„Minden, ami a netre került, ott is marad. Ez nem Las Vegas.”

A Kommunikációs Napok utolsó előadását Kádár Magor, kommunikációs szakember tartotta. Az előadásra a Magortól megszokott interaktivitás és humorosság volt jellemző. A résztvevők ugyanis minden feltett kérdésre adott helyes válaszért gyűjtötték a „hibákat”. A végén pedig a legtöbb hibát összegyűjtők ajándék pendriveokat kaptak.

Kádár Magor prezentációja alapján bemutatta, hogy a neten hogyan viselkedik a fiatalok többsége, ki mennyi időt tölt az interneten, a közönség meglepetésére az introvertált személyiségtípusba tartozók használják legtöbbet. Viszont nem a közösségi oldalakon, hanem inkább az online filmes, kulturális platformokon töltik szabadidejüket. Magor arra is kitért, hogy egy perc alatt mennyi minden történik az interneten (például többszázezer film indul el a Netflixen egy perc alatt, ő sem érti hogyan.)

„A közösségi profilod elég közlékeny”

– emelte ki. Bemutatta, hogyan tudjuk elemezni a világhálóra felkerült képeket, és mennyi információt tudhatunk meg egy személyről a fotói, és a közösségi oldalon létrehozott profilja alapján.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

A pénteki nap programját Hegyi Kincső színész hallgató és a Jászai Mari-díjas színész, Hatházi András beszélgetése zárta. Az előadásban a rendezőként és íróként is elismert Hatházi elmondása szerint nem színészként éli meg a hétköznapjait; az elmúlt években úgy érzi, hogy több bizonytalanságot érez magában a világ iránt, mint bizonyosságot. Szerinte a színészet is egy megfogalmazhatatlan dolog, nem lehet benne jónak vagy rossznak lenni, mert minden ember a saját nézőpontjából értékel egy darabot vagy egy filmet. Elmélete szerint két ember működik mindegyikünkben: az amelyik cselekszik és az, amelyik belülről szemléli, valamint véleményezi a másik cselekedeteit, utalva ezzel arra, hogy sokszor legbelül tudjuk csak, hogy valamit helytelenül teszünk, mégis véghezvisszük. A karaktermegformálás ezzel a gondolattal függ össze, a lényeg, hogy a színész azonosulni tudjon szerepével, ne csak úgy tegyen, mint a megformált karakter, hanem legbelül is tudjon úgy érezni, még ha tisztában is van vele, hogy csak játék, amit csinál.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Az EMO szubkultúráról és stílusirányzatról szóló előadást – inkább beszélgetést – Keszeg Anna, a populáris kultúra kutatója moderálta, beszélgetőpatrnere Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa volt. Guld Ádám  Az EMO, egy stíluskultúra karrierje a médiában című könyve alapján mutatta be az emo szubkultúráról szerzett ismereteit. A jelenséget doktori disszertációjára készülve tanulmányozta először. A stílusirányzat a kétezres évek elején robbant be a nyugati köztudatba, azonban Magyarországra csak 2008-tól érkezett meg a hullám, ekkor köszönés nélkül rúgta be az ajtót. Gyorsan és nagy népszerűséget váltott ki a fiatalok körében, mint zeneileg (Anti Fitness Klubbra vagy a No Thanks), mint stílusilag. Guld Ádám szerint napjainkban nincs olyan széles körű, akkora popularitásnak örvendő szubkultúra, mint az emo volt a kétezres évek végén.

„Kiverte a biztosítékot, a média összes felületén foglalkoztatta a társadalmat.”

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

A marosvásárhelyi Sapientia EMTE tanárnője, Ármeán Otília az ember által megélhető különleges vizuális élményekről tartott előadást.

Amit a szemünkkel látunk, azt valóságnak hisszük

– fogalmazta meg előadásnak alapgondolatát, majd a VR-technológiával kapcsolatos tapasztalatairól is mesélt. Pár hónappal ezelőtt mutatták be a kolozsvári Sapientia épületében a Hamlet című VR filmet, ahol az érdeklődök úgy tekinthettek bele a népszerű mű jeleneteibe, mintha ők is szereplők lennének. A résztvevők az előadás után kipróbálhattak különböző távcsöveket és egyéb szemléltető eszközöket, amelyek segítségével igazán különleges vizuális élményekben lehetett részük.

Fotó: Simon Hunor

további fotók itt

László Zoltán üzletember  és a media center vezetőjének  bemutatója a pénz, technológia ismertetéséről szólt, amelyet egy zenélő mikrofonnal adott elő, kellemes és vicces ember hatását keltve ezáltal. Munkája mellett szeret zenélni, utazni, olvasni, tréningekre járni. Már az első 10 percben felvetette a “mi leszek ha nagy leszek” kérdést, amelyre egyszerű válaszként annyit mondott, hogy

nem az egyetem a lényeg, hanem a duma, hogy tudd eladni magad.

Ezután beszélt a kommunikációról, amiben a  nőket sok szempontból jobbnak gondolja, mint a férfiakat. A kommunikáció elárulja az állapotunkat, az elutasítást, félelmet le kell küzdeni, nem ezek a tulajdonságok fogják meghatározni azt, hogy milyen sikeres leszel. Előadását zárva kijelentette, hogy amiket tanulunk fontos dolgok, de már most neki kell fognunk gyakorolni, dolgozni a szakmánkban, hiszen minél több erőfeszítést teszünk álmaink érdekében, annál közelebb kerülnek hozzánk.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt