Elmúlt az az idő, amikor az ökonómiával csak eme tudományág tanítványai, kutatói akarnak foglalkozni. Ma már mindenkinek szükséges konyítania valamelyest a közgázhoz. Ugyanis mindenki betér élete folyamán egy-egy bankba, megveszi a 40 baniért összeállított, 4 lejes kólát, vagy topmodelleket látván a TV képernyőjén, dönthet jövője autójáról.

Ezért a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója, a RIF 2014 november 29-én megszervezte a Szexi Közgazdaságtan nevezetű, nem csak közgazdászoknak szóló, szakmai konferenciát, a budapesti Rajk László, illetve a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégiummal együtt.

Az előadók lajstroma magába foglalta az esemény egyik ötletgazdáját, illetve a Rajk László Szakkollégium képviselőjét, Zulik Ákost, aki szerint párbeszéden keresztül, tartalmasan, (főleg) egyetemisták számára kell vonzóvá tenni a közgazdaságtant.

Szabó Róbert (tőkepiaci szakértő) közérthetően felvázolta a kötvények, illetve részvények működését, mint megtakarítási lehetőségeket, és azon helyeket is, ahol részvényeink biztonságban lehetnek. Ilyen például az a kolozsvári bankban is, ami kirendeltségei számával rivalizál a helyi shaorma iparral. Szécsi Kálmán, a Raiffeisen Bank Románia regionális igazgatója, az RMKT elnöke, a romániai banki szektor belső működésére, ezekben történő elhelyezkedési lehetőségekre, illetve a bankok egyéni specializációira vetett fényt. Ezen kívül megtudtuk, hogy ezen intézményeknek megéri, akár, csak kis-, illetve középvállalkozásokra koncentrálni, vezető pozícióra is lehet jelentkezni bármilyen egyetemi végzettséggel, amíg van szakmán belüli tapasztalat és a romániai bankok egy esetleges válságot is át tudnának vészelni.

Majd Mukul Pal (Orpheus Risk Management Indices alapítója) szót ejtett a piacok ciklikusságáról, amit ajánlott figyelemmel követni, mivel egy vállalkozás indítása esetén ez húzhatja meg a vonalat siker és kudarc között. Az adatok szexisége az előreláthatóságon alapszik. És ha már vállalkozásunk van, vagy épp annak vagyunk alkalmazottjai, tisztában kell lennünk azzal, hogy a romániai, szűkebben erdélyi munkakultúrában elfogadott a vezetők autoritása. Ugyanakkor csapatmunka, eredményorientáltság és újítási igény terén fejlődésre van szükség, bizonyította kutatásaival Ambrus Tibor, mérnök közgazdász. Ezután összeférhetővé tette az egyén professzionális karrierjét a családi életével, mert az érméről csak mindkét oldal taglalásával érdemes beszélni.

De, társadalomtudomány lévén, a közgazdaság ütközik más tényezőkkel is, mint például a kultúrával. Kósa András László (a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Intézet igazgatója) számszerűsíthetően igazolta e két látszólag egymástól távol álló terület kapcsolatát. Hiszen események megszervezéséhez, legyen az egy kiállítás, koncert (állami és/ vagy magán) finanszírozás szükséges, és minél sikeresebbnek bizonyul, a befektetés annál nagyobb része térül meg belőle.

Aztán az egyének, mint fogyasztók, váltak az előadások központi témájává. Dr. Szász Levente (egyetemi adjunktus, East Consulting Kft.), ellátási lánc menedzsmenttel foglalkozó előadó, szakmája magyarázatával érthetővé is tette a termékek végső ára és a gyártás költségei között észrevehető akár 1000%-os szakadékot is: az alapanyagokat meg kell szerezni, össze kell állítani, majd el kell juttatni a gyárakba és aztán a végső értékesítési helyeikre, valakiknek meg ezen folyamatokat koordinálni is kell. Az út a termék és a vásárló között legrövidebben a reklámon keresztül vezet. Prof. Dr. Svéhlik Csaba (mérnök-közgazdász, KHEOPS Automobil- Kutató intézet igazgatója) felvázolta a nők szerepét az évtizedek folyamán „fejlődő” gépkocsireklámokban. Volt itt családanya, provokatív csábítás, tabu témák érintése és Jennifer Lopez is. A nő, nőiesség ábrázolási módja változékony, de a jelenléte egy konstans reklámeszköz maradt, még az internet-generáció hatalomra kerülésével is.

Sas István (reklámfilmrendező, reklámpszichológus – kép) belátta: a klasszikus marketing eszközök lassan háttérbe szorulnak. Elmúlt a kötelező TV reklámok ideje, helyette a részben fogyasztók által generált reklámipar korszaka dúl. Ugyanis nem szeretjük a manipulációt, folyamatosan kapni szeretünk, be kell vonni minket a reklámfolyamatba ahhoz, hogy megrendeljük azt a körömlakkot, telefont, vagy bármi mást. A morcos, törpenövésű macskákat valamiért imádjuk.

Fogyasztóként nem csak a média trükkjeire kell odafigyelnünk, mivel, ahogy Csibi Magor (Word Wide Fund for Natura Romania vezérigazgatója) felhívta a közönség figyelmét, a konszum-kultúránkban jelenleg a pazarlás is nagy szokás, mennyiségre fektetünk hangsúly a minőség helyett.

Természetesen ez csupán egy váza volt a reggel 10-től délután 7-ig tartó eseménynek, aminek szüneteiben a meghívottak az előadásaiknál is közvetlenebb hangnemben társalogtak a résztvevőkkel.

Ha a konferencia felkeltette érdeklődésedet, itt megtekinthetsz az előző előadásokból egy párat és a Facebook oldalon követheted az ezekkel kapcsolatos fejleményeket.

Fotókat készítette: Bethlendi Tamás