Mi sül ki abból, ha a Kolozsvár 2015 és a Balcony TV összeteszik amijük van?

Valami őrületes fesztivál feeling olyan talpalávalóval, mint Fishman, Nopame vagy DJ Marwan, nem mindennapi kilátás, mindez a legjobb haverjaiddal, a város felett hét emelettel, szabadtéren.

Teljes cikk

(Kötelezően előre kell jegyeznem, hogy habár ez az írás a Zugban bemutatott, Keep Calm and Wait for Godot című előadás/performansz tudósításának, kritikájának, vagy más igen komoly műfajú írásnak indult, határozottan véleményre sikeredett. Így mindaz, amit látottakról, tapasztaltakról olvashatsz, az én nézőpontomat mutatja be, helyenként eltérhet attól, amit a rendező kívánt érzékeltetni, vagy amit mások megéltekaz eltöltött percek alatt. Hozzáteszem azt is, hogy remélem, a lentebb leírtakat nem csak azért gondolom így, mert túl keveset tudok a színházról, a művészetről. Ugyanakkor örülök, hogy keveset tudok, és van mégmit megtapasztalnom. Megértésedet, kedves olvasó, köszönöm.)

„Our times are so exciting you can only shock people with boredom” – Samuel Beckett

Be kell vallanom töredelmesen, eddig még semmilyen formában nem találkoztam Godot-val, sem Samuel Beckett drámájával, így indokoltnak láttam, hogy mielőtt az amúgy is rejtélyesnek ígérkező ZUG-os előadásra elindulok, legalább beleolvassak a műbe. És akkor másodszor is be kell vallanom töredelmesen, hogy én belealudtam az olvasásba.

Teljes cikk

Zéró. Vároterem. A ZUG-ban.

Mi volt a Zéró témája, üzenete? Nem tudnám megfogalmazni. Talán, hogy mindannyian hordozunk magunkban valami sekélyes, zéró értékű hibát. Vagy, hogy minden küzdelmünk ellenére előbb utóbb a semmibe jutunk. Vagy, hogy… és itt sorolhatnánk napestig.

Ha eltekintünk a mély tartalom- és igazságkereséstől, akkor meglehetősen szórakoztató másfél órának lehettünk a tanúi. Ahol folyamatosan a magasba emeltek, majd elejtettek, aztán nevettettek, majd könnyekre fakasztottak. Semmit sem túl sokáig, semmit sem intenzíven. Időnként lebegtünk kicsit a tartalommal. Sorban éreztünk hideget, meleget, szorongást, felszabadultságot, ahogy a szemünk előtt egymás után bontakoztak ki a különböző karakterek. Sokszor kapcsolódási pontok nélkül. S különben is: „Ha üzenetet akarsz feladni, menj el a postára.” – vallja maga a rendező is.

Teljes cikk

A Vároterem Projekt születésnapját ünnepelve együtt várhattunk Godot-ra.

Überkirályszuper volt.

Csak sajnos nem írhatunk róla, mert a jegyvásárláskor aláírattak velünk egy nyilatkozatot, miszerint hallgatunk.

De keressük a kibúvókat. (Nem tudom pl. az számít-e, hogy az aláírás pillanatában keresztbe volt az ujjam.)

So keep calm, and wait a little bit more.

Hétfő este André Ferenc versein csámcsogtunk a Bretter-körön. A népszerű slammer most érett költőként mutatkozott be, ügyvédje pedig Ilyés Zsolt joghallgató volt. André Ferenc a tőle megszokott intonációval előadta verseit, amik hosszú tudatállapot leírásokként hatottak.

A fiatal költő művei a tartalomittasságuk miatt indítottak vitát, a vizuális képek túlcsordulása képzavart keltett egyes olvasókban. A forma valóban hiányzott André verseiből, mondhatni, formabontóak voltak. Egyes esküdtszék tagok szerint ez egy hiányosság, mások szerint pedig egy művészi reformmal állhatunk szemben. A komplex hangulat-ábrázolás és egy vázhoz való ragaszkodás mindenképp sok olvasó számára gondot okozott az értelmezésben.

Teljes cikk