Csípő- és térdsérülések hulláma a jógaoktatók körében aggodalomra ad okot, bonyolultabbnál bonyolultabb pózokat probálnak meg kivitelezni, és nem a puritán élet és a spiritualitás oltárán áldozzák fel önmagukat. Mindez egy menő instagram posztért. Ez a jelenség tökéletes görbe tükröt mutat a társadalmunknak, egy ötezer éves mozgás kultúrát is átformálunk a saját narciszisztikus céljainkra anélkül, hogy felismernénk a teljes ellentétét reklámozza annak, amit a jóga képvisel.

Bárki aki már résztvevője volt a foglalkozásnak, megfigyelhette miként tekerik ki magukat az első sorban lévő túlságosan nagy versenyszellemmel megáldottak, míg néhányan hátul alszanak el. Sose értettem, hogyan lesz valaki jóga oktató, azon kívűl, hogy eltölt néhány hetet a Seychelle-szigeteken és diagnosztizálhatatlan hipermobilitással rendelkezik. A jóga természetesen nagyszerű dolog, én magam is lassan fél éve próbálom napi rendszereséggel elsajátítani minden pozitív hatását.

A fizikai mozgáson kívűl egy belső utazásnak nevezném. Teljesen az ellentéte a tökéletes képeknek amelyeken lehetetlen pózokban küszködnek a lányok néhány lájkért. Nem állok senki útjában ha büszke az elért eredményeiben, hisz saját tapasztalatból tudom, hogy néhány lépcsőfok elérése komoly elszántságot igényel, és megérdemel minden elismerést. Elsősorban magunkra kell koncentrálnunk és nem arra gyakorlás közben,hogy ez mennyire fog jól kinézni majd az instagramon mert annak sérülés lehet a vége.

Mindenkinek ajánlom a jógát aki szeretne odafigyelni a testi és lelki egészségére, mindemellett segíthet levetkőzni a bizonyítasi vágyat, hogy minden közösségi felületen tökéletes formád mutasd.

Namaste