„Barátod”, a Google
Fölösleges titkolóznod, úgyis lebuktat
Az okoseszközök fogalma alatt a telefonra, laptopra, illetve személyi számítógépre szoktunk gondolni. A kezdetekkor úgy véltem, mi használjuk a programokat, mostanra azonban kezd világossá válni, hogy a programok használnak minket. Mivel a Google az a felület, ahol a legtöbb időt töltöm, őt szándékozom elemezgetni. Nekifutásból a rajongója lettem, az első olyan rendszer volt, ahol minden kérdésre ott a válasz. Hirtelen tárult elém a legnagyobb tudásbázis, ami néhány keresőszó által ontja magából az információkat bármikor, bármilyen témában. Viszonylag hamar hozzászoktam, minden kérdésemmel mai napig hozzá fordulok, tanítgat, fejlesztget.
Ott volt életem minden nagyobb mérföldkövénél, tehermentesített a suliban, segítségemre volt a fordítási feladatoknál, még edzéstervvel is szolgált szükség esetén. Megtanított asztaldíszt készíteni parafadugóból, lelkesen osztotta minden területen az észt. Apró figyelmességekkel is elárasztott, a gondolataimat is képes volt kitalálni egy idő után. Alig írtam be néhány karaktert a keresőbe, máris kiadta azt a gondolatsort, amire abban a pillanatban kíváncsi voltam. Születésnapomon is felköszöntött világító, színes gyertyácskák kíséretében. Időnként arra is felhívta a figyelmem, hogy nagy esély van esőre, vigyek esernyőt magammal. Eleinte nem foglalkoztam a mögöttes magyarázattal, most már viszont egyre jobban érdekel, hogyan működik az alkalmazás világa.
Azt, hogy megfigyel, már az elejétől kezdve sejtem, egy-egy keresőszó után hetekig a témához kapcsolódó reklámözönt zúdítja rám. Kezd egyre manipulatívabbá válni, folyton rá akar beszélni valamire. A titoktartás és a diszkréció sem az erőssége, karácsony előtt is majdnem lebuktatott. Anyukám használta a laptopomat, és rémülten láttam, hogy sorra olyan tárgyak jelentek meg a hirdetési listán, amiket a fa alá szántam. Amúgy idén kitolok vele, nem fogok rákeresni az ajándékokra a neten. Nem tiszteli a határokat sem, tolakodó, beleavatkozik mindenbe, ha kell, ha nem. Eddig is tisztában voltam vele, hogy a Google mindent tud, de rá kell jönnünk, hogy valóban mindent elraktároz.
Ellenőrzi, kikkel állok kapcsolatban, milyen videók érdekelnek, miféle recepteket választok vacsorára, mely zeneszámot hallgatom rongyosra. Nézegettem az összesítést, és megszeppenve tapasztaltam, hogy még a saját anyukám sem ismer ennyire, sőt az összes ismerősöm együttvéve sem. Mellesleg az egykori barátom már hajlandó be is szólogatni nekem, utalgat rá, hogy rendetlen vagyok, s ideje rendet tenni a galériámban a fotók között. Megharagudtam rá.
fotó: Glenn Carstens-Peters
Hozzászólások