Kezdődik. Valami furcsa. Szívdobogás. 1-2, 1-2, 1-1, 2-2. Lüktet a fülemben a vér. Egyre gyorsabban és gyorsabban kapkodom a levegőt. Mi történik velem? A testem úgy reszket, mintha feladná a végső harcot. Szédelgek, minden erőm kiszaladt. Nem kapok levegőt, remegek, és patakokban folyik le a víz a testemen, miközben minden csak úgy kihull alólam, és elveszek a semmiben. Szívroham? Most fogok meghalni? Érzem azt a leírhatatlan félelembe burkolt elveszettséget. Megbolondultam? Nem vagyok a magam ura. Ki vagyok én? Hol vagyok? Ez a valóság? Néznek az emberek. Hova fussak? Mit is gondolsz, te butus, egy helyben sem tudsz állni. Az agyam nem működik együtt velem. „El fogsz ájulni, mindenki téged néz, nevetnek rajtad” – skandálja. Egyre homályosabb és szétcsúszottabb minden részlet, teljes káosz…

Mi is ez valójában?

A fent felsorolt érzelmek és impulzusok sokaságát éli át az ember pánikroham folyamán, ami eltarthat 15–30 percig. Pánikbetegségről azonban csak akkor beszélhetünk, amikor a pánikrohamokat követően az illető folyamatos félelemben él. Szorongás és rettegés kíséri mindennapjait. „Mi van, ha pánikrohamot kapok, mi van, ha elájulok?” Szépen lassan veszi át az uralmat a véget nem érő szorongás és kontrollvesztés érzete. Aki ezt tapasztalja, először csak nem utazik tömegközlekedéssel, aztán nem tud emberek közé menni, a végső fázis pedig a teljes elszigetelődés. A pánikbetegség előidézhet más mentális zavarokat is: deperszonalizáció (a beteg mintha kívülről figyelné saját életét), agorafóbia (a nyílt tértől való félelem), depresszió (hangulati és érzelmi elváltozások), pszichózis (a beteg kapcsolata elvész a valósággal).

Manapság egyre több embert érint világszerte, leginkább fiataloknál lép fel ez az állapot. Nagybetűs állapot. Ugyanis ez nem betegség, csak egy reakció a benned történő eseményekre, érzelmekre. Úgy érzi ilyenkor az ember magát, mintha teljesen megszűnne létezni a körülötte lévő világ, és halálfélelem telíti el. Valójában „fight or flight” állapotba kerül, amit az egyre nagyobb intenzitással halmozódó testi tünetek illúziója kísér.

Mi állhat a háttérben, mi idézheti elő?

 Leginkább a folyamatos stressz, amellyel nehezen küzdesz meg nap mint nap, úgy érzed, kicsúszik a kezedből az irányítás. Ugyanakkor fel nem dolgozott trauma miatt is kialakulhat vagy akár a génekben örökölt hajlamosság, avagy a különféle pszichedelikumok is előidézhetik.

Mi lehet a megoldás?

Leginkább kétféle praktika népszerű a pánikbetegség kezelésére. A kognitív pszichoterápia, amelynek segítségével a páciens megtanulja kezelni a folytonos aggasztó gondolatait, újraértelmezi azokat, új perspektívát építve fel. Illetve súlyosabb esetekben alkalmazzák a pszichiáter által felírt gyógyszeres kezelést, amelynek során nyugtatókkal és szerotoninnövelő tablettákkal állítják egyensúlyba az agy receptorainak működését. Ezenkívül az alternatív stresszkezelő megoldások tárháza jelentősen növekedett az elmúlt években: meditáció, mindfulness, különböző sportok, rutinok bevezetése.

Saját tapasztalataim alapján a legfontosabb tudni, hogy ez az állapot nem tart örökké. Kissé olyan, mint egy képzeletbeli barát. Viccesen és bizarrul hangzik, nemde? El is nevezheted, ha úgy könnyebb (egyébként is pszichológiai módszer, ha elnevezel egy érzést, állapotot, azonnal segítettél magadon, mivel tárgyiasítottad, nem tűnik megfoghatatlannak). Csak te érzed és látod őt, senki más. Ha Lajost nem engeded be az ajtón, márpedig nagyon be akar jönni, akkor még jobban fog dörömbölni, ugye? Ha a pánikrohamod ellen küzdesz, csak rosszabb lesz, hiszen felül akarsz kerekedni rajta és harcot vívtok, amitől még gyengébb és elveszett leszel. Viszont megsúgom, ha Lajost beengeded, kézen fogod, ahogyan a képzeletbeli barátokkal szokás, ő is együtt fog működni veled. Barátkozz meg Lajossal, fogadd el úgy, ahogy van, ne szidd, ne kérdezgesd tőle, miért éppen téged sújt a barátságával. Csak hagyd, hogy ott legyen melletted és akkor ő is hagyni fogja, hogy ott légy. A másik nagyon fontos dolog, hogy tudd, nem vagy egyedül. És most tegyük félre Lajost. Merj segítséget kérni, akár baráttól, akár szakembertől, hiszen soha nem vagy egyedül, bármennyire is hatalmába kerít ez az érzés.