a média összes felületén foglalkoztatta a társadalmat.”

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

Az online tér hatása a jogszabályokra és törvénykezésre

by Pilbáth Kincső | | 0 | kommnapok |

Bodolai László ügyvéd, aki az Index kiadójának vezetője és egyben az ELTE Jogi Karának és Média Tanszékének külsős oktatója is, előadásában azt ismertette, hogy

régebb az internetet a korlátlan szólásszabadság melegágyának tekinttették

és nehéz volt elmagyarázni mint az újságírónak, mint a fogyasztónak, hogy a jogszabályok az internetes sajtótermékekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint a nyomtatott sajtóra. Azt is sokáig vitatták, hogy a szerkesztőségek felelősek-e a tartalmuk alatt megjelent negatív kommentekért, a döntés szerint, amit végül Strasbourgban mondtak ki, nem felelősek, csakis a hozzászólók. Előadása végén pedig beszélt azokrók a perekről, amelyekben a rendőrök a képmásukhoz való személyes jogukat követelték, és sérelemdíjat kértek, ha szerepeltek valamilyen közúti fotón. Az alkotmánybíróság végül kimondta, hogy fel kell vállalják képmásukat.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt