A török burgonya és a kínai kerámia védelmében

Nem egy felemelő gondolat, hogy egy burgonya vagy egy fagyasztott csirke sikeresebb utazó (kilométerben), mint mi – gyakran azonban ez a valóság. Lassan senki sem lepődik meg azon, hogy a mindennapi fogyasztásunk termékei jobb eséllyel származnak a Dél-kínai-tenger, mint a Szamos partjáról. Vannak akik ezt rossz szemmel nézik, mások örülnek a változatosságnak. Nézzük meg mit mond a közgazdaságtan ebben a témában. Az első kérdés, amit meg kell vizsgálnunk, az az, hogy miért cserélünk/kereskedünk?

Biztosan láttatok már híreket „teljesen önálló” emberekről, akik kitermelik a saját ételüket, felépítik a saját házukat stb. . Bár általában az ilyen esetekben véletlenül elfelejtik megemlíteni az üzemanyagot (vagy napelemet),  a ruhákat, a gyógyszereket és úgy általában a technológiát amit valószínűleg nem a cikk alanya fejlesztett ki, ettől függetlenül nem elképzelhetetlen egy olyan életmód, ahol teljesen önállóan termelünk meg mindent. Mégis, a legtöbben a csere útját választjuk. Miért van ez?

Hobbit style. Forrás: www.solaripedia.com

Csere for the win

A kereskedelem két fő okra vezethető vissza. Az egyik az az, hogy különböző képességekkel, hajlamokkal születünk. Nem véletlen például, hogy legtöbben nem fogunk neki a saját festményeinket festeni, hanem inkább elmegyünk egy múzeumba ha efféle igényeink támadnak. A másik az az, hogy aki valamivel sok időt tölt, egyre jobb lesz benne, így tovább nőnek a különbségek az emberek között. Nem sok bizalommal fordulnánk egy olyan fogorvoshoz, aki egyben operaénekes, könyvelő, kutyatenyésztő és elméleti fizikus is, mivel ösztönösen tudjuk, hogy szinte lehetetlen ilyen sok dologban egyszerre jó lenni az időnk korlátozottsága miatt. Ezen tényezők vezetnek a specializáció (vagy szakosodás) kialakulására. A 18. században divatos volt a „csere ösztönéről” beszélni, de igazából a kereskedelem csak az emberek ésszerű döntéseinek következménye. És ez csak a kezdete a magyarázatnak. A köztünk levő különbségeken túl ott vannak a földrajzi, éghajlati és kulturális különbségek is, amelyek a világ különböző pontjain élő emberek közötti cserét előnyössé teszik. Lehet Ausztriában is kókuszdiót termelni, és sípályát építeni Indonéziában, de az így kitermelt kókuszdiók és síbérletek rendkívül magas ára tükrözné azt, hogy a hely adottságai nem megfelelőek erre a célra. Tehát a specializáció nem csak egyénekhez, hanem területekhez és embercsoportokhoz is köthető.

Helyi termékek?

Vizsgáljuk meg a helyi termékek kérdését közgazdász szemmel. Sokan azzal érvelnek, hogy a helyi termékek jobbak valamilyen okból, például jobb a minőségük. Ehhez a közgazdaságtan nem tud hozzá szólni, azon túl hogy ezt a döntést a legjobban a fogyasztók tudják meghozni és nem mások helyettük. A környezetvédelmi kérdés (pl. több szállítás) meg egy teljes más beszélgetés témája. Amihez hozzá tud szólni, az a helyi gazdaság kérdése. Nagyobb lesz-e a jólét, ha támogatjuk a helyi termelőket? A válasz röviden, nem. Ha erővel kint tartjuk a más országok termékeit, legyen az tilalommal, vámmal vagy a helyi termelők pénzügyi támogatásával, mindannyian szegényebbek leszünk, a termelők jó részét is beleértve. Ha egy kínai váza esetében szállítással együtt is jobb ár-minőség arányt tudnak elérni (amit a fogyasztók vásárlási döntései tudnak megmutatni), ez egy jel arra, hogy azáltal hogy mi román vázákat csinálunk, erőforrásokat pazarlunk el, és igazából azt a munkát valami másra kell fordítani – lehet inkább szobrokat, Dáciákat, vagy turisztikai szolgáltatásokat kell „gyártsunk” – bármi kiderülhet a piaci folyamatok során. Amikor a helyi termelőket támogassuk az állam erejével vagy az önkéntes vásárlási döntéseinkkel csak azért, hogy támogassuk a „helyi gazdaságot”, megakadályozzuk azt a jövőbe mutató változást, ami mindannyiunknak egy jobb élet lehetőségét biztosítani. Mindez pusztán látható és a nem látható kérdése. Nem véletlen, hogy a közgazdászok többsége a szabad kereskedelmet támogatja. Végezetül egy jelenet A tanú c. filmből, ami mindezt nálam sokkal jobban össze tudja foglalni: https://www.youtube.com/watch?v=A5hBOTInKqQ

UI: Milyen gyémántok?