számláktól a zakuszkáig

Kolozsvári diákélet címmel szerveztek kiállítást május 20-án a BBTE másodéves kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgatói a K+ Közösségi Térben. A feladatot tanárjuktól, Bíró Árpád Leventétől kapták kulturális menedzsment órán, hogy kipróbálhassák a szervezést élesben is.

Így nemcsak elméletben tanulják meg, hogy milyen a kulturális intézmények rendszere, hogyan néz ki egy kulturális esemény szervezése, hanem ki is próbálják a gyakorlatban a szervezési munkát. Bodor Tekla Kincső, a kiállítás koordinátora elmondta, igyekeztek az egész diákságot átfogó részleteket bemutatni, arra törekedni, hogy mindenki találjon magából valamit. „Igazából mind ugyanazt éljük itt meg Kolozsváron, ezt próbáltuk visszaadni” – tette hozzá Moldován Zsuzsa, az egyik szervező. Nehéz dolguk nem volt, hiszen tulajdonképpen a saját életüket kellett bemutatniuk. Legtöbben először a bulizásra gondolnánk, azonban a nehézségek kerültek előtérbe, a számlákon, büntetéseken, tanulósarkokon keresztül szemléltetve. Persze a szórakozásra utaló sörösüvegek, bulikat ábrázoló fotók, otthoni ízek sem hiányoztak, a kultúrát becsempészve pedig slam poetryvel is szórakoztattak.

A terembe belépve a szervezők rögtön az egyetemisták kedvenc italával, sörrel fogadták az érdeklődőket. Ezután kezdődött a tárlatvezetés. Először egy számlákból imitált falon kellett átmenni, utána felcsendült a buszokon megszokott női hang, majd sörösüvegek borította sarok következett. Aztán bőröndök sokasága, hiszen a legtöbb egyetemista nem kolozsvári. Azonban az itt élő diákok is magukra ismerhettek.

Aki azonban nem kolozsvári, az tudja, hogy minden hónapban eljön a pillanat, amikor fel kell hívni a szülőket, hogy tegyenek egy kis plusz pénzt a kártyára, mert ugyebár a számlákat ki kell fizetni. És ha már úgyis felhívtuk, miért ne kérjünk egy kis ennivalót is? Így a kiállításon édesanya zakuszkája, szilvadzsemje is előkerült, amit a résztvevők is megkóstolhattak. A bemutatót a közeledő szessziós hangulattal, a stresszes tanulás képével zárták.

fotók: Nagy Andrea