Miután mindenki tisztában van azzal, hogy mi is az a Tinder, mire találták ki, mire használják, melyek az előnyei és hátrányai… folytathatjuk is a sztorizgatást.

Az első tinderrandi vagy találkozás… Nevezzük úgy, ahogy jobban tetszik. Van, akinek jól sül el, van akinek kevésbé jól, olyan is akad, aki letörli az alkalmazást még mielőtt sor kerülne rá. Viszont egy-egy ilyen találkozás viccesen is végződhet… vagy éppen viccesen kezdődhet. „Kasimooo! Where are youu?” – kiabálták a barátnőim az utcán néhány shot jager után bátorságot kapva, mivel nem találtuk a tinderfiút, akinek ott kellett volna lennie az adott időpontban. Egy klubot beszéltünk meg találkozásunk helyszínéül, és igen, a haverjaival jött ő is. A kiabálást persze mindenki más meghallotta, csak az nem, akit kerestünk. Egy fiú csatlakozni is akart kis csapatunkhoz, mondva, ő az, akit keresünk. Szerencsére meglett az igazi Kasimo is, kiderült, hogy a nevét helytelenül ejtettük ki, ezért nem figyelt fel a kiabálásra. Hát igen, még véletlenül sem magyar volt az első tindertalálkozásom, hogy legalább az illető nevét helyesen ki tudjam mondani…, neeem. Ez a „kapcsolat” ugyan nem volt hosszú, viszont egy jót buliztunk, és hetekkel később is hangosan kacagva idéztük fel a kis találkát.

Találkozásra utána sem került sor, viszont érdekes beszélgetésekre annál inkább, amelyek után mindenképpen tájékozottabbnak érezhettem magam. A minap például egy mormon vallású európai fiúval beszéltem, aki nem ihat kávét, de még teát sem, mert tiltja a vallása. Nem sokat tudtam erről a vallásról, sőt mondhatni semmit, viszont beszélgetésünk után rákerestem egy-két dologra. Tehát kijelentem, a Tinder erre is jó: kutatóvá teszi az embert.

És ha nem tudnád, mit takar a horticultură mint egyetemi szak, elárulom: kertgondozás, pontosabban olyan szakember, aki növényeknek készít orvosságot. „Kutatásom” során többek között azt is megtudtam, hogy létezik Vrancea megyében egy olyan falu, ahol minden öreg magyarul beszél, írni viszont nem tudnak, csak szóban használják a nyelvet. És ha magadtól nem tudnád, hol kirándulj a nyáron, a Varsóból érkező turisták ebben is segítenek. Olyan kis eldugott erdőket, vízeséseket ajánlanak, amelyek mindvégig a közeledben voltak, mégsem tudtál róluk, mint például a szolcsvai búvópatak barlangja, amelyet ők is véletlenül találtak meg, viszont buzgón ajánlják a romániaiaknak is… ha már úgyis itt lakunk.

A következtetést ismét levonhatjuk: a Tinder rég nem az, amire kitalálták. Segítségével új embereket, kultúrákat, helyeket ismerhetsz meg, mindezt úgy, hogy ki sem kell tenned a lábad otthonról.