Zenekarok a világ minden pontján BALKONOKON muzsikálnak, ehhez csatlakozik most Kolozsvár.

A BalconyTV ötlete hét éve indult egy dublini teraszon. Stephen O’Regan első videójának elég kevés köze volt a zenéhez: a barátai táncoltak a picurka balkonon. Az elsőt több olyan alkotás követte, ahol O’Regan az utcai forgalmat filmezte. Később előkerültek a zenész ismerősök, barátok. Mára a BalconyTV egy népszerű online videó-sorozat rengeteg követővel. A lényege, hogy a világ minden részén, különböző városokban zenészek játszanak egy teraszon. Az erről készült videók felkerülnek az O’Regan csapata által menedzselt oldalra. Ez már majdnem világhírnév. Nem kell más hozzá, csak JÓ ZENE, JÓ LÁTKÉP, EGY BALKON. Na meg egy csapat, aki mindezt felveszi, leszervezi.

A BalconyTV városai közé, most egy új is bekerült. Kolozsváron úgy indult, ahogy többnyire az ilyen dolgok szoktak: valakinek támadt egy ötlete, amit elmondott egy barátjának, aki ismert valakit, akit biztosan érdekelne. Jelen esetben Stanik Bence, aki a Kolozsvári BalconyTV producereként fog tevékenykedni, megkereste az ötlettel Halmen Józsefet (Stereotrombone, FUNKorporation), aki szívesen vállalta a projekt kreatív igazgatói tisztségét. Neki egy ismerőse, Nagy Hunor Györk alkalmasnak bizonyult projektmenedzsernek. Innentől már sorra jöttek a jelöltek. Volt aki a hangosításban rendelkezett kapacitásokkal (értem ezalatt a felszerelést), volt aki a képi kivitelezésben segített.

Felvették a kapcsolatot Stephen O’Regan-nal és készülhetett az első videó: a kolozsvári Grimus zenekarral, az Ecsetgyár tetőterén.

MOST ELŐSZÖR BUKOTT EL AZ ECSETGYÁR.

Halmen József: „Felvettük az első anyagot, amit le is küldünk a Balcony TV-nek, de kiderült, hogy helyszín, legfőképpen látkép viszonylatában elég pretenciósak, és nem tetszik nekik a kilátás.”

Music with a view – hírdeti a Balcony TV mottója. Tehát nem elég egy jó zenekart találni, és a lehető legjobb minőségben videót készíteni róluk. Az is számít, hogy mi van a zene mögött. A kolozsváriak következő állomása a Sapi tetőtere lett.

A helyszín nem kötött, ha van egy vagány látképű teraszod, csak szólj. A következő zenekar lehet, már ott fog játszani.

Nagy Hunor Györk: „Az első anyagunkra azt mondták, hogy rendben van a videó, rendben van a zene, tetszik nekik az egész felépítés. A helyszín viszont nem megfelelő. Ekkor vettük fel a kapcsolatot a Sapientiával, a Tordai úti épületüknek van egy terasza, s miután sikerült megszereznünk az engedélyüket, ott forgattunk.”

Halmen József: „Ezt már a Lighthouse, szintén kolozsvári zenekarral vettük fel. Itt már rendben volt a kilátás, ezután már csak egy bemutatkozó videót kellett készítenünk, hogy debütálhassunk a BalconyTV-n.”

KI KERÜLHET FEL A TERASZRA?

Nem kell valaki híres legyen ahhoz, hogy meghívást kapjon egy balkonos-zenélésre. De az sem kizáró ok, ha valaki már befutott. Világklasszisok ugyanúgy zenélhetnek teraszon, mint aki a tegnap hozott össze egy bandát. Csak legyen saját szerzeménye, kizáró oknak számít ugyanis, ha valaki csak feldolgozásokat játszik. Lehet ugyanakkor egyénileg muzsikálni, zenekarral, hangszerrel, hangszer nélkül, és asszony kórussal is. A lényeg, hogy jól szóljon.

H. J. : „Az alapján választunk, hogy hogyan szólnak, minőségi zenét szeretnénk közvetíteni.”

Nem csak kolozsvári tehetségek jól hangzó szerzeményeit válogatják be.

H. J. : „Egész Romániából, sőt nem kizárólag Romániából. El tudjuk képzelni, hogy amikor egy külföldi zenekar itt turnézik, a koncertje előtt zenél egyet a teraszunkon.”

De az elsődleges szempont úgyis az, hogy helyi tehetségek kapjanak lehetőséget, hogy ismertté váljanak. Hiszen, amellett, hogy a kolozsvári BalconyTV szórja a zenéjüket, felkerülnek a nemzetközi site-ra is, ezáltal több mint negyven millió ember hallgathatja, értékelheti a zenéjüket. Volt már példa arra is, hogy a budapesti stáb meghívottját külföldi koncertsorozatra kérték fel, csak azért, mert látták őket egy teraszon zenélni.

N. H. GY. : „Szeretnénk, ha az itteni zenekarok lehetőséget kapnának arra, hogy lássa őket egész Európa, az egész világ. Sajnos szerintem romániai minőségi zenének még nem sikerült betörnie a világpiacra. Szeretnénk azt elérni, hogy a jövőben a zenekarok keressenek meg minket, szeretnénk, ha érdemes lenne nekik fellépni nálunk.”

ROMÁNIA MÁR KOLOZSVÁRÉ

Felmerül a kérdés, ha ez ekkora nagy jóság a feltörekvő fiataloknak, akkor hogy kerülhette el eddig ez a projekt Romániát? Hiszen, ha a BalconyTV oldalán az érintett városok között keresgélünk, akkor azt látjuk, hogy majdnem körbe vagyunk véve. Az elképzelés már él Prágában, Bécsben, Varsóban, Zágrábban, Pozsonyban, érkeznek videók Szentpétervárról és a Krím-félszigetről, és tény hogy virágzik Budapesten is.

N. H. GY. : „Amikor bekerültünk ebbe a közösségbe úgy köszöntöttek minket, hogy: na végre Románia is megérkezett. Itt volt az ideje.”

H. J. : „Ebben az a vagány, hogy két város nem kell Romániának. Maximum még Bukarestben lehetne, de még ott sem, mert mi is egy idő után onnan fogunk zenekarokat hozni. Meg igazából már Románia a miénk.”

Lássunk egy brooklyn-i produkciót.

MI KELL EGY RENDEZVÉNY MEGSZERVEZÉSÉHEZ? JA! PÉNZ.

Sok erdélyi magyar kultúr-projekt receptje a következő: van egy jó ötlet, vannak lelkes emberek, a hozzávalókat meg mindenki hozza otthonról. Egyik barátnak erősítője van, a másiknak kamerája, a harmadik ismer valaki, aki esetleg tudna segíteni, a negyedik meg jó lesz lelki támasznak. Jobb esetben csurran-cseppen valami kicsi pályázatokból. Kipróbált recept. Lássuk mi sül ki belőle.

N. H. GY. : „Egy elég fontos dolog ebben az egészben, hogy ez egy nonprofit dolog. Nem használhatjuk arra a brandet, hogy konkrétan pénzt szerezzünk belőle. De a forgatásnak így is vannak költségei, egy alkalom hat-hét órát tart, amíg beraksz mindent, maga a forgatás, majd amíg szétszeded, a produkciós költségek. Idővel fizetnünk kell legalább az útját azoknak a zenekaroknak, akik nem Kolozsvárról jönnek.”

H. J. : „A hangosítást Radu Boanca hozza, aki többnyire minden kolozsvári rendezvényen megfordul. Ingyen, ami nagyon jó nekünk. A videó részét is megoldjuk magunk között. Persze idővel szeretnénk támogatást szerezni, főleg, hogy most Kolozsvár Ifjúsági Főváros lesz, azt hiszem lesz lehetőségünk rá.”

SOK EMBERREL, SOK BAJ VAN…

Minden egyes új kezdetkor gondolni kell arra is, hogy min bukhat el egy amúgy lényegében szuper dolog.

H. J.: „Egyrészt nagyon sok emberrel kell egyeztetni. Zenekarokban is sok ember van, külön programmal, akkor kell beszélni a Sapientiával, hogy ne legyenek órák, hogy ne zavarjunk senkit, tudjunk forgatni. Sokszor foglalt a hangosító is. Ugyanakkor senki nem helyezheti ezt, olyan dolog elé, amivel pénzt keres. Szeretnénk úgy dolgozni, hogy követjük: milyen zenekarok jönnek ide koncertezni. Általában lehet tudni egy-két hónappal előre, s akkor megkérjük őket, hogy jöjjenek egy kicsit hamarabb, hogy tudjunk forgatni előtte.”

…de jól tudjuk, a gyakorlat teszi a mester.

N. H. GY.: „Az első videó összerakása sokkal gyengébben ment, mint a második, több ideig tartott. Másodszorra már látszott, hogy az emberek tudják mi a dolguk, gyorsabban ment a szerelés, a videó részével foglalkozók is tudták, mit hogyan akarnak. Már inkább tudjuk, hogy mit kell csinálni. Egyre gördülékenyebb lesz.”

Egy 2008-as videó még Dublin-ból.

A DÍCSŐ JÖVŐ

H. J.: „Vannak nagyobb terveink is, szeretnénk majd fesztiválokra bejutni BalconyTV sátorral, vagy színpaddal akár, ahol olyan zenekarokat promóznánk, akik megfordultak nálunk. Tartunk majd BalconyTV-s bulikat, ugyanazzal az elképzeléssel. Ezzel is reklámozhatjunk magunkat, mint a brandet. Igazából sok mindent lehet ezzel a névvel szervezni. Ebből a szempontból elég nagymértékben szabad kezet kaptunk.

N. H. GY.: „Reméljük tudunk alkotni egy olyan erős brandet, itt Romániában is, hogy számítson az, ha valaki a mi teraszunkon játszik. Szeretnénk, ha jó zenekaron általunk válnának ismertté.”