Ha az átlagot tekintjük, 10 emberből 8 biztosan nincs megelégedve az alakjával. Van, aki túlsúlyosnak, van, aki épp az ellenkezőjének érzi vagy látja magát. Pontosan így volt ezzel a 22 éves fitneszedző, Isán Dalma-Henrietta is. A kolozsvári BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának hallgatójaként angol nyelven tanult leadership szakterületen, majd folytatta tanulmányait mesterin, a menedzsment terén. Bár nem ötvözte a hobbiját, a jelenlegi munkáját a tanulmányaival, elmesélte, hogyan vágott neki, hogyan sikerült elérnie az álmát, amit a fitneszt illeti, hogy mit jelent helyesen táplálkozni, és hogyan sikerült átvészelnie a karantént úgy, hogy nem hagyta abba a munkáját.

– Több éve az életed szerves részét képezi az egészséges életmód, valamint a folyamatos és
kitartó edzés. Pontosan miért és mikor váltottál erre az életstílusra?
– Hét éve kezdtem el edzeni, néhanapján elvégeztem bizonyos alapgyakorlatokat. Régen nagyon
sovány voltam és rengeteg kritikával találtam szembe magam, olyan emberekbe ütköztem,
akik emiatt megszóltak, pedig nem az én hibám volt. Az egyetlen esélyt a sport jelentette,
hogy mindezen változtatni tudjak. Több évig tartott rájönnöm arra, mi az, ami nekem beválik
és mi az, ami nem. 2018-ig csakis saját testsúllyal edztem, mivel bizonyos gátlások miatt nem
akartam terembe járni, valamint nem voltam jártas a fitnesz „weight-lifting” világában. Az
Erasmus programmal Hollandiában utaztam és ez idő alatt kezdtem el megtanulni súlyokkal
edzeni, egyetemi edzők segítségével. Akkor már tudatosan étkeztem, és keményen kiálltam a
céljaim mellett. Akkor döntöttem el, hogy ez az, amivel foglalkozni akarok.
– Egy ideje fitneszedzőként is ismernek az emberek. Nehéz volt-e ezt elkezdeni, mi az, ami nap
mint nap motivált ebben?
– Nehéz ezt a szakmát elkezdeni és elhelyezkedni is benne, hiszen rengetegen pályáznak az
edzői státusra, de kevesen számolnak azzal, hogy mekkora felelősséggel jár, és mennyi
munkát kell belefektetni. Nekem minden az Instagram oldalammal kezdődött, amit azért
készítettem és arra használtam, hogy a tanultakat továbbadhassam, és mások megkaphassák
azt a segítséget, amire nekem sokszor szükségem volt, de az emberek hátat fordítottak. Régi
álmom volt, hogy egyszer edző legyek, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar meg is tudom
valósítani majd. Anélkül, hogy utat engedtem volna az életembe a sok ellenszenves embernek
és akadálynak, hittem abban, amit tudok, és elkezdtem önszántamból edzeni embereket.
Felfigyelt rám egy menedzser és kaptam egy ajánlatot, így el is kezdtem komolyan dolgozni.
Második héten már 24 kliensem volt.
– A koronavírus mennyire volt hatással a munkádra? Tudtál kapcsolatot tartani a klienseiddel
a karantén ideje alatt is?
– Nagymértékben hatással volt a munkámra, a rutinomra. A termek bezártak, nekem meg
haza kellett költöznöm Kolozsvárról. Pánikba estem, de ez csak egy hetet tartott. Utána
kigondoltam, hogy online tréning lesz az, amivel pótolom az edzéseket, és így folytathatom a
munkám. Rengeteget dolgoztam ezen, Zoom-hívások, videók elkészítése, edzéstervek
kigondolása, egy teljes stratégia kialakítása. Ami a legmeglepőbb volt számomra az az, hogy
végül nagyon jól ment, nagyon kreatívnak éreztem magam az egész karantén alatt. Ebből a
szempontból egy áldásnak tartom ezt az időszakot. Na meg a tény, hogy sok időt tölthettem
teljes gőzzel azon dolgozva, hogy a semmiből felépítsek egy olyan tervet és rutint, ami által
azt csinálhatom, amit szeretek, és amivel pénzt is keresek – miközben a világjárvány miatt a
gazdaság nagy része összeomlik – szerintem nagy lehetőség és ajándék volt. Jelenleg még
egyetemista vagyok, mesterképzőn tanulok, és ennek az időszaknak hála, pénzügyileg sikerült függetlenné válnom, illetve úgy tűnik: továbbra is minden csak jó irányba halad. Megtanultam
minden kihívásban a lehetőséget látni. 
– Mesélnél az étkezési szokásaidról? Mennyire szigorú ez a te esetedben?
– Soha nem tartottam diétát, és soha nem hittem a diétázásban. Az „intuitive eating” elvei
alapján alakítom az étrendem, ami arról szól, hogy azért étkezünk, hogy a szervezetünk és
testünk működjön, és éljük túl a mindennapokat. Tehát ha így gondolkodunk, akkor olyan
tápanyagokban dús ételeket fogunk fogyasztani, amelyek vitaminokkal és ásványi anyagokkal
látják el a szervezetünket. Egy másik része ennek a felfogásnak az, hogy alapjáraton minden
embernek tisztelnie kell a testét, ami szintén abban motivál, hogy ne együnk olyan dolgokat,
amelyek ártalmasak. Szerintem mindennek a titka az egyensúly. Mindent meg lehet enni, ha
ismerjük a mértékeket és meg tudjuk találni az összhangot. 
– A karantén alatt, feltételezem, nagyon sok ember elhanyagolta az edzést. Mit ajánlanál
ezeknek az embereknek az „újrakezdéshez”?
– Türelmet. Nagyon figyelmesen és türelmesen kell újrakezdeni!

Fotó: Alexandru Maxim