Az átlagember naponta több stresszfaktorral is találkozik, legyen az egy hatalmas forgalmi dugó, időhiány, vagy az egyetemisták rémálma, a vizsgák. Az élet komplikált, összetett, nehéz, sokszor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy mi azt gondosan elterveztük, ez pedig rengeteg stresszel jár.

A stressz alapvetően nem rossz dolog, hiszen olyan testünkbe kódolt kellék, aminek a segítségével azonnali válaszreakció érkezik különböző szituációk hatására. Őseink ezen szupereszköz által képesek voltak megmenekülni olyan fenyegető helyzetekből, mint például egy ragadozó támadása.

A 21. századra jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy megtámad egy oroszlán (a medve más kérdés…), de a stressz ettől még létezik, és osztályozzuk is: ma már pozitív és negatív stresszről beszélünk. A feszültségkeltő, mégis izgalmas tevékenységek során pozitív stresszérzet uralkodik rajtunk. Különböző sportok, például kézilabda, foci, vagy sízés alatt is átélhetjük ezt a fajta stresszt, az olyan extrém tevékenységek, mint a bungee-jumping is kiválthatja, de egy egyszerű ajándékozás alatt is tapasztalhatunk pozitív stresszt, amit torkunkban dobogó szívünk vagy izzadó tenyerünk jelez.

Az ember életében állandóan jelen levő feszültség a krónikus stressz, ami hatással van az elmére és a testre egyaránt. Az idegrendszer nem képes megkülönböztetni a valós veszélyt az elmében történő veszélytől, tehát egy vizsga közeledte ugyanolyan stresszt képes előidézni, mint egy oroszlántámadás. A mai rohanó világban az ember rengeteg különböző feszültséget, zavart keltő faktornak van kitéve, ezért nap mint nap többször is tapasztalhatunk erőteljes stresszélményt. Ennek az állandó érzésnek pedig olyan hatása lehet, mintha méreg áradna a testben: fejfájás, magas vérnyomás, rossz alvás, feledékenység, megemelkedett szívroham kockázat, depresszió. A stressz szinte mindenféle lelki és testi betegséget képes sokkal rosszabbá tenni.

 

 

 

Hogyan csökkenthetjük a stresszt? Első lépésként fel kell ismerni a stresszfaktorokat. Rövid önvizsgálattal bárki rájöhet a frusztráció okára. Ezt megtalálva máris megpróbálhatunk változtatni a helyzeten, kizárva a negatív tényezőket, elvégezve az elmaradt feladatokat, legyőzve az esetleges félelmeinket. Hátra kell hagyni a helytelen megküzdési technikákat. Ilyen például az alkohol, a drogok, a cigi, a túlzott érzelmi evés, a közösségi média folytonos görgetése, agresszió. Ezek helyett érdemes olyan technikákat bevetni, amelyek ténylegesen segítenek a stressz levezetésében, csökkentésében. Meglepően sok felesleges feszültségkeltő helyzetet kerülhetünk el tudatosan, egy kis életünkre vonatkozó változtatással. Nem szabad mindent az utolsó percre hagyni, és nem kell minden feladatot elvállalni. Meg kell tanulni nemet mondani. Kerülni kell az olyan beszélgetéseket, amelyek különböző vitákba torkollnak, és a munkamánia helyett inkább a megfelelő munka-pihenés arány kialakítására kell koncentrálni. Ha olyan szituációval találkozunk, amelyben elkerülhetetlen a stressz, a kommunikáció és megküzdési stratégia változtatásával könnyíthetünk a helyzeten. Az érzelmek kifejezése és a kompromisszumkészség a siker kulcsa. Fontos az egészséges egyensúly az iskola, a munka, a társadalmi élet és pihenés között.

Léteznek olyan relaxációs technikák, amelyek azonnal segítenek csökkenteni a stresszt. A mély légzés és az izomgyakorlatok (feszít-kienged) talán a legkönnyebb módjai a feszültség azonnali levezetésének. És bármennyire is klisé, meditációval tényleg segíthetünk frusztrált idegállapotunkon. Hosszú távon a kirándulások, túrázások, a testmozgás, a szociális kapcsolatok, a hála megélése, az egészséges étkezés és a kreatív alkotói tevékenység mind csökkentheti az életünkben előforduló stresszt.

FacebookApiException thrown

REST API is deprecated for versions v2.1 and higher (12)