Pinczés-Pressing Ádám az HBO PR-osa a magyar kultsorozattá vált Aranyélet harmadik és egyben záróévad kommunikációjának hátterébe engedett bepillantást, elmagyarázva a folyamat lépéseit, a stratégiáját, bemutatva az eredményeit.

Előadását azzal kezdte, hogy a munkakörét pontosította: ők egyszerre a Trónok harcából ismert Éjjeli őrség, mivel a ők szűrik meg a külföldről jövő tartalmat, illetve Tyrion Lannyster. Fülünkbe csengenek mindannyiunk kedvenc törpéjének szavai: „iszom, és tudok dolgokat” – akárcsak a PR-osok, információval rendelkeznek és kapcsolatot tartanak. De most vissza az Aranyélethez.

A harmadik évad kommunikációjában együttműködött a PR-ral a kreatív csoport, a marketing stáb, a social mediások és a sajtó. Ennek megfelelően arra építették, amit addig addig tudtak az Aranyéletről, hogy kultsorozattá vált (nézettségében vetekszik a Trónok harcával Magyarországon), hogy összehasonlítási alapot jelent a magyar filmekkel, és hogy a második évad végi fordulat hatalmas visszhangot, felháborodást keltett.

Így a hagyományos lépéseken túl – mint mondjuk a bejelentő interjú – speciális együttműködésekre is sor került. Többek között a Business Class magazinnál, a 24.hu-val vagy a Playboy magazinnal. De április 1-jén a Forbes lehozott egy interjút a sorozat egyik kulcskarakterével, Hollós Endrével, amely a Forbes legolvasottabb anyagai közé tartozik. De a magyarországi országgyűlési választások előtt néhány nappal kiküldték a sorozat másik kulcskarakterének, Miklósi Janka kampányvideóját (HBO logó vagy bármiféle branding nélkül), személyesen, Miklósi Janka e-mail címéről, amelyben Szentvázsony polgármesteri címéért küzd, függetlenül, tiszta lappal, a családja támogatásával.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Két nap, tíz évfolyam volt- és jelenlegi diákjai, tizennégy előadás, tizenöt előadó, huszonkét szervező, kétszáz résztvevő. Ez mind egy helyen, egy konferencián, de az emlék, a tapasztalat és az élmény örök, vagy mondhatnánk, végtelen.

– áll a szervezők sajtóközleményében, akik az eseményt záró állófogadáson könnyes szemekkel, meghatódva mondtak köszönetet egymásnak a közös munkáért. A tizedik alkalommal megszervezett Kommunikációs Napok idei témája a konvergencia volt, amely által megtudhattuk hogyan keveredik a kommunikációtudomány egyéb műfajokkal. Szó volt törvénykezésről, eszközökről, amelyek az emberek helyett is okosak, robotokról, de az Aranyélet, az EMO stílus és a trash jelensége is szóba került. A szervezők péntek reggeltől szombat estig várták az érdeklődőket, összesen kb. kétszáz személy vett részt a konferencián. A célközönség a kommunikáció, újságírás és fotó-film szakos hallgatók voltak, de több karról is eljöttek hallgatók és középiskolás diákok is.
Ha bővebben olvasnál az előadásokról, katt a cetlire.

Teljes cikk

Samutól CyberSamuig Dr. Seer Lászlóval

Ahhoz képest, hogy a 350 000 évvel ezelőtt  Vértesszőlős Őstelepen élő Samu még nem ismerte a tüzet, a jelenlegi helyzet alapján 2060-ra elkészül az a processzor, amely felér az emberiség teljes agykapacitásával. Az előadás középpontjában a mesterséges intelligencia állt és az IoT, avagy Internet of Things. A dolgok internete nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy bizonyos eszközök képesek információt felismerni és egy hálózaton keresztül kommunikálni más eszközökkel. Ma már szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal, de nem ritkák az okos órák sem. Azonban szinte bármi lehet már „okos”: az autó, a város, a fogkefe – ezeket olyan szoftverekkel látták el, amely figyeli a felhasználó igényeit, és alkalmazkodik azokhoz. Egy felhasználó például úgy nyilatkozott az okostermosztátjáról, hogy az a legjobb barátja.

A technológia folyamatosan fejlődik, ez pedig elképesztő lehetőségeket rejt magában. Például nemrég Milánóban okosdivatbemutatót tartottak. Képzeld el, hogy a pulcsid méri a testhőmérsékleted, és annak függvényében tágul vagy szűkül a fonalak közötti távolság, közben meg wifivel vagy bluetooth-tal kapcsolódhatsz rá. De hasznosabb célokra is használhatják: ma már képesek olyan iPhone tokokat készíteni – öt dollár gyártási költséggel -, amelyek ekg-t mérnek.  A naponta egy alma az orvost távol tartja mondásunk új értelmet nyer. Azonban most fejlesztik a Neuralinket, amely arra hivatott, hogy az emberi agyat összekapcsolják egy számítógéppel.

Nem meglepő, ha egyeseket megrémít a fejlődés. Seer László a magyar sajtóból hozott a témával foglalkozó cikkcímeket, mint a „Vetés, aratás, programozás”, az „Isten nem ver robottal?”, vagy a személyes kedvencem „Dél-koreai migráns robotok fogják elvenni a munkánkat”. Ugyanakkor jogászok kezdtek el foglalkozni azzal, hogy milyen jogai lehetnek egy robotnak, illetve, hogy az általuk hozott döntések kinek a felelőssége. Jóval megfoghatóbb probléma a hack, erre lehet megoldás az ún. blockchain technológia, amely egy elosztott adatbázisra épül.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

A szakmai konferencia legelső előadásában a Babeș – Bolyai Tudomámnyegyetem Színház és Televizió karának tanára, Márkus Etelka adott tanácsokat azoknak, akik kényelmetlenül érzik magukat  közszereplés előtt. Ugyan több évtizedes múltja van a sajtóban, elmondása szerint még néha vele is előfordul, hogy izgul egy interjúkészítés előtt, példának az egy évvel ezelőtti, Orbán Viktorral való beszélgetését hozta fel. Véleménye szerint az interjúalany megkönnyítheti az úságírók illetve szerkesztők dolgát, ha a kérdésekre egyszerű, rövid mondatokban válaszol. Továbbá fontos szerinte, hogy televiziós interjú esetében biztosítva legyen a nyugodt helyszín, ahol az ember olyan kényelmes testtartást tud felvenni, mint amikor egy ismerősével beszélget. A fontos tanácsokon kívül az előadónő a pályafutása során megélt humoros történeteket is beiktatta bemutatójába, amelyeket az interjúk közben készített rosszul sikerült képekkel illusztrált.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Keszeg Anna, a debreceni egyetem adjunktusa és a Babeș – Bolyai Tudomámnyegyetem vendegtanára a trash jelenségét vizsgálta három megközelítésből is:

trash az, ha valamit újra felhasználunk,

de lehet a ciki szinonimája,

és használjuk egy csoport kifejeződési formájára is.

A kérdés az, hogy a három mennyire függ össze? Szerinte inkább a trash az ízlésünk által legitimált csúnyaság. Az, amit felvállalunk és értékessé  teszünk. A jelenség leginkább a TV-s tartalmakban figyelhető meg a talk-showk által, de jelen van Instagramon, a divatmagazinok fotóit “lemásoló”, inkább parodizáló képek, vagy a fura kinézetű, már csúnyának minősülő ételek fotói által is (ugly food). De létezik a “trash test” kifejezés is, ami a tíz évvel ezelőtti sztárkultúrát jellemzi, a plasztikai műtétek idejében. A divatban is beszélhetünk erről, az átlagos megjelenés lassan átmegy trash-be, de Keszeg Anna megemlítette a turizmus által túlhajszolt terek trash-é alakulását is. Amit azonban rögtön felidézünk, amikor a trash szót halljuk, az a Mónika-show típusú trash videók, de a manapság mindenki által kedvelt trash zenék is eszünkbe juthatnak, amelyeknek képviselői közé tartozik többek között például Hiro vagy az AK26.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt