A stressz alapvetően nem rossz dolog, hiszen olyan testünkbe kódolt kellék, aminek a segítségével azonnali válaszreakció érkezik különböző szituációk hatására. Őseink ezen szupereszköz által képesek voltak megmenekülni olyan fenyegető helyzetekből, mint például egy ragadozó támadása.
A 21. századra jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy megtámad egy oroszlán (a medve más kérdés…), de a stressz ettől még létezik, és osztályozzuk is: ma már pozitív és negatív stresszről beszélünk. A feszültségkeltő, mégis izgalmas tevékenységek során pozitív stresszérzet uralkodik rajtunk. Különböző sportok, például kézilabda, foci, vagy sízés alatt is átélhetjük ezt a fajta stresszt, az olyan extrém tevékenységek, mint a bungee-jumping is kiválthatja, de egy egyszerű ajándékozás alatt is tapasztalhatunk pozitív stresszt, amit torkunkban dobogó szívünk vagy izzadó tenyerünk jelez.
Az ember életében állandóan jelen levő feszültség a krónikus stressz, ami hatással van az elmére és a testre egyaránt. Az idegrendszer nem képes megkülönböztetni a valós veszélyt az elmében történő veszélytől, tehát egy vizsga közeledte ugyanolyan stresszt képes előidézni, mint egy oroszlántámadás. A mai rohanó világban az ember rengeteg különböző feszültséget, zavart keltő faktornak van kitéve, ezért nap mint nap többször is tapasztalhatunk erőteljes stresszélményt. Ennek az állandó érzésnek pedig olyan hatása lehet, mintha méreg áradna a testben: fejfájás, magas vérnyomás, rossz alvás, feledékenység, megemelkedett szívroham kockázat, depresszió. A stressz szinte mindenféle lelki és testi betegséget képes sokkal rosszabbá tenni.