Nem tudjuk, hogy miként fogunk visszatekinteni majd a Campusos időnkre, hiszen a fél lábunk még ott van a szerkesztőségben. Azt viszont már lehet meg tudjuk fogalmazni, hogy mit adott nekünk ez a pár év, amikor lázasan az utolsó pillanatban szerkesztettük a másnapi számba az utolsó mondatokat. Vagy amikor óriási lelkesedéssel, és sok reménnyel, akaraterővel megterveztük a campus.szabadsag.ro-t. És talán azt is tudjuk, hogy mi fájt, hol ütöttük meg a bokánk, és talán azt is hogy hogyan gyógyultunk egy-egy tévedésünkből.
Visszatekintenénk. De az olyan szomorú. Inkább lássuk azt, hogy mit tett hozzá a NAGYBETŰS egyetemi élethez az, hogy Campusos szerkesztők voltunk. Diákújságíró mivoltunkhoz hűen, ahelyett, hogy vallanánk, inkább interjút készítünk egymással, ezt olvashatjátok.

Polacsek Péter kérdezi Kristály Beát, a Campus leköszönő szerkesztőjét.

Hol és mikor buliztál a legnagyobbat a szerkesztőtársakkal?

Amikor elindítottuk a campus.szabadsag.ro-t tartottunk egy nagy ünneplést. Másnap kezdődtek a Diáknapok, úgyhogy magyar diákoktól mentes volt a város, mindenki készült a másnapi nagy bemutatkozóra, diáknapos felvonulásra. Abban az évben pont én zsűriztem a bemutatkozót. Reggel viszont nagyon adta magát, hogy lemondjam a zsűrizést, olyan jól sikerült az esti buli. Aztán a calciumos víz kisegített. Azok a tudósítások voltak az elsők a Campus online-on.
Kedvenc cikked kedvenc mondatának kedvenc szava.
A kedvenc szavam, amit egy cikkben használtam, az “überkirályszuper” volt. Egy Várotermes előadás tudósításába szúrtam be. A kedvenc cikkem viszont egy Balcony TV-s interjú volt, de biztosan használtam abban is hasonlókat, mint “szuperség”, “übertuti” és egyebek.

Campus nextgen: mi a következő lépés?

A nextgen következő lépése szerintem az kellene legyen, hogy teljesen másképp csinálnak mindent, mint ahogy mi csináltuk. Akkor nagyon fogják élvezni, legalábbis tapasztalataim szerint. Próbáljanak ki minden újat.

Nagy Kinga kérdezi Polacsek Pétert, a Campus leköszönő főszerkesztőjét.

Mi az, amit megköszönnél a Campusnak?

A barátaimat, a jelenlegi munkahelyem, az Erasmus-ösztöndíjam, a WordPress-kezelőfelület tapasztalatom, s a hajnali részegségeim.

A google analitics-en túl neked mik a statisztikáid?

Másfél év Campus-print, plusz fél év Erasmus, plusz egy év Campus online, egyenlő az elmúlt három évemmel.

Mit kívánsz a Campus next dzsenerésönnek?

Hogy vegyék észre milyen nagy dolgot jelent az, hogy a kezedben van egy online felület, melyet kedved szerint tölthetsz fel, terjeszthetsz és véleményt formálhatsz vele.

Kristály Bea kérdezi Simó Helgát, a Campus leköszönő szerkesztőjét.

Miért láttad érdemesnek annak idején, hogy csatlakozz a Campushoz? volt-e valami jó sztori ekörül? mi volt az első anyagod?

Nincsenek jó sztoriim, vagy lehet van, de annyira nem szeretek sztorizgatni. Abban biztos vagyok, hogy az elején az vonzott, hogy be kellett mindig járni a szerkesztőségbe. Sokkal jobban szerettem, mint otthon a laptopról dolgozni. Még az utolsó évben is, amikor igazából már nem is szerkesztettünk a szerkesztőségben, és nem is volt hivatalos szerkesztőség.
Az első cikkemre habár rákerestem most így hirtelen, de nem tudom pontosan, mert az elején nagyon össze volt kavarodva, még én sem voltam biztos abban, hogy a Szabadságba vagy a Campusba fog-e megjelenni, amit írok. Talán az első Electric Castle-ről szóló anyagom jelent meg biztosan a Campusban.

Miben változtatta meg a Campus az újságíráshoz való hozzáállásod?

Talán abban, hogy nem veszek már véresen komolyan mindent, ami le van írva.

Mi az, amit nem tanítanak az újságírás szakon, de a Campus megtanított rá?

A pörgős, fiatalos nyelvezet. Nem tudom, hogy sikerült-e ezt egészében elsajátítani, de a teljesen reménytelen esetből szerintem alakultam azért.

Simó Helga kérdezi Nagy Kingát, a Campus leköszönő szerkesztőjét.

Ennyi csaj között egy srác, de ki viselte szerinted a nadrágot?

Nekem mindig Péterrel kell tartanom, de azért mindnyájan tudjuk, hogy…. Na jó, viccelek. Persze, bármennyire is szerettünk volna egyenlőek lenni, kialakult egyfajta hierarchia, ami egyáltalán nem baj, hiszen mindig jó, ha valaki kézben tartja a dolgokat, és tudja kit mikor kell felhívni, hogy bekapcsolja az aktív üzemmódját. De jó, mert nem csak akkor hívtuk egymást, hanem akkor is, ha fáradtak voltunk és megittunk volna valahol egy sört

Melyik volt a kedvenc napod?

A gyűlésnap. Vagy este. Vagy éjszaka. Attól függ.

Hova szeretne elküldeni legszívesebben most a Campus új generációja, amiért megint utolsó utáni percben írjuk ezt?

Remélem valahova, ahol meleg van, süt a nap és a tenger homokja csiklandozza a lábunkat. S remélem mindnyájatokat oda küld, egyedül unalmas lenne.

Hozzászólások