Sokszor előfordult velem: úgy vállaltam el egy feladatot, hogy fogalmam sem volt, hogyan fogom teljesíteni. Mégsem szoktam megbánni az elhamarkodottnak tűnő döntéseket, mert mindig sikerül véghezvinnem azt, amivel megbíztak. Emiatt nehezen tudom elfogadni, ha valamit képtelen vagyok megoldani, és a küzdésemnek a legtöbb alkalommal meg is lesz az eredménye.

Néha nagyon nehéz megfelelni bizonyos elvárásoknak, időben elérni egyes helyekre, megoldani egy olyan helyzetet, amivel elsőre nem tudok mit kezdeni. Feladni viszont soha nem szoktam, és nektek is azt tanácsolom, hogy ne mondjatok le elérhetetlennek tűnő dolgokról. Előfordult persze olyan is, hogy mindent megpróbáltam, de nem sikerült teljesítenem, amit vállaltam, viszont igyekeztem tanulni a hibáimból. Mindig idegesített, ha valaki túl könnyen lemond valamiről úgy, hogy nem is igazán gondolkozik el arról, mit lehetne tenni a siker érdekében. Talán túlzottan optimista vagyok, de úgy gondolom, célravezetőbb ez a felfogás, mint egy olyan, amiben órákig ülök egy helyben, utólag feleszmélve, hogy ezt meg tudtam volna oldani. Minden attól függ, hogy az adott probléma mennyire érdekel, ha nem foglalkoztat, nem töröm össze magam, hogy megoldjam.

Soha ne mondjatok le semmiről, s ha úgy érzitek, hogy valamit, ami fontos nektek, nem tudtok megoldani, ne adjátok fel, hanem tegyetek meg minden tőletek telhetőt, így jó eséllyel eléritek a célotok.

fotó: https://www.pexels.com/@kristopherk-88391