Gyors problémakreálásból és vízvezeték-szerelésből is jeleskedtek a kolozsvári egyetemisták a hajnali valóságshow-ban. Épp életem legnagyobb bulijában voltam, amikor megszólalt a telefonom ébresztője, és amellett, hogy az egészet csak álmodtam, az is tudatosult bennem, hogy odakint a ködöt bicskával lehet vágni, esik és mindennek a tetejébe még hétfő is van. Mondanom sem kell, milyen mértékű lelkesedés lett úrrá rajtam. Aladár a másik ágyban még angyalian aludt, de úgy éreztem, a bajtársiasság megkívánja, hogy felkeltsem őt is, hiszen a korai órákban jelenésünk volt az egyetemen. Érzéki eszközöket vetettem be: hozzávágtam a külön erre a célra tartott párnámat, majd kimentem a konyhába kávét főzni. A tipikus reggeli jövés-menés kezdetét vette, a fürdőszoba kilincsét egymás kezébe adva sürögtünk, hogy lehetőleg ezúttal időben elinduljunk.

Néhány nappal korábban felfigyeltem arra, hogy a radiátor a szobában nem látja el teljes mértékben a feladatait, ugyanis, ha feltekertük négyes fokozatra, a kis makacs akkor is maximum annyira fűtött, mint a gyengébb petróleumlámpa. Aladár úgy gondolta, hogy ennek a hibának a korrigálása épp reggel fél nyolckor a legaktuálisabb. Vázolnám a szituációt: Andika a kedvenc kávésbögréjével ereszkedik be a szobába, és az a látvány fogadja, hogy kedvenc lakótársa csavarhúzó és üdítőspalack kombinációjával próbálja orvosolni a problémát. Tekintettel arra, hogy épp késésben voltam, nem igazán fordítottam figyelmet a produkcióra, na, de ami ezután jött, azt még a katasztrófavédelem is csak nagy erőfeszítéssel lett volna képes figyelmen kívül hagyni.

A semmiből nagy ordítás hagyta el Aladár száját, mivel addig „javította” a radiátort, hogy az a Vezúvot megszégyenítő módon kezdte el ontani a forró vizet magából. Pillanatok alatt drámaira fokozódott a borongós hétfő reggeli hangulat, én szaladtam a felmosóért, természetesen csak azután, hogy alaposan kimulattam magam az új keletű tusolót használó Aladáron. Stresszhelyzetekben mindig fontos a lélekjelenlét, ezt a frontvonalban helytálló fiatalember is észben tartotta, és jól irányzott mozdulattal egyetlen ujjával befogta a sugárban forró vizet spriccelő rést. Nem tudom, miért gondolta, hogy ekkora nyomást képes egymaga visszatartani, de meg kell hagyni, hősies cselekedet volt a részéről. Végül sikerült megállítani a záport és a kacsaúsztatót is feltöröltük a szobából, az órákra is kis késéssel beértünk, az élmény pedig csatlakozott a LakHatás albumhoz. Az eseményeket megkoronáztuk azzal, hogy a hét slágere címet Poór Péter Vízözön című számának szavaztuk meg.