Ismerjük őket, szépek, dögösek, tehetségesek és tökéletesek. Igen, ők a K-pop-énekesek, akiket sokan imádnak, istenítenek. Életük csupa fény és csillogás, habos torta, mindig kedvesek, mindig mosolyognak. De valóban ez az igazság?

A K-pop többek között elektronikus hiphop, koreai popzene, amelyet különálló zenei műfajként tartanak számon. A zenei ágra talán legjellemzőbb, hogy leginkább már-már „tömeges” bandákban debütálnak: rengeteg 18-22 fős popcsapatot is termelnek, de az átlag a 8 fős. Ezek az idolok, ahogyan világszerte ismerik őket, nemcsak egyszerű énekesek, színészek, de viselkedésükre, megjelenésükre is hatalmas figyelmet kell fordítaniuk, mivel egy apró kis hiba is véget vethet karrierjüknek.

Nem minden olyan, mint ahogyan a reklámokban és interjúkban elhitetni próbálják velünk. Ezek a fiatalok rengeteg mindent áldoznak fel, hisz esetükben a tehetség már rég nem elég, nincsenek normális emberi kapcsolataik, barátaik, alig látják a családjukat. Nem ritka, hogy egy hét leforgása alatt 5-6 országon is át kell utazniuk, alig alszanak, viszont dolgoztatják őket, mint a lovakat. A híresebb idolok az utcára se mehetnek ki, mert azonnal lerohanják őket a sikoltozó tinik, vagy vadásznak rájuk a félőrült szaszengrajongók, akik még autóbalesetet is képesek okozni, vagy megmérgezni azt, aki nem tetszik nekik. Lehet az idolokat hibáztatni, hisz ők választották ezt a létformát, és ha valaki belevág, az feltehetően tudja, mit vállal. Azért megkérdezném, hogy 16 évesen pontosan tudod, mibe fogsz?

Ügynökségek

A felkapott K-pop-előadókról mindenki egyből azt gondolja, hogy milyen szerencsések, bejött nekik a gondtalan élet, ám a valóságban ez teljesen másképp van. Az előadók nagy része csupán báb, akit az őt futtató ügynökség irányít. Ezeknek az idoloknak az élete közel sem olyan nagyszerű, mint az kívülről látszik. Koreában rengeteg ügynökség van, ezek évente 50 bandát is piacra dobnak. Ezek a cégek egy terv alapján ontják kifelé magukból a K-pop-bandákat annak reményében, hogy sok pénzt keresnek majd, ami persze az ügynökség zsebébe megy. A K-pop-énekeseket alig fizetik, mondhatni semmijük sincs. Kivételek persze vannak, a világhírű bandák már egy kevés pénzt maguknak is félretehetnek. Ezenkívül a menedzserek folyamatos megaláztatásokban részesítik a gyakornokokat, sokszor szexuálisan is zaklatják őket. Az ügynökség előtt nem lehetnek titkai egy idolnak, ők döntik el, hogy milyen haja legyen a sztárnak, milyen ruhákat viseljen, egyszóval mindent.

Nem randizhatnak 

A K-pop-idolok ügynökségei szerződést kötnek a sztárokkal, akiket naiv módon befolyásolnak, mondván, hogy a szerződésben írtakat bármikor megváltoztathatják. Ez korántsem igaz. Sőt, nemhogy enyhítenének a szerződésen, még intenzívebbé alakítják a benne felsorolt szabályokat. Rengeteg banda van, amelynek tagjai már 27-28 évesek, de még sosem randiztak. Nemhogy házasságot nem köthetnek, de pasijuk és barátnőjük sem lehet. A randitiltás nem egyedi dolog, sok cég él vele, hiszen ha a sztár azzal foglalkozik, hogy éppen a pasija, nője miatt siránkozik, vagy a randira cicomázkodik, akkor nem azt teszi, amire szerződtették: nem a pénzcsinálásra koncentrál. Amellett, hogy figyelmüket elvonja a párkapcsolat, egy másik nagy veszélyt is rejtegethet, ha egy idol párkapcsolatban van, mégpedig az őrült rajongók haragját. Ezek a rajongók képesek elfordulni kedvencüktől, ha kiderül, hogy randizik, megutálják, ami súlyosan rombolja az adott banda népszerűségét, azaz hatalmas pénzkiesést jelent a kiadónak. A 30-hoz közeledő idolok nem véletlenül panaszkodnak, hogy magányosak, köztudott, hogy rengetegen menekültek az alkoholba, öngyilkosságba.

Napi három óra alvás 

Az idolok munkarendjét a cég alakítja, ezáltal túlterhelik őket, sokan estek össze élő adásban a fáradtság miatt, mondhatni az ájulás náluk már megszokott. Egyik program követi a másikat, naponta új országokban ébrednek, filmforgatások, reklámfotózások, interjúk és fanmeetingek várják őket, örülnek, ha napi három órát tudnak aludni a kisbusz hátsó ülésén. Ezenkívül napi 12 órát kell gyakorlással tölteniük, pláne, ha új lemez van kilátásban, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy napi három órát kemény tornázással kell tölteniük, hiszen a kinézet eget rengetően fontos. Gyakran az is előfordul, hogy 24-30 órán át egyáltalán nem jutnak alváshoz.

MUSZÁJ szép legyél 

Az idoloknak kötelező jól kinézniük, szó szerint diéta, vég nélküli edzések, ha tetszik, ha nem. A fiúknak kötelező a kockahas, a lányoknak a csinos láb, darázsderék, és ha az arcuk nem elég szép, sebészetre küldik úgy, hogy az illetőnek ebbe semmi beleszólása nem lehet. Lehetsz akármilyen tehetséges, ha nem vagy szép, nincs jó alakod. Sokan bulimiában és anorexiában szenvednek emiatt. Videóklip forgatása előtt például egy hétig nem ehetnek semmit, mert a kamera kövérít, ezért sokan a színpadon esnek össze.

Nagy az öngyilkossági ráta

Ez egyébként nemcsak a sztárokra, de egész Dél-Koreára jellemző. A sztároknál leggyakoribb ok a depresszió, mindegyikük szenved tőle, kinek sikerül legyőznie, kinek nem. A K-pop sztárok többsége nyugtatókon és altatón él. Egy másik ok, amely az idolok sötét gondolataihoz vezet, a megfelelni akarás, ami egy eléggé sajátos ázsiai állapot. Sokan még gyakornoki időszakukban vetnek véget az életüknek, mivel a hosszú évnyi kemény munka után sem engedik debütálni. Tehát a megfelelni akaráshoz dobjunk hozzá egy kőkemény gyakornoki rendszert, amiben vagy megfelelsz, vagy irány az utca, vágjunk hozzá még némi szándékos szidást, ordibálást a menedzserek részéről, és máris kész a lappangó öngyilkosjelölt. Ugyanez igaz a befutott sztárokra, egyszerűen túlhajszoltak. Pszichológushoz sem fordulhatnak, mivel ott segítséget kérni társadalmilag nem elfogadott. Vannak olyanok is, akiket szexuálisan zaklatott a menedzserük vagy akit arra kényszerítettek, hogy üzletemberekkel feküdjön le, ezért követtek el öngyilkosságot.

Rengeteg pontban lehetne még sorolni a K-pop sötét oldalát, de a sok rossz mellett rengeteg jóra is tanítja a közönségét. Sok élvezhető zenét gyártanak, ezzel emberek sokaságát ösztönzik arra, hogy az amerikai popvilágra jellemző testmutogatás helyett inkább az aranyos, kedves figurákat kedveljék. A csapatok együttműködése, a kölcsönös törődés náluk a mindennapi élet része, példamutató is egyben. Mindezzel együtt: valóban irigylésre méltóak ezek az emberek?