Gyakran semmi sem az, aminek látszik
Nőoktatás Szabó Magda regényében
„Fiataloknak írtam, akik csak tananyagként ismerik ezeket az éveket, de elvállalták olvasmányuknak is, filmélményüknek is az idősebbek.” Szabó Magda Abigél című műve 1970-ben jelent meg ifjúsági regényként. A mű kritikáinak olvasása során olyan címkékkel találjuk szembe magunkat, mint például az ifjúsági regény, leányregény, vagy épp gyerekkönyv. Ám valójában a regény sokkal többet fed ezen beskatulyázások ellenére.
„A gyermekirodalom, a leányregény, a kamaszkönyv, az ifjúsági irodalom (mind) szükség szülte álkategória. Az elfogadott esztétikai mércékig fel nem érő, fontoskodó, didaktikus írásokat szokás így nevezni, mentegetőzésként, a gyermek- és ifjúságnevelés jó szándéka mögé bújva.” Az ifjúsági regény nem túl bonyolult irodalmi értékekkel rendelkező szöveg, ám itt mégis fontosabb forrásokból inspirálódott az írónő. „Az első meglepetés akkor ér bennünket, amikor megérezzük, hogy – a műfaj szabályaitól eltérően – ezúttal nemes anyaggal dolgozik az író: a saját életével.” „Nehéz megmondani, mennyit vitt át önmagából Szabó Magda Vitay Georginába” – veti fel a magánérdekű kérdést Fioláné Komáromi Gabriella irodalomtörténész, kritikus, majd hozzáteszi: „Szabó Magda is renitens Dóczi-növendék lehetett, az beigazolódik, amikor fiatal tanárként visszatérve már nem ért(i), a világégés közepette miért az ő szoknyájának hosszával foglalkozik a jeles intézmény igazgatósága.” Fioláné Komáromi Gabriella a Színképelemzésből ismert információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy Szabó Magda a saját életében jelen lévő személyekről is karaktert mintázott. Ilyennek tartja például a franciatanárát, akit Kőnig mintázására használhatott. Ezzel az állítással csupán az a baj, hogy az említett tanár elsősorban nem volt ellenálló, másrészt csak modellje volt a regény hősének, aki a „bravúros akciók kijátszhatatlan, legyőzhetetlen hőse”.
Véleményem szerint nemcsak a történet szereplői álcázottak, hanem maga a regény is. Olvasása tizenéves korban és felnőtt fejjel is ugyanúgy élvezhető, csupán más kapukat nyit meg előttünk. Előbbi esetben együtt tudunk érezni Ginával, amikor a fényűző pesti életéből apja magyarázat nélkül ragadja ki és kényszeríti a Matula szigorú falai közé. Leginkább a lányok csínytevései, a titokzatos Abigél kiléte és Kuncz Feri és Gina kapcsolata köti le az olvasót. Felnőtt fejjel olvasva hangsúlyosabbnak látjuk a második világháború borzalmainak árnyékait, amik mindvégig jelen vannak a történetben. Másként látunk bizonyos szereplőket, mint például Kőnig tanár urat, akinek jóakaratát kihasználva, még a diákjai is átnéznek rajta. Kőnig azonban nem a regény kedvéért lesz Abigél, hanem mindig is az volt. A gyerekek tudatukon kívül ruházzák fel a csodált szobrot Kőnig valódi tulajdonságaival. Jobban megbecsüljük az ő érdemeit, mint például a Kalmár tanár úrét, aki a lányok kedvence mindössze kinézete miatt. Amikor ezen értékeket felfedezzük, akkor jövünk rá a regény első számú üzenetére: gyakran semmi sem az, aminek látszik.
Az első világháború hatására új társadalmi szerepek kezdtek kialakulni. A húszas évekre kialakul a „modern nő” típusa, akinek öltözete és magatartása is drasztikus átalakuláson megy keresztül. Az emancipált nők önállóságra és szabadságra törekednek, és ezt többnyire meg is kapják: a ruhák rövidülnek, a mulatóhelyek megnyílnak, önállóságuk egyre evidensebb. Ezt kiválóan megtestesíti Horn Mici karaktere. Az egyedül maradt özvegy szinte példakép a Matula diáklányai körében. Nyolcadik osztályos korában volt bátorsága jegygyűrűvel megjelenni az iskolában. Ez két okból is megbotránkoztató volt a Matula köreiben. Egyrészt, hogy miért vett fel figyelemfelkeltő ékszert, másrészt pedig nyilvánvalóvá vált, hogy ezáltal kapcsolatba került már diáklány korában azzal a világgal, amiben a felnőttek vannak. Ebből kiindulva jött létre a tanév első napján történő, férjhezmenési ceremónia. Bolondos és szókimondó, sokan benne vélik felfedezni Abigélt is. Vitay Georgina, bár még gyerek, mégis jellemző rá néhány modern női tulajdonság és megnyilvánulás. A legújabb divat szerint öltözködik, bálokra jár, ahol megismerkedik álcázott kiszemeltjével, Kuncz Ferivel is.
Az oktatás kezdetben egyházi keretek között zajlott. Bár a regény ideje alatt a világiasodásnak köszönhetően megjelentek a népiskolák, Gina mégis mélyen vallásos és szigorú iskola falai közt találja magát. Megjelenése polgárpukkasztónak számít a Matulában, ezért is koboznak el tőle szinte minden személyes tárgyat. Bár gyakori volt a tananyag változatossága a társadalmi rétegek között, a Matulában mégis keveredett az alsóbb- és felsőbbrendű oktatás: ugyanúgy oktatták a vallást, írást, olvasást, kerti és házimunkát, mint a felsőbbrendűnek számító történelmet, földrajzot, német és francia nyelvet, amiből Gina kitűnő tanulónak bizonyult. Árkod városában konfliktus bontakozik ki az állami iskola és a Matula között. Az állami iskola tanulói „szent hurkák”-nak csúfolják a vallásos iskola tanulóit, míg a matulások az iskolának nevet adó Kokasi Pál után kukorékolva csúfondároznak.
A Matula intézetéről megtudhatjuk, hogy hosszú múlttal rendelkezik, hajdanán pedig kolostorként működött. Ez az épület felépítésén is látszik, vastagok a falak és a hálótermek a szerzetesek celláiból lettek kialakítva. Amint megemlítettem, a regényben az írónő saját tapasztalatai bontakoznak ki. A Matula valószínűleg a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetről lett mintázva, ahol Szabó Magda végezte tanulmányait.
Pukánszky Béla tanulmánya segítségével betekintést nyerhetünk az adott kor valódi oktatási rendszerébe. „A második világháború utáni években a magyarországi nők társadalmi, jogi helyzetében, tanulási lehetőségeiben és munkaerőpiaci szerepében jelentős módosulások mentek végbe. Az uralkodó politikai elit egyenlősítést szorgalmazó törekvései azonban végső soron nem szüntették meg, csak csökkentették a férfiak és nők között meglévő különbségeket a munka világában és az élet más területein (Schadt 2005, 157.). Az ideológiai célokat kiszolgáló erőteljes propaganda szándéka az volt, hogy a köztudatban még mindig erőteljesen élő tradicionális női szerep gyökeresen alakuljon át, és a szovjet mintát követve formálódjon ki nálunk is a szocialista értékrendszer szerint élő »dolgozó nő« típusa.”
A magyar iskolarendszer változása már a második világháború végeztével elkezdődött. Mindkét nem számára kötelezővé vált az általános nyolc osztály elvégzése, ezáltal a lányok is egyenlő jogú alapképzésben részesülhettek, így az évszázadok óta tartó műveltségi hátrányuk megszűnni látszott. „Az általános iskolai tananyagot összeállító szakemberek a központi tantervek készítésekor és a tankönyvek írásakor az ötvenes évek elején már erőteljesen törekedtek arra, hogy tudatosítsák a gyerekekben: a szocialista társadalomban a nők a férfiakkal egyenlő esélyekkel rendelkeznek az élet minden területén.” A koedukáció bevezetése során a nemi hovatartozás függvényében is azonos volt a képzési tartalom és az alkalmazott módszerek. Bár a koedukáció jelen volt, de az oktatás fiú- és lány osztályokban zajlott. Az együtt nevelés csupán a hatvanas években kezdett beteljesülni.
Szabó Magda regénye által olyan világba tekinthetünk be, ami egyszerre az írónő képzelete és a valóság. Bár karakterei kitaláltak, mégis tükrözik az adott kor helyzetét, az éppen aktuális oktatási rendszerbe részletesen bevezet, miközben mindvégig árnyékot vetnek a háború borzalmai. Tökéletesen vezeti be ifjúsági regényébe az olyan eseményeket, amelyekkel ifjúnak és felnőttnek egyaránt tisztában kell lennie, hogy megfelelően értékelhesse a múltat.
Hozzászólások