A táplálkozási trendek szüntelenül változnak, az élelmiszergyártók pedig tenyerüket dörzsölve alkalmazkodnak. Kinek és minek higgyünk? Nos, főként testünk és közérzetünk reakciójának, de nem utolsósorban az adott táplálkozási étrendről készült tanulmányoknak. Ám biztató, ha a módszernek többezer éves hagyománya van. Ilyen hagyaték a böjt, az ember belső orvosa.

A diáklétnek (és legtöbb érző lénynek) egyik kihívása a helyes táplálkozás, vagy egyáltalán, maga az étkezés. Ha játszadoztál már a gondolattal, bárcsak eltelítene a fényevés, fontold meg például a böjtölést.

Ne! Még ne indulj többhónapos elvonulásra, fokozatosan haladjunk és az ebben segítő módszer az időszakos böjt. Biológiai értelemben a böjt akkor kezdődik, amikor az elfogyasztott táplálékot megemésztettük, általában az utolsó étkezésünket követő hat-nyolc óra elteltével. Mitől időszakos? A hangsúly azon van, hogy milyen időközönként eszel, nem pedig azon, hogy mit. Persze nem kell egy ökröt egészben felfalni, de azért meglegyen a napi kalóriaszükségletünk. Gondold át, hogy mikor van az első és mikor az utolsó étkezésed, a „csak egy csipet” is étek! Képzeld el ezt az intervallumot olyan ablakként, amin keresztül emésztőrendszeredbe jut a táplálék. Ha lerövidítjük az ablak nyitvatartását, akkor a napi betevőnknek olyan keretet szabhatunk, ami megkönnyítheti életünk. Így a nap azon részére tervezhetjük a táplálkozást, amikor ráérünk értékelni, ízlelni az ételt és elfelejthetjük, a „gyorsan befalok valamit” berögződést. Négy, hat esetleg nyolcórás is lehet az úgynevezett ablakkeret. A fennmaradó időt fogd fel úgy, mint hosszú ejtőzést, ami megtisztít sejtet, elmét s erősít sejtelmet. Amennyiben vaskalapos módszernek tűnik, alkalmazd csak heti egy-két alkalommal és a megtapasztalás majd mutatja számodra hogyan tovább. Hosszabb, esetleg többnapos böjtökig lépcsőzetes út vezet és jó, ha szakembert kérdezel!

Időszakos böjt ideje alatt vizet teát és kávét fogyaszthatunk, de ahhoz, hogy az inzulinválasz ne borítsa fel terveinket, az édesítést felejtsük el.  Ha reggel felvetődne a fahéjas csiga problematikája, éppenséggel elhozhatjuk a péktől, sőt az illatát is lehet élvezni, de igyekezzünk akkor elfogyasztani, amikorra az étkezési ablakunk terveztük. Emlékezz az angol reggeli szóra, breakfast, ami tükörfordításban annyit tesz: megtörni, megszakítani a böjtöt. Az energia, amit emésztésére használnánk jól jöhet majd, ha futni kell a busz után.

Cél, hogy agyadra menjen a böjt

Mintha a kollégiumi tanulószobákba kötelező volna csokoládéval és gyöngyöző cukros italokkal belépni. Hevesen hivatkozunk arra, hogy fő energiaforrásunk a glükóz, ám bíznunk kell testünkben, megtalálja a módját. Akarom mondani, az elraktározott testzsírt, és ketonokká alakítja ebből fedezve energiaszükségletét. Agyunk pedig ketontestekkel is üzemel.

Az ételtől való tartózkodásra szervezetünk kezdetben zavartan reagálhat, vészjelként küld gyomorkorgást, enyhe fejfájást és ha ezekkel nem tud meghatni, hozzányúl a már említett raktáraihoz. A felgyorsult anyagcsere mellett áldásos ajándéka az időszakos ételmegvonásnak, hogy ellenállóbbá tesz a betegségekkel és stresszel szemben, segíti a sejtregenerálódást, és az agysejtjeink közötti kommunikációt, ezzel hatékonyabbá téve olvasóteremben töltött óráinkat. Ha tehát érzékszerveinket nem tömítjük el három óránként esetleg gyakrabban, akkor esélyt adunk tisztább, koncentráltabb állapot elérésére és még csak eszköz, előfizetés vagy letöltés sem kell hozzá.

Az ételfutár reklámok majd csak eltűnnek, de a böjtölésre való képességünk nem vész el, csak időnként frissítésre vár.

Hozzászólások